Barangolások Erdélyben 83. – Nagybánya

Az István-torony

A Rozsály-hegység lábánál, a Zarzár folyó partján elterülő ipari város Nagybánya. Lakóinak száma száz év alatt tízszeresére nőtt. Ma kb. 150 000. Ebből 20% magyar. Jelentős bányavidék: környékén arany, ezüst, ólom és sokféle ásvány található a föld alatt.
A várost a II. Géza által betelepített, később elmagyarosodott szászok alapították 1142 körül.

Barangolások Erdélyben 82. – Miszmogyorós

Régi nevén – Alsómisztótfaluban – született, 1650 körül Tótfalusi Kis Miklós, a leghíresebb magyar nyomdász és betűmetsző (betűtervező és készítő). A közeli Nagybányán végezte elemi iskoláit, majd a Nagyenyedi Kollégiumban tanult bölcsészetet és református teológiát. 1677-1680 között Fogaras városban iskolamester. Ezután Hollandiába ment, ahol elsajátította a könyvnyomtatás, a betűmetszés és -öntés tudományát.

Barangolások Erdélyben 81. – Koltó

Koltón Petőfi kedvelt helye volt a kertben egy hatalmas somfa alatt álló kerek kőasztal.
Mélabús hangulatában itt írta a magyar irodalom legszebb szerelmes versét:
Szeptember végén…

Barangolások Erdélyben 80. – Erdőd, Koltó

A Károlyi-család a XVIII. században kerek tornyokkal díszített romantikus várkastélyt építtetett a község feletti dombon. A gyönyörű épületegyüttesből a II. világháború rombolása után csak egy kerek torony maradt és az egykori kápolna szentélyének néhány fala.
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia itt kötöttek házasságot.

Barangolások Erdélyben 79. – Sződemeter, Ákos

A község görögkeleti temploma mellett áll Kölcsey Ferenc szülőháza. Az egykor tornácos épületet többször átépítették. Ott jártunkkor éppen modern műanyag ablakokat helyeztek el. Még az emléktáblát sem láthattuk, az épületen belülre tették. Szemben a kis dombon, a bájos református templom kertjében 1994-ben leplezték le a költő egész alakos bronz szobrát.

Barangolások Erdélyben 78. – Érmindszent

A helységnévtáblán ne keressük ezt az elnevezést. Azt gondoljuk, ha egy helységet nagy szülöttéről neveznek el, csak neve egy részét használják erre. Szépen hangzana az „Ady-falva” elnevezés. Azonban a község ma Ady Endre teljes nevét viseli. Talán ezzel arra utalnak, hogy a falut még ma is nagyrészt magyarok lakják.

Barangolások Erdélyben 77. – Érsemjén, Nagykároly, Nagymajtény

A Martinovics-féle összeesküvésben betöltött szerepe miatt Kazinczy Ferenc 1794-ben börtönbe került. Szabadulva 1806-ban megnősült. Népes családja lett. A Zemplén megyei Kisbányácskára vonult vissza. A község feletti dombot – ahol a háza állt – Széphalomnak nevezték. A gyönyörű táj alapján Kazinczy Ferenc javaslatára az egész község nevét erre változtatták.

Barangolások Erdélyben 76. – Érmellék, Érsemjén

„Érmellék a félig elhalt Ér folyóra dűlő halmok lejtősége, amelyen kitűnő bor terem. A Nyírség homokbuckás magaslata s az erdélyi felvidéknek fokozatosan lealacsonyodó halmai közt széles, kis esésű, ingoványos völgy húzódik végig, amelyen a ma rendkívül sekélyvizű Ér kanyarog végig. Hajdan nagy folyó volt ez, talán a Kraszna vizét is vitte, s ma kihalt.”

Barangolások Erdélyben 75. – Almakerék, Marosszentimre, Magyarremete

Almakerék templomában a mennyezet egy másik képének jelenete talán páratlan a művészettörténetben: a Szent Családot ábrázolja a mindennapi teendők közben. A kis Jézus fürdetését bemutató képen József féltő gonddal nyújtja Mária felé a Gyermeket. Az Anya bal kezével nyúl a kisdedért, miközben jobbjával a fürdővíz hőmérsékletét ellenőrzi. Egy angyal korsóból vizet önt a fakádba.

Barangolások Erdélyben 74. – Csíkszereda, Almakerék

Szállásunkra indulva betértünk Csíkszeredára és megcsodáltuk az új plébánia templomot. Nagyboldogasszony és a magyar szentek tiszteletére szentelték fel 2003. október 18-án. Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Bogos Ernő építészek tervezték. A kőkerítés székelykapuján rovásíráshoz hasonló betűkkel: „Tárjatok kaput, hadd vonuljon be az igaz nép, amely őrzi hűségét” felirat fogadja a betérőt.

Barangolások Erdélyben – 73.

A ferencesek a mai Csíksomlyón a XIV. század közepén telepedtek le. 1400-ban a pápától engedélyt kaptak rendház alapítására. Az első templomot, Hunyadi János marosszentimrei győzelme tiszteletére – a hadvezér anyagi támogatásával -1442-1448 között építették. 1444-ben IV. Jenő pápa levélben hívta fel a település lakóit, nyújtsanak segítséget a kolostor építésében.

Barangolások Erdélyben 72. – Csík-Somlyó

A gyergyóalfalui keresztelja által vezetett menet a Fő-útvonalon, a Kis-Somlyót észak felől megkerülve, a Hármashalom-oltár mögött elhaladva a gerincen álló Salvator kápolnánál áll meg. Ez a környék legrégebbi és műemléki szempontból a legértékesebb épülete. Orbán Balázs szerint Szent István építtette 1002-ben a pogány hitet védő Gyula legyőzése emlékére.

Barangolások Erdélyben 71. – Csík-Somlyó

Ifj. János Zsigmond magyar király és Erdély fejedelme elhatározta, hogy a katolikus csíkieket és gyergyóiakat áttéríti az unitárius hitre. Terve ellenállásba ütközött. Akarata végrehajtására az unitáriusokból sereget toborzott és Udvarhely felől a Hargitán át Csík felé indult. A csíkiek és a gyergyóiak a Kis-Somlyóhegy lábánál álló ferences templom és kolostor körül gyülekeztek.

Barangolások Erdélyben 70. – Petőfi halálának helye

Fehéregyháza és Segesvár között – Ispánkút közelében – az országút mellett, fákkal körülvett kis ligetben, terméskőből összerakott talpazaton jelképes szarkofág áll. Oldalán felirat:
„Itt esett el 1849. július 31-én PETŐFI SÁNDOR forradalmár költő, a népek szabadságharcának harcosa – Július 1969.”

Barangolások Erdélyben 69. – Csernáton

Csernáton felsőcsernátoni falurészében született irodalomtörténetünk megalapítója, Bod Péter (1712-1769), aki Magyarigen községben és Fogaras városban volt református lelkész.
Távolabb a kertben szabadtéri néprajzi múzeum várja a látogatókat. Gyönyörű székely-kapuk, korhűen berendezett háromszéki gerenda-házak melléképületeikkel és bennük a falusi kismesterségek eszközei emlékeztetnek régi lakóikra.