Börzsönyi Erika
Esik a hó
Egész éjjel havas eső verte
az ablaktáblákat, monoton
zaja altatott el éjjel, de
reggelre hóra váltott, és
most bentről figyelem, mint
pillézik szerte.
Hó varázslata
Elnézném bármeddig, ahogy
esik a hó! A nagy fehérséget
csak pár percre törik meg a
színek: fél nyolckor a járdán
iskolába igyekvő gyerekek.
Néhány kutyát sétáltató ember,
Álombéli gyermekem
Egy éjjelen, amikor a szívem már napok óta szúrt, szorított, a vérnyomásom pedig soha nem tapasztalt magasságokban járt, nyugtalanul aludtam. Sokáig ébren vergődtem, forgolódtam, nem titkolom, halálfélelmem volt, míg a szívem össze-vissza verdesett mellkasomban.
Az élet és az ő apró csodái
Amikor mélyen vagyok valamiért lelkileg, mindig történik velem valami, ami felemel, ami visszaadja a hitemet abban, hogy élni jó. Fájó ízületeim miatt lassú vánszorgássá vált a járásom, és az őszi idő még fel is erősítette a tüneteket, a fájdalmat.
Szemében tört fénnyel
Önmagam romjaiban élek,
tükörbe nézek és rám egy
megtört arc néz vissza,
a fájdalom hercege régi
önvalómat tőlem elrabolta.
Cicóka kertészkedik / Kandúrversek
Pernahajder macskám,
amellett, hogy nagyon
szeretem, olykor rengeteg
bosszúságot okoz nekem.
Egy idő óta észrevettem,
hogy halódnak gondosan
Ködös reggelen
Ma reggel megláttam, milyen
kegyetlen évszak is tud lenni
az arany ősz, amit úgy szeretek!
Lassan elveszi tőlünk a szépséget,
a színeket. Már ködökkel terhesek a
kora reggelek
Darabokra hullik, elillan
Egy éjjelen álmot láttam:
álmomban novellát írtam,
sietve róttam sorait, hogy
papírra vessen, mielőtt jön
a reggel és vele az ébredés.
Októberi reggelen
Ablakom előtt a fák
levélruhájukat üde
zöldről már sárgára
váltották. De még
a helyén van minden
levél
Éva és az ő megboldogult ifjúsága
Éva lassan nyolcvanéves lesz, régi barát. Valaha kollégák voltunk, és ha nem is szoros barátság, de valamiféle laza kapcsolat megmaradt köztünk. Néha felhívjuk egymást, mert mióta mindkettőnket ízületi fájdalmak gyötörnek, nehezebben mozgunk.
Zöld kaspóban datolya / Kandúrversek
Ma éjjel szokásos portyázásai a konyhába
vezették rakoncátlan kandúromat, s ő az
eddig biztonságban tudott virágaim egyikét
az ablak párkányáról lelökte.
És akkor a helyére billen minden
Most, hogy már én is egyike lettem
a fura öregasszonyoknak, végre
megengedhetem magamnak, hogy
más legyek, mint a többiek,
Barackok emlékeimben
Mai sétámon néhány szem öklömnyi
őszibarackot vettem, azt a fajtát, amire
azt mondják: magvaváló, puha és édes,
pont, mint az emlékek, amelyek felélednek
és életre kelnek bennem
Csigaház szépsége
Előttem a járdán csiga araszol éppen,
fényes csíkot húz teste maga után
végig a járdaszegélyen. Már lépés közben
is figyelem, megcsodálom a csigaház színét,
szabályos szépségét.
Emlékek garmadája
Harminc éve élek ebben a lakásban,
a kerek évforduló számvetésre késztet:
álmomban és ébren sorjáznak a képek.
Újabban vannak visszatérő álmaim,
amelyekben kinyílik az ajtó
Partnereink
