Az időjárás mindenképpen közrejátszhatott ebben, hiszen a -12 fokos, fagyos, szeles hidegben senkinek nem volt kedve útra kelni, még egy pohár házi whiskyért sem, amit Joe bárjában szolgáltak fel. Pedig ez a whisky, „A Whisky” volt, amit úgy is emlegettek a helybéliek és a szomszédos megyékben lakók is, hogy Joe whiskyje.
A szomszédos búzatáblából hallatszó neszre riadt fel álmából. Egy szürke mezei egér iszkolt rémülten, bukdácsolva, menedéket keresve, de amint meglátta a férfit, egy apró ugrással irányt váltott, és újra eltűnt a zörgő gabonaszárak között.
…és szólt a nővér:
– A kislány mehet a nyolcas fülkébe –
Összenéztünk a mellettem várakozó idős úrral, majd körbepillantva megbizonyosodtam, hogy az utasítás mégiscsak nekem szólt.
Gépies mozdulatokkal felhordta a forró fekete iszapot a hasamra, csípőmre.