Agócs Károly, Author at Hetedhéthatár • Oldal 2 a 4-ből
Szerzői archívum

Agócs Károly

Agócs Károly írásai: 59
Agócs Károly

Bölcseleti-misztikus próza – 43.

Váltás – A pártfőtitkár irodájába lépve a pártfőtitkár-helyettesnek mindjárt szemet szúrt, hogy lekerült a falról a Nagy Tanító arcképe. – Változnak az idők – mondta csalódottsága láttán a pártfőtitkár –, és nekünk elébe kell mennünk, sőt élére kell állnunk a változásoknak.

Bölcseleti-misztikus próza – 42.

Az írófejedelem némi ellenérzéssel viseltetett újonnan felfogadott kocsisa iránt, amióta megtudta – jó pár hét elteltével – hogy tud írni-olvasni. Elmondása szerint egy csavargó tanította meg rá, hálából, amiért megmentette az életét. Az istállójában szállásolta el hosszú hónapokon át tartó felépüléséig.

Bölcseleti-misztikus próza – 41.

A bosszú – Az első hónapokban az alkalmazkodásra, mondhatom inkább, a túlélésre összpontosítottam, s emiatt kevésbé foglalkoztatott a tény, hogy besúgás áldozatául estem, még kevésbé pedig a besúgó kiléte. Igyekeztem elkerülni, hogy úrrá legyen rajtam a tehetetlen düh és a kétségbeesés.

Bölcseleti-misztikus próza – 40.

Elrendeltetett döntés – Nem éreztem úgy, hogy nem tudnék élni nélküle. Igaz, senkivel kapcsolatban nem éreztem úgy azelőtt se. Meglehet, nem voltam képes igazi szenvedélyre, ezért kerestem minden kapcsolatomban az összetartozás igazolását; valamilyen tényt, körülményt.

Bölcseleti-misztikus próza – 39.

Nemrég tudtam meg, hogy öngyilkos lett az egyik barátom. Némi túlzással mondom barátomnak; tény, hogy kedveltük egymás társaságát, és bizonyos, akár rendszeresnek is mondható időközönként találkoztunk. Az utóbbi időben egyre kedélytelenebb volt, fáradtnak látszott.

Bölcseleti-misztikus próza – 38.

Teremtés – Egy napon a tanítvány azt kérdezte a mesterétől, hogyan lehetne a képzelet világából áthozni egy lényt a valóságba. Vagyis megteremteni. A mester nem gondolkozott sokat. – Képzeld el azt a lényt a legapróbb részleteiben – mondta. – Soha nem láttad, nem is hallottál róla.

Bölcseleti-misztikus próza – 37.

Csodájára jártak a vak arcképrajzoló már-már természetfeletti képességének. Először megkérdezte a modelltől az életkorát, aztán megkérte, hogy meséljen el egy rövid, de emlékezetes epizódot az életéből, majd megkérdezte tőle, mennyire elégedett a sorsával.

Bölcseleti-misztikus próza – 36.

Megmérettetés – Sokan eljutottak az utolsó három próbatételig, ám alig néhányan bizonyultak méltónak az utolsó előttire. Az utolsó, a legnehezebb próbatételt már egyedül ő várhatta csak, magára maradva, elhagyatva. Évekig azt hitte, hiába várja, mígnem rájött, hogy…

Bölcseleti-misztikus próza – 35.

A földesurat valósággal elbűvölte a gyermek éneke, ahogy terelte a tucatnyi libát a hűvös kora nyári alkonyatban, zsákból fércelt pendelyében, mezítláb. Tíz-tizenkét éves lehetett, borzas hajából ítélve lány. Egészen a tanyáig követte a lován, anélkül hogy az észrevette volna.

Bölcseleti-misztikus próza – 34.

A fiatalember eltökélte, hogy megveszi a varázsgömböt, ahogy magában nevezte. Már régebben kinézte magának a boszorkánybolt kirakatában. Alma nagyságú volt, színe pedig a bordónak éppen az az árnyalata, mely gyerekkorában valósággal elbűvölte.

Bölcseleti-misztikus próza – 33.

A férfi ráérősen, különösebb érdeklődés nélkül lapozgatta a könyvet, bele-beleolvasott, és végül visszatette a többi közé. – Már megbocsásson – fordult hozzá a mellette álló nő –, nagy élménytől fosztja meg magát, ha nem veszi meg. A legjobb könyv, amit valaha is olvastam.

Bölcseleti-misztikus próza – 32.

A fiú rajongott az apjáért, bár inkább, mert képzeletében felnagyította meglévő erényeit, és felruházta olyanokkal, melyeket kizáró tapasztalatok híján, jóhiszeműen csupán feltételezett róla, mint általában a felnőttekről. Egyszóval idealizálta, a példaképei azonban – elején kamaszkorának – futballisták voltak, filmszínészek, gitárosok meg énekesek.

Bölcseleti-misztikus próza – 31.

A lányt eltiltották a szülei a szerelmétől, de hamarosan akadt egy másik kérője, akihez feleségül adták. A szerelme is megnősült, de megfogadták, hogy rendszeresen váltanak levelet; ő férfi álnéven, a férfi pedig női álnéven tüntetve fel a feladót, hogy egyikük házastársa se fogjon gyanút.

Bölcseleti-misztikus próza – 30.

A nagyhatalmú császár, érezvén halála közeledtét, palotájába hozatta az ifjú költőt, aki önkéntes száműzetésben, szűkös körülmények között élt nyomorúságos viskójában egy pusztaság szélén, ám akinek szebbnél szebb költeményei messze földön híresek voltak.

Bölcseleti-misztikus próza – 29.

Új szelek – A szokásosan hosszúra nyúlt díszebéd végeztével a Kormányzó elbocsátotta a népes vendégsereget, majd dolgozószobájába hívta a főtanácsadóját, hogy szivarozgatás közben megigyon vele néhány pohár italt, és közölje vele a javaslatát, amit már régebb óta forgatott a fejében.



Archívum

Hozzászólások

DISQUS