Minden tehetséges író a valóság megismerésére és feltárására törekszik Művében megörökíti a világ jelenségeinek összefüggéseit, ellentmondásait; a szépirodalom nyelvi eszközivel ábrázolja, megjeleníti életének és környezetének főbb eseményeit, a történésekkel kapcsolatos élményeit, érzéseit, gondolatait.
December 6-án, Mikulás napján ünnepelhetnénk Bertók László 90. születésnapját. Városunk jeles költője – sajnos – ezt nem érhette meg. Aggódva figyeltük, hogyan küzd kitartóan a reá rontó betegségek ellen. Ereje fogytán is megtette naponta az utat a Király utcai lakása és a Barbakán között. Magába temetkezve, kissé roskadtan ballagott az ember-erdőben.
1955 nyarán, éppen 70 évvel ezelőtt jelent meg a költő Ocsúdó évek című verskötete. Alcíméből – önéletrajzi költemény – sejtheti az olvasó, hogy különös, talán kissé szokatlan műfajú könyv került a kezébe. Önéletrajzot kevés író írt verses formában.
A 20. század második felében a pécsi-baranyai szépirodalom kiválóságai közé tartozott Galambosi László költő, a metafora és a metonímia lelkes megújítója, a képi ábrázolás mestere. Életművének tanulmányozása azért időszerű számukra, mert erőt meríthetünk töretlen hitéből; abból a hatalmas küzdelméből, hogy utolsó éveiben – gyógyíthatatlan betegségének nyomasztó súlyát elviselve – visszhangtalanságban is megértette: „Fényben lépkedek, / fölporzik utam. / Igém ága majd / gyümölcsöt fogan.” Igen, negyedszázaddal a halála után ma is érdemes elmerülnünk Galambosi László verses gondolatvilágában, lélekgazdagító, drámai vívódásaiban.
Sokan úgy tartják, hogy A magyar helyesírás szabályai-nak (a HSz.-nek) a paragrafusai (előírásai) olyan bonyolultak, hogy megértésük csaknem lehetetlen az átlagos műveltség szintjén. Szokás arra hivatkozni, hogy nem kevés következetlenség van a szabályok rendszerében és a HSz Szótár című részében is. Megszületik az alaptalan ítélet: Tanulhatatlan a magyar helyesírás. Ne fogadjuk el ezt az elmarasztaló vélekedést!
Gyermekeink már egészen kis korukban szeretnek „nagynak” látszani. Ezért is utánozzák például az idősebb kortársaik és a felnőttek cselekedeteit. Addig nincs baj, amíg ez nem jár veszélyekkel. Mivel a gyermekek veszélyérzete csak fokozatosan alakul ki, még 6–8 évesen is vállalják a számukra érdekes eseményekben való részvételt.
Néha zavarban vagyunk, ha úgy érezzük, hogy egy-egy szóalaknak akár kétféle toldalékolása lehet. Az eltérés azonban nem lényegtelen, mert például a háznak ablak -a, az asztalosnak meg ablak-ja van; az egyetem kar-a, de már az ember kar-ja a helyes szóalak.
Furcsa, nehezen érthető mondatok hallhatók-olvashatók szinte naponta a fővárosi média hírközlő szerveinek fórumain: a rádió, tévé műsoraiban és az újságokban.
A címben szereplő két fogalom összefüggésére 18 éves koromig nem gondolhattam, mert erre – érdemben – tanítóim, tanáraim nem hívták fel a figyelmet. Igaz, nem is volt az 1960-as évekig ennek a témakörnek használható szakirodalma.
Nemrég Benkő Loránd, Nyíri Antal tanulmányai adtak példát arra, hogy érdemes a szócsaládhoz tartozó szavak jelentésbeli és morfológiai sajátosságait figyelembe venni, ha a szó eredetét kutatjuk.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes
