Bandi András, Author at Hetedhéthatár
Szerzői archívum

Bandi András

Bandi András írásai: 318
Bandi András

Zebra-frász

Ügyes-bajos dolgaimat elintézendő gyakran ülök gépkocsiba. Ilyenkor mindig megpróbálok úgy indulni, hogy inkább rászánok egy kis időt, hiszen sosem lehet a forgalmat kiszámítani. Aztán arra is igyekszem odafigyelni, hogy a forgalomban résztvevő partnereim épp milyen napot fogtak ki.

(F)ordítok – 24.

Radnóti Miklós: Áprilisi eső után
Asszonnyal boldog mellemen
így áprilisi eső után a napra
kiáltok és fényben fürdik
a hangom már, mint tiszta madár
most a ragyogó pocsolyában.

(F)ordítok – 23.

Áprily Lajos:
Tavasz a házsongárdi temetőben
Apáczai Csere Jánosné,
Aletta van der Maet emlékének

(F)ordítok – 22.

Az utolsó nyári este volt.
Gesztenyefák alatt álltam,
hallgattam, hogy zúgnak a
csillagzatok.

Összefüggések

Adott pár ember, aki az irodalom szeretetével van megáldva/átkozva, ki ahogy érzi. Élnek, éldegélnek, mindenik a maga szűkebb vagy tágabb életterében, ismerősi körében, társaságában. Aztán egy napon a sors keze, vagy valami más úgy dönt, hogy őket jó volna összeboronálni.

(F)ordítok – 21.

Kamarás Klára: A Duna partján
Sosem jutott védő, simogató kéz,
család melege és szépség elég.
A hideg gangot soha nem feledte,
s hogy gyárak füstjétől sötét az ég.

A grafika az énjéből fakad

A múlt nyáron egy baráti társasággal Püspökszentlászlón kirándultunk. A szépen rendben tartott, felújított portákat szemlélve egyszer csak eszembe jutott egy negyedévszázados emlék. Itt, valahol a kanyarban kell lennie egy kis galériának.

Elment a Vénfarkas

Farkas Árpád neve Erdélyben fogalom. A „megnemalkuvás” szinonimája.
Az információs sztráda jóvoltából nekem is jutott egy kis szelet az életművéből.
Pár versét lefordítottam. Múlt év áprilisában egy új e-mail címet kaptam. Tőle.

Fekvőfa

Bezártak, bezárkóztunk, elzárkóztunk, kizárunk mindent és mindenkit. Ízlelem a jelent. Lassan már csak az információs sztráda marad számunkra. Ha valaki ezt mondta volna nekem, mondjuk ezelőtt akárcsak egy-másfél éve, el sem hiszem, sőt, lehet, hogy ki is röhögöm.

Idő-rugó

Ha az óra ketyegése
az idő mértékegysége,
mi van, ha az idő-rugót
elfeledjük újra felhúzni?

(F)ordítok – 20.

Videcz Ferenc: Utazás

Felkészültem az útra,
Itt állok naprakészen.
Eltűnök téli éjek
Csillagpor-tengerében.

Szépírás

Hát, ezzel bizony mindig hadilábon álltam. Kisiskolásként, az első betűk elsajátítása után, a tanórák szünetében, focizás helyett, legtöbbször ezt kellett gyakorolnom tanító nénik jóindulatú felügyelete alatt. Így utólag azt mondhatnám, nem sok sikerrel. Tehát, egy idő után belenyugodtam, és valószínűleg ők is, ebből a tantárgyból bizony én sosem leszek jeles.

Az öregek

Az öregek korán kelnek,
mintha attól félnének,
nem maradt elég idejük
befejezni, amit elkezdtek.

Tévéhallgatás és társai

Azt már jó pár évvel ezelőtt közzétettem, hogy tévéfüggő vagyok. Na, nem annyira, hogy pár nap kihagyás esetleg tűnetekkel járna. Csak a megszokás miatt.

(F)ordítok – 19.

Röhrig Géza: Honvágy

újév napján elmentem a dunához
híg esőt fújt a szél magyarországra
cseppei körbe s oly kuszán kaszáltak
mint éhes méhek boldog nektártánca



Archívum

Hirdetés