Bandi András
Elment TÉGÉEM!
Csak így. Nagybetűkkel. Mert – Nemecsek után – ez Neki is jár. Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom a Róla alkotott véleményemet, akkor – bár tudom, hogy ezek nagy szavak – elment a nemzet lelkiismerete. Aki mindig, megalkuvás nélkül kiállt a véleménye, igaza mellett. Könyörtelenül, akár a saját barátai, bajtársai ellen is.
(F)ordítok – 53.
Hajnal Éva: Őszi harmat előtt
Költöző nyár helyén ősz battyog nincs remény,
begombolom ablakom.
Fák karja kéreget, szél dúdol szépeket,
zümmögését hallgatom.
(F)ordítok – 52.
Erdős Virág: ez
nem az a vers amire
ezer éve gyúrunk
ez nem az a vers ami már
általunk szól – rólunk
Betlehemi csoda
Hajdan Betlehemben
nem volt csodavárás,
piciny istállóban
kapott József szállást,
és a friss alomban
vajúdott Mária.
(F)ordítok – 51.
Kamarás Klára: Búcsú
Maréknyi fény, tengernyi bánat
és döbbenet maradt utánad.
Maréknyi fény kúszik szívembe:
bár a tegnap csak holnap lenne…!
Béla és társai
Bélát már ezer éve, jó legyen, immár 20-25 éve ismerem. Ha összefutunk, mindig megbeszéljük a „világ folyását” az éppen aktuális problémákat, amik akkor és ott nagyon fontosnak számítanak, aztán megállapítjuk, hogy mi kicsik vagyunk azok megváltoztatására.
Medvepásztor-újratöltve
Amikor a világhálón ráakadtam a „második medvepásztorra” egy kicsit bizalmatlanul fogadtam a hírt. Ismerve a filmsorozatok kissé elcsépelt, százszor elismételt kliséit attól féltem, ez lesz – hogy legyünk stílusosak – a medve második bőre.
(F)ordítok – 50.
Kamarás Klára: Vigasztalás
Ne szólj! Ne sírj!
Az álmok,
a gondolatok úgyis megmaradnak.
(F)ordítok – 49.
Kányádi Sándor: Nagyanyó kenyér
Búzát vittem a malomba,
hej, de régen volt,
amikor még a Küküllőn
malom duruzsolt.
(F)ordítok – 48.
Kamarás Klára: Őszi levél…
Ez már a másik ősz… a fáradt.
Szél kerget tört virágot, ágat.
Hová lett az arany lomb,
lángoló, szép levelek
tarka varázsa?
Partnereink
