Zöld bárány. Vaszary Jánosnak, a tavaly bemutatott ’Rád bízom a feleségem’ szimpatikusan tehetséges szerzőjének legújabb darabját, a ’Zöld bárányt’ (sic!) hozta színre tagnap este a színház. Nehéz lenne meghatározni ennek a darabnak műfaját. Szerencsés vegyüléke a bohózatnak, operettnek és helyenként a revünek. Atelier (műhely) darab, a kulisszák mögötti világot viszi a közönség elé, nem először, ezt el kell ismerni, de mindvégig szórakoztatóan nagyszerű humorral, s karrikírozó (sic!) készséggel, mindvégig derültségben tartva a közönséget.
A Kőszegi Várszínház idei nagyszínpadi produkciója – együttműködésben a Rózsavölgyi Szalonnal és a Köz-Játék Fesztivál keretében – a Miért pont kivi? volt Őze Áron rendezésében. A közönség szavazhatott arról, ki kapja az előadás színészei közül az idei Hollósi Frigyes-díjat. Pócza Zoltán, a Kőszegi Várszínház igazgatója az utolsó Miért pont kivi? előadása után – a nézők szavazatai alapján – Schneider Zoltánnak, az előadás főszereplőjének nyújtotta át a díjat Barnabé Leroux megformálásáért. A díjat Trifusz Péter képzőművész tervezte.
A közönség szeretetét méltán érdemelte ki Páger Antal, aki minden szerepében művészetének legjavát nyújtotta. A kitűnő táncoskomikus vasárnap este a Leányvásárban búcsúzik. A darabhoz sikerült vendégszereplésre megnyerni Geizler Lolát (sic!), aki Lusyt játssza és Rónai Imrét, aki gróf Rottenberg szerepében fogja eredeti humorát csillogtatni.
Barnabé Leroux (Schneider Zoltán) mániákusan, megszállottan precíz könyvelő. A panaszlevelek specialistája. Felesége halála óta magányosan él, és csak ritkán látja fiát, Benoit-t (Varga Ádám), aki légiutaskísérő. Barnabé-ból hiányzik az empátia. Egyetlen igazi kapcsolata van a külvilággal: hetente egyszer pszichológushoz jár (Takács Katalin).
Rögtön egy bemutatóval indítja a 12. évadját a Rózsavölgyi Szalon augusztus 23-án. A Miért pont kivi? pesti premierjét – ez lesz a színház 75. produkciója – még 2 bemutató követi: év végén tűzik műsorra az Épp időben című darabot – többek között – Bánsági Ildikó és Gálvölgyi János főszereplésével, Herendi Gábor rendezésében. Az évad második felében jön az És te mit szeretnél?, amelyben Kovács Patrícia és Schmied Zoltán játszanak, Dicső Dániel rendezi.
Sajnos, Páger Antal (1899-1986) csak az 1924/1925-ös színházi évadban volt a Pécsi Nemzeti Színház tagja, mégpedig táncoskomikusi szerepkörben. Búcsúelőadására 1925. május 31.-én került sor Jacobi Viktor (1883-1921) – Martos Ferenc (1875-1938) – Bródy Miklós (1877-1949): „Leányvásár” című 3 felvonásos operettjében.
Szalafai Bernadett kutatásainak eredményessége A támadó cikkről, a színügyi bizottság üléséről Egy tipikus mai hangvételű, pimasz, visszataszító cikk volt az, ami névtelenül /! / jelent meg a liberális eszmeiségű Pécsi Napló (1892-1944) azon számában, amelynek dátuma 1899. március 7. volt. Fojtott gyűlölettel nem lehet cikket írni, a színház van a közönségért és nem fordítva, […]
Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt választották a nemzet színészévé a cím jelenlegi birtokosai hétfőn Budapesten. Udvaros Dorottyát a május 8-án elhunyt Máthé Erzsi helyére választották meg a nemzet színészei. Máthé Erzsi életének 95. évében, néhány nappal május 16-i születésnapja előtt hunyt el. A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja volt.
A Somogyi Károly (1845-1908) nevével fémjelzett Kert (a mai Dischka Győző) utcai „faaréna” 8 évig szolgálta a pécsi színházügyet, és nagy szerepe volt abban, hogy átmenetet nyújtson addig az időig, amig a végleges, ma is használt épületet birtokba nem vették a társulatok és a nézők. Közben a művészi színvonal emelkedését és az országos színi életbe való bekapcsolódásának jelét mutatta az a tény is, hogy a fővárosi Népszínház és Vígszínház repertoárját is beépítette a műsortervébe Somogyi Károly és „csapata.”
A dunaújvárosi Bartók Színházban pénteken este játszották az évad utolsó előadását, a Három nővért – Sebestyén Aba rendezésében, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának vendégjátékában, a 10. Színházi Olimpia keretében. Ezt megelőzően zajlott a Bartók Színház társulati ülése, amelyen Őze Áron igazgató arról is beszélt: „Bár úgy terveztük a most záruló évadot, hogy végre teljes szezonunk lesz, és nem kell leállnunk, hiszen a pandémiás időszakon túlvagyunk – nem így lett. Kénytelenek voltunk téli szünetet tartani a rezsiválság okán, és ezért két bemutatót is el kellett hagynunk. Ismét takarékos évadunk volt. Ebből kiindulva: már alapból óvatosan terveztük a következő évadot. A színházakat is érintő krízisek megtanítottak minket rugalmasan gondolkodni.”
A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara művelődésszervezői szakának elvégzését követően Szalafai Bernadett 2007-ben „Az első színi direktor Pécsett” címmel adta be szakdolgozatát, amelynek elfogadásában dr. Husz Mária CSc. habil. egyetemi docens, konzulens segítette.
Csoszog némelyikük, bicegve jár. Van daliás is, ráncosabb egyik másik. Szószátyárak, sokat beszélnek. Sokat éltek. Csodabogarak. De öregek. Zalányi „tekintélyes” lett. Bálint Péter soványabb. Fehérhajú Bogdán. Kissé alacsonyabb Albert Juli. Szép, csinos Méhes, húsz évet letagadhat. Nevetősebb, még kedvesebb Sata. Nászta is gömbölyűbb, bolondosabb.
Az idei évadot is egyhetes fesztivállal zárja a dunaújvárosi Bartók Színház június 4. és 11. között. A tavalyi rendkívüli siker után most másodszorra rendezik meg a MIKRO Fesztivált kamara- és stúdióelőadásokkal. 12 előadást láthat a közönség, s lesz gyerekprogram is. A meghívott produkciókban fellépnek: Balsai Móni, Csernus Mariann, Göttinger Pál, Gyabronka József, Hegedűs D. Géza, Kálid Artúr, Keresztes Tamás, Király Dániel, Medveczky Balázs, Nagy-Kálózy Eszter, Pokorny Lia, Schneider Zoltán, Szűcs Nelli.
Az Örkény István Színház a 2023/2024-es évadban négy bemutatót visz színre – két nagyszínpadi és két stúdióelőadást. 2024 nyarán pedig a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatnak be előadást, amely később az Örkény repertoárjára kerül. A jubileumi évadban több rendhagyó programmal készül a közönség számára. Mácsai Pál igazgató a következő évad kihívásairól elmondta: „Számunkra elsődleges a szakmai és világnézeti szuverenitás. Csak így teljesíthetjük a színház feladatait és a közönség tisztességes szolgálatát.”
Az 1911. év szemelvényeinek közlését ismét a liberális hangvételű Pécsi Napló (1892-1944) színházi hírei közül az 1911. május 21.-i szám „– Szerződések” című cikkével kezdem. Érdekességként a hír mindjárt a színház igazgatójának, Füredi (Fürst) Bélának (1868-1929) – aki színész is volt – nevével kezdődik, amely követendő példa az utókor hasonló híreinek napvilágra hozatalakor.