Szépirodalom - próza Archives • Oldal 2 a 204-ből •
Archívum

Szépirodalom – próza

Írások a rovatban: 3047

Mámor

Nézem a kisfiam. Legújabb szerzeményéből, a Karácsonyra kapott új építőkockákból házat, alagutat, garázst vagy éppen vonatot épít. Néha, ha túl nagy a csönd a szobában, lesve betekintek és látom, amint nagy szakértelemmel alkot.

Tökös srác

A fiúk életében kora gyermekkoruktól öregkorukig mindig jelentős, ha nem a legjelentő¬sebb szerepe van a bátorságnak, testi erőnek. Az ügyesség, okosság, szépség stb. mind-mind másodlagos kérdés. Bevállalós, deltás vagy?

Nyugger vagyok

Holnap elmegyek a kínai vendéglőbe és egy porció nyers hernyót rendelek magamnak. Hogy utálatos és ehetetlen? Ez majd elválik. Meg akarom kóstolni, mert túl sokáig és szinte mindenkinek hittem, amit összehadovált.

Ébredés

Csak dobbantott egyet és máris fellendült. Pár méter magasra. Utána már csak a széttárt karjaival kellett rásegíteni és csak szállt, csak szállt a város, az utcák, a házak felett. Nem, nem kellett gyakran használni a karjait, hiszen az első lendület, dobbantás megadta a szükséges energiát.

Aranyos kézfogó

A bevásárló központ harmadik emeletére éttermek és büfék csábították a vásárlókat. A bőséges kínálatból mindenki kedvére válogathatott. Negyvenhárom asztal várta az étkezőket, de bizony így is előfordult, hogy ebédidőben többen várakoztak.

A szőrkutya

A kislány már évek óta szeretett volna kutyát. Hogy legyen kivel játszani, legyen kivel sétálni menni. Vagy hogy legyen kinek parancsolni. Szóval egy kutya nagyon hiányzott a házból. A kislány szülei azonban nem így gondolták.

Szuvenír

A Money, money, money volt a kedvenc ivója. Ide szokott járni vasárnaponként. De két felesnél sosem ivott sem többet, sem egyebet. Ez volt a mértéke, be is tartotta pontosan. Csak mióta megnyerte a hatos lottó főnyereményét…

A világjáró elefántok

– Trüő, tuff, tuff, tromboló…! – messze hallatszott az elefántok harsonázása. A csorda ott legelészett az afrikai pusztán, fákat döntött ki, felverte a port maga körül, és belefeküdt a pocsolyába. De volt két elefánt, aki nem döntött fákat.

Tanyasi ballada

Már három napja hullt, és csak egyre hullt a hó. Az emberek az első nap még élvezték. Végre egy igazi havas tél, friss, tüdőt tisztító oxigénnel, úgy, mint a régi szép időkben. Különösen a gyerekek örültek, naná, melyik emberke nem örül, ha előveheti a színben szomorkodó korcsolyáját, szánkóját.

Körjáték

A most következő gyermekjátékot a híres néprajztudós, Dörmögő Teofil írta le, amikor a háború utáni évtizedekben a keleti pusztaságokban vándorolva kereste fel az egyes falvak, táborhelyek mikroközösségeit. A játék előkészületei.

Igaz mesék az életemből 3.

Rózsika konyhája – A kilencvenes években családgondozóként dolgoztam, amit akkor még bármilyen humán diplomával el lehetett látni. Ha az ember kellő affinitást érzett hozzá, és persze korábban tanult némi pedagógiát, pszichológiát.

A szárnyra kelt bagolytojás

Az öreg bükkfa oldalán, ahová sem a nap nem süt le, sem a szél nem fúj be, ott feketéllett az a hosszúkás forma hasadék, amelyben a Zúgóerdő legöregebb bagolycsaládja lakott. Zord apó és Mord anyó igencsak öreg bagoly pár volt.

Igaz mesék az életemből 2.

Fekete rózsa – Ügyetlen és többnyire sikertelen társkeresési próbálkozásaim egyike volt Fekete Rózsa. Egy olyan társkereső oldalon regisztráltam, ahol a férfiak és nők nem a saját nevükön szerepeltek, hanem álnevet választottak maguknak.

A történelem hajnalán

Már nagyon régóta barangolt. Pontosabban azóta, hogy a hordáját kiirtotta egy barlangot kereső óriásmedve. Az egész váratlanul és villámgyorsan zajlott le egy kora nyári délután. A támadó irtózatos erejű, két méter magas állat volt.

Hinta

Ellököm magam a talajtól, a hajamba belekap a szél. Szinte repülök, egyre magasabbra, a nevetésemtől visszhangzik az udvar. A ragyogó kék eget figyelem, a madarakat, én is egy vagyok közülük, a végtelenbe repülök.



Archívum

Partnereink