Szépirodalom – vers
mindenki küldje
a macskák a kertben vannak,
felettünk az istentelen kék ég,
ez itt Közép-Európa és
te is itt élsz már rég
Szombat este
Kékre festve – csak
Mert már a zöldet unom
A piros pucsít – De a pöcsöm sunyít
A lila ugyan szép szín lenne
Élményvers VII.
Lilameleg és kékvérhideg.
A rendőr övén a bilincs.
Móka a medvével: mókusrokon,
a fajelméletben megtévedt.
Amikor a hüvelykujj is fellázad
Egyszer megváltás lesz minden gyalázat,
s ripacskodó papagáj a keselyű.
Hiábavaló ott a vak alázat,
hol édesnek hazudod, mi keserű.
Kórház-vasárnap
A vihar véget ért. Csendes eső szemez.
Kórtermünk ablakán már kitekinthetek.
Előttem nagy fenyő nyújtózik égre fel
Oldalt egy kis akác
Botz Domonkos – Juhos-Kiss János: Ikerversek
Egy nyáron át éreztem a vágy sóhaját.
Egy nyáron át remegett minden porcikám.
Egy nyáron át ölelgetett egy boldogság.
rozsdás vers
száz levelétől rozsda a szőnyeg
tó vize tükre a tájnak
sóhaj a szélben tánc a levélen
csónakom röpte a nyárnak
Bandzsa szerelem
Akármerre nézek, mindenünnen
A fáradt fák mögül, a puha égből
Zölden gyöngyező szemeidből
Furcsa fény dől, felém vagy előlem
Emberben jártamban
Magunkról könnyűt írni nem tudok,
mert bennünk az a jó is oly nehéz,
a sorsunkba írt remény ösztönös,
és nem hagy pihenni e földtekén.
Élményvers VI.
Boltok és polcok,
néhol porcelánbabák.
Az ember árulója emberének,
nem szégyen a nő, ha elhibázta,
nem bűn a férfi, ha leigázta.
Talányos álom
Álmomban láttam valakit, jött felém,
hozta a késői szerelmet, amit az Égiek
nekem már régen megígértek.
Reggeli talány
Indul a nap, akár az egyszeregy,
talán egy-két felhő még ingatag.
Hamvas szilvák kék égbe ringanak,
a hajnali pára is mennybe megy.
Fabula
Egy állatkertben van állat temérdek,
közülük most csak kettőről mesélek.
Az egyik birka volt és vágyakozva nézett
egy párducot, s álmodott róla szépet
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások