Szépirodalom - vers Archives • Oldal 2 a 211-ből • Hetedhéthatár
Archívum

Szépirodalom – vers

Írások a rovatban: 3162

Pörög az örök

Éj után majd ott a reggel,
így van évezredek óta.
Csupán a dátum nő eggyel,
s a rigó más, nem a nóta.
A még mindig és a megint
majd újrakezdi önmagát.

Január 4.

Ez az év is olyan lesz, mint a többi.
Három nap, három hét, míg tart talán,
s a fogadalmak, tervek csődbe jutnak,
a szilveszteri fények mind kihunynak,

(F)ordítok – 35.

Pilinszky János: Téli ég alatt
Cholnoky Tamásnak

Fejem fölé a csillagok
jeges tüzet kavarnak,
az irgalmatlan ég alatt
hanyattdölök a falnak.

Tán

…Egy mosoly, amit adtam
Tán egy buta gondolat
Amely elrepül
Ha már én nem leszek
Tán tudtam szeretni
Szívből, igazán

Vannak napok

Amikor nagyon érzem
a rosszat köröttem,
és tudom, nekem élnem
kell mégis, mert meghalni,
úgy istenigazából
csak egyszer lehet,

Naptárak lapjai

Hány tavasz, és forró nyár,
lomha ősz, majd lassú tél
hozta felém, s lopta el mind
a reményt, hogy életem delén
majd társamat meglelem.

Öreg szamár szilvesztere

Öreg szamár,
lóg az orra,
mulatozni
nem volt soha.
Húzott kocsit,
kis szekeret,

Fából papír

Már fáradok, már elfáradt szívem.
A ritmus lassul, magam sem hiszem,
hogy volt idő, mikor fűtött a vágy,
s úgy éreztem, előttem a világ.
Ma csak legyintek. Mint egy tollpihét,
elhessentem a múlt üzenetét…

Betlehem

Az a csillag hetek óta egyre fényesebb,
s ballag hozzánk égi útján egyre közelebb,
az a csillag nekünk hoz majd égi híreket,
mit felfogni nem tudunk, s feledni nem lehet.

„L a   m e r”

La mer
téged bámul az ég
nem tudja miért vagy oly kék
s oly rapszodikusan szép
La mer
hullámfodraidban

Dance

A Tánc maga a fiatalság
A Ránc pedig maga
A felvarrt idő
De ha a Tánc véget ér
A Ránc még él veled
S együtt múltok el –

1985 Karácsonya

Sűrű ködöt lehel a december,
didereg a világ, fáznak a csillagok,
imbolygó fények szűrik át a csöndet,
hogy eljusson hozzád a Karácsony.
Hozzád és csakis a te szívedbe,
mert e közönnyel átszőtt világban

Karácsonyi képeslaphangulat

Az égi posta, lám hozott
Pár rövid, kedves mondatot!
Karácsony, képek, gyertyafény…
Vágyódó lelkünk oly szegény… 
Ezerszer leírt mondatok,
Mögöttük mégis fény ragyog,

Mi és ki dönt?

Nos, barátom,
felvetésed bizony jogos.
Mily szép a rím, ha faragott.
Dallama tá, vagy tán ti – tá,
gondolat rád bizton talál?
S ha a „helyest” is jól írod,

Emberi csendben

Olyan nagy a csend,
hogy hallom az
asztalon álló pohár
ásványvízben a
felszálló buborékok
hangját. Még soha
nem figyeltem meg,



Archívum

Hozzászólások

DISQUS