Szépirodalom – vers
A magyar költészet napjára – 1.
a költészetnél nincs szebb a világon
nekem itt nyíltak virágai
Balassi, Csokonai, Kazinczy
Arany, Petőfi, Vörösmarty
Az örök vers – Költészet Napja köszöntése
Nincsen kor és nincsen évszak,
égethet Nap, lóghat jégcsap,
ülhet fákon levél-rozsda,
szél szabdalta, eső mosta
Szürkeség
Szürke Arcok ülnek a nyakakon
Pörögnek, forognak, kattogva zörögnek
A Szemek nem néznek, nem látnak
csak jobbra-balra vibrálva ugrálnak
A reggel
Ha tavasszal jő egy madár
S kopog az ablakon
Ne légy mérges
Csak a fészkéhez keres
Valami száraz ágat
Ki karddal, s ki szóval
Aki karddal a kezében születik,
az a véget is majd akként akarja.
Megvívni a förtelmes, rútul romlott,
sok ezer, és mégis szükséges csatát
Élményvers XXXIII.
Jézus királysága gazdatiszti intézmény.
Aki járt nála, tudja, mi a világrend.
A becsület, boldogság: együtthatóság.
Hogy hol található e gazdag asztal?
Egy hajdani káposztalepke
Tudod, ez olyan sírig tartó, soha el nem
múló szeretet, amit irántad érzek, csak
éppen már nincs meg bennem a vágy,
már nem akarok mindenáron újra
Kos havában
Füstölők, gyertyák, illatok,
kék-csúcsos sapkán csillagok,
varázsszavak, sok-sok kellék,
s nyílnak bukszák meg az elmék.
Álmaim
Lezártam a múltat
Poros könyv csak a polcon
Nem aggódok többé a volton.
Régi világ megkopott kövein
nincs értelme bokázni.
Vissza az égbe
Petőcz Andrásnak
Nem vezet lépcső a hegyre.
Semmiféle lépcső.
Sem elképzelt, sem korhadt.
Egyszerűen nincs lépcső.
A Gyermekhez
Suhogsz, repülsz, csillogsz,
mint a tündérek, angyalok,
belőled szomjas az én világom,
pedig csak öklömnyi, apró
szív vagy, illatoddal itt virágzol.
Élményvers XXXII.
A várak alján, a várak tetején
angyalrajok telepszenek meg.
Ha Isten jelt küld, tempóznak.
Babó kutya álma
Verset virágzik most a szelíd reggel:
Babó kutya engem választott, s olyan
önfeledten alszik ágyam előtt, a kopott
szőnyegen
(F)ordítok – 23.
Áprily Lajos:
Tavasz a házsongárdi temetőben
Apáczai Csere Jánosné,
Aletta van der Maet emlékének
Partnerek
Legutóbbi hozzászólások