Azok a régi szép idők… (Kor- és kórképek – 1.)
Ami elmúlt, elmúlt, mi fájt vagy haragot gyújtott, komikummá simította az idő, és tán maga sem hinné, ki leírja, hogy úgy volt, ahogy volt, ám nevetni, jóízűt kacagni az tud igazán, aki valahogy, valamikor ugyanazon a göröngyös úton végigaraszolt.
