
HUmorzsák
Bulis paripa – Zsúrló
Lobogólopás – Zászlóelvonás
Madame Tussaut férje – Sir Tűsző
Bulis paripa – Zsúrló
Lobogólopás – Zászlóelvonás
Madame Tussaut férje – Sir Tűsző
A bánffyhunyadi születésű (1960) Bálint Ferenc kolozsvári tanulmányok után családjával Komlóra települt. Közép- és főiskolai tanulmányai során kialakította azt a sajátos, eredeti stílust és nagyszerű hangulatteremtő világot – mind formában, mind színben -, mely exlibrisein és szabad grafikáin egyaránt minden jelenlegi alkotóművész kollégájától megkülönbözteti.
Lassan már több mint egy évtizede figyelem őt a Pécsi Nemzeti Színház és a Harmadik Színház előadásain. Azt sem tagadom, hogy már idős korában ismertem meg, így ifjúkori szerepeiről véleményt sem formálhattam. Számomra ő a jólelkű, mindig segítőkész, a sors sodrásába csöndben belenyugvó kisember, aki egy elejtett halk szavával többet mond, mint mások hosszú harsány monológjaikkal.
Nyirkos, hideg az este. Kicsit fúj a szél is. Az emberek nyakukat behúzva sietnek. Néha a járdáról lelépve kitérek a tömeg elől. Kissé szakadtan, ingadozó léptekkel felém támolyog egy hajléktalan, leheletén érzem az alkoholszagot.
Nem jókor koslattál erre aranyapám, már rég elpárolgott az Ödön vinkója. Emese! Az isten szerelmére asszony, vedd elő a tizedik üveget, azt hiszed, nem tudok számolni? Nem látod, hogyan epedünk itt a fapadon a Jenci gyerekkel?
Amikor egy fűszál megrezzen a homályban,
És egy gyertya égni kezd a csendben,
Akkor érzem úgy, hogy szeretlek.
A nagyenyedi kollégium épületét 1704-ben a Rákóczi szabadságharc idején lerombolták. Jókai Mór „A nagyenyedi két fűzfa” című regényében emlékezett meg a 28 diákról, akik fűzfadorongokkal szálltak szembe a labancokkal. Emlékművük a Kollégium közelében, a Kápolna dombon szép parkban áll.
Néhány éve ezeken a hasábokon már bemutattam a kekszmártogatás egyenletét. A Washburn által 1921-ben felismert összefüggés alapján kiszámítható, hogy a kapilláris hatásnak köszönhetően adott idő alatt milyen mélyen hatol be a folyadék az anyagba, ehhez többek között ismerni kell a keksz pórusainak az átmérőjét.
Itt van végre, megjelent Böszörményi Gyula Gergő és a táltosviadal című könyve, a révülők bűbájerővel bíró történetének harmadik kötete. A népes rajongótábor már türelmetlenül várta, s amint a boltokba került, a szerzőhöz özönleni kezdtek a levelek, melyek arról számoltak be, hogy sokan még aznap kiolvasták. Pedig a Gergő és a táltosviadal nem vékonyka könyv, ahogyan a népszerű regényfolyam első két része szintén beillett akár súlyzónak is.
Azt mondják: öreg fát nem lehet átültetni, mert annak pusztulás a vége. Mások, más bölcsességtől átitatva azt mondják – és egyre hangosabban −, hogy csak akarni kell, és barátságban, ha lehet „együttélni” a megváltozott körülményű világgal, dolgaival, szokásaival, modorával, mivel az együttszáguldás nincs már korhoz kötve.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes