Még valami
Használd a szárnyaim ha szállnál
Használd a szemeim hogy láss
Ejtsd könnyem ha valami bánt
Tiéd vagyok ez nem vitás
Használd a szárnyaim ha szállnál
Használd a szemeim hogy láss
Ejtsd könnyem ha valami bánt
Tiéd vagyok ez nem vitás
A bekapcsolt és műsort is sugárzó televízió mindig irritált, amikor vendégségben voltunk vagy társaság jött össze valahol beszélgetni. Úgy tapasztaltam, bármennyire igyekszik is valaki odafigyelni beszélő partnerére, tekintete, és nem ritkán figyelme is, akaratlanul a képernyőre téved.
Stephen Colbert amerikai humoristát talán nem kell bemutatni a magyar olvasóknak, hiszen a hídkeresztelő vetélkedőn közel húszmillió szavazatot kapott, s ha ez sem elég az ismertséghez, akkor senki se várja, hogy szárnyára kapja a média.
Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim!
Amikor Guszti, alias Göndör, alias Szigeti Szabó János, valójában „Szabó János a Szigetből” kiállításának megnyitójára készültem, elgondolkodtam, hogy hány mohácsi képzőművész nevét tudnám felsorolni. Hát sokat, de hány olyan van, akit ma is jegyez a műértő közönség, vagy akire ma is oda kell figyelni, ha kiállít, vagy ha egyáltalán fest valamit, és azt bemutatja. Nos ebből a fajtából nem sok van. Azt gondolom, Szigeti Szabó János – és mostantól használjuk ezt az életrajzi eredetű, és közkeletű, ma már mindenki által ismert művésznevet –, azaz Guszti ilyen művész.
A KRONOSPAN-MOFA Hungary Kft. 2007. november 8-án hivatalos megnyitót tartott Mohácson. Az új beruházást a KRONOSPAN csoport képviselője Karl-Heinz Konzelmann úr adta át a meghívottak jelenlétében. A társaság egy új, környezetbarát technológiát valósított meg Mohácson.
Aki oly sok könyvet írt, és akinek alkotásait negyvennél több nyelven olvassák szerte a világban, annak örült: megérhette, hogy róla írtak. Szabó Magda keresztfia, Tasi Géza mondta ezt lapunknak, amikor a halálhírt követően felhívtam. Ajándékomat megbecsüld! Töredékek Szabó Magda életművéhez címmel jelent meg Szurmainé Silkó Mária könyve Szabó Magda 90. születésnapjára, ez év október 5-re.
„Kipling sötét bajuszos, szemüveges, kopasz fejű, szikár angol volt. Drótkeretes pápaszeme sem enyhítette, legfeljebb valamelyest eltakarta kellemetlen, barátságtalan pillantását. Portréfestői, akárhogy igyekeztek is, nem tudták arcvonásai közé csempészni az elmélyülten gondolkodó, igazán nagy írók lojális, sőt szelíd viszonyának jeleit a világgal. Az odafigyelésnek, az érdeklődő együttérzésnek nyomát se látni a képekről ránk tekintő Kipling arcán.
Vannak helyek, ahová mindig visszavágyunk. Ilyen a Míves Tojás Gyűjtemény kis épülete Zengővárkonyban, a hozzá tartozó udvarral – ahol a diófa alatti padokon mindig találtam a múzeumlátogatás után kedélyesen beszélgető embereket. Mintha valami még ott tartotta volna őket: egy kicsit még érezni a tojásokat díszítő emberek lelkének jelenlétét, az időtlenséget, a végtelenséget.
A csend beszél hallom szavát
A remény érzését adja át
Figyelek rá hallom hangját
S feltárja előttem a fény kapuját
Koltón Petőfi kedvelt helye volt a kertben egy hatalmas somfa alatt álló kerek kőasztal.
Mélabús hangulatában itt írta a magyar irodalom legszebb szerelmes versét:
Szeptember végén…
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes