Hadikrónikánk a második világháború Komárom-Esztergom megyében zajlott eseményeit veszi sorra. Az első rész a hadműveleti cselekmények előzményeit, az 1944 december 7. és 1944 december 23. között történteket tekinti át.
Szalonta irodalmi élete, újságja, folyóirata nem lévén, az Arany János Irodalmi Körön belül bontakozott ki. Oszlopos tagjai Bonczos Julianna, Bonczos Margit, Fábián Ferenc, Gábor Ferenc, Kovács Sándor, Millye Ibolya, Molnár Mihály, Nagy Ilona, Sebesi Teréz, Zima Ibolya. A kör, illetőleg kultúrház meghívására 1956 és 1986 között a romániai magyar irodalom és tudomány számos képviselője tartott előadást Szalontán.
Nemrégiben látott napvilágot Császár Levente A bölcs remete című új könyve. Tarbay Ede ezekkel a gondolatokkal ajánlja a művet az olvasók figyelmébe: Császár Levente mintha egy megíratlan vagy töredékesen őrzött néphagyomány és a teremtő írói képzelet segítségével járná be a Mecsek „Zengővidékének” nagyon valóságos tájait.
Szép neved halk ima.
S bár rám zárhatják vak
szívem kolostorát –
ablakán fény tör át…
– Hogy vagy Petike? – kérdezte a nagypapa. – Köszönöm, jól…
Ebben az esztendőben is érdemes lesz Pécsre látogatni – a gazdag városi programkínálathoz a Janus Pannonius Múzeum is hozzájárul érdekes, izgalmas időszaki kiállításaival.
Február 21-én a budapesti Papp László Sportarénában különleges élményben volt részük azoknak, akik Mahó Andrea, José Cura, és a vendégként fellépő Miller Zoltán koncertjén jelen voltak. Mahó Andrea azzal indította az estét, hogy ledöntik a falakat a műfajok között, amelyre valóban sor is került.
Bármerre nézek, káosz.
Előttem, mögöttem, köröttem,
Mindenhol töröttek.
Nagy nyomorúságban fogant, vészterhes történelmi időben, hiszen „mikor anyám a szíve alatt hordott, az a sírás rázott meg, amelyet a szerencsétlen asszonyból az aradi vértanúk kivégzésének híre váltott ki” – írja a híres tragika. Az apa, Krippel József, a Komárom megyei Ászáron, az Esterházy-uradalomban ácsmester és bognár. Morva eredetű. Meglehetősen mogorva ember, ki arra büszke, hogy dühből sosem bántotta gyermekeit. Ide születik meg Mária 1850. február 24-én, a család ötödik gyermekeként.
„A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé. Leírója nem sámán, nem szónok, nem sebész; elolvasója nem alávetett, nem elszenvedő, nem tétlen. Találkozva e fókuszban, oldva oldódhatnak, gyógyulva gyógyíthatnak s válnak, míg vállalják, valami Harmadikká….”
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2026 | WordPress Theme by MH Themes
