Harmadik utazás (16. rész)
Nagyvárad
1095. március 25-én (húsvét napján) Franciaországból és Britanniából érkezett követek kérték, fogadja el I. László királyunk a Jeruzsálem felszabadítására induló keresztes hadak fővezérségét. A király örömmel fogadta a felkérést. A nyárra tervezett hadjárat előtt – a cseh fejedelemnek nyújtott hadi segítségből hazatérően – július 29-én Nyitrán meghalt. A korabeli leírás alapján agyvérzés következtében fordulhatott le a lováról. Az általa 1091-ben Somogyváron, a Szent Egyed tiszteletére alapított bencés kolostorban temették el. A váradiak 1116-ban kérték II. Istvánt, hogy I. László testét városukba vihessék. II. István nem mert dönteni: a királyok temetkező helyére, Székesfehérvárra vagy Váradra vigyék I. László hamvait. A legenda szerint a koporsót szállító szekér ökrei maguktól Várad felé indultak, és ebben égi jelet érezvén, szeretett városában, az általa építtetett székesegyházban helyezték örök nyugalomra.
III. Béla király – az ország népének kívánsága szerint – III. Celesztin pápától kérte I. László szentté avatását. 1192-ben, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a pápa teljesítette a
kérést. Ettől az időponttól a várbeli Boldogasszony templom búcsújáró hellyé vált.
Váradon Szent László kultusza azóta is töretlen. 1390-ben a két kolozsvári testvér – Márton és György – elkészítette Szent László érc lovas szobrát. Zsigmond király és Mária királyné jelenlétében a várban szeptember 8-án leplezték le. 1660-ben a törökök lerombolták a várat, és akkor pusztult el a szobor is.
A kultúra, a művészetek ápolását a városban megtelepedett szerzetesrendek mindig fontos feladatuknak tartották. A XII. században a premontreiek számos egyháztörténeti művet hoztak rendházukba. A ferenceseknek már a tatárjárás előtt volt kolostoruk a városban, tanították a népet a földművelésre. Fontosnak tartották a könyvek gyűjtését is. Közülük került ki Lőrinc pap, aki Dózsa György alvezére lett.
A XIV. századtól több olasz költő, tudós és művész költözött a városba, aki hazája reneszánsz kultúráját hozta magával. A Váradi Püspökség jelentős művelődési központtá lett. Várad élénk művészeti, irodalmi élete alapján Magyarország jelentős mezővárosai közé emelkedett.
Szóljon hozzá!