Az utóbbi évtized leglátogatottabb – hétszáz fős – Közgazdász Vándorgyűlése volt Zalakaroson a közelmúltban, amelyet A válság és kezelése a világban és Magyarországon címen rendeztek. Három akadémikus, a miniszterelnök, az országgyűlés alelnöke és számos elnök szerepelt a hetven előadó között. A tanácskozás kilenc szekcióban történt, és tizennégy plenáris előadás hangzott el. A konferencia harmadik napján, a plenáris ülésen közel egyórás beszédet tartott Bajnai Gordon kormányfő, aki egyenesen Amerikából érkezett.
– Van egy jó és egy rossz hírem – kezdte beszédét. – Jó hírnek számít, hogy ismét növekszik a Magyarországgal szembeni befektetői bizalom, ezt vendéglátóim is elismerték Washingtonban. A rossz hír, hogy a válságnak még nincs vége.
Ezt a válságot újabb válságok követhetik. Akkor lesz vége, ha a munkanélküliségi adatok javulni fognak. Mindezek miatt hazánk az Európai Unióval folytatott tárgyalások során kitartott amellett, hogy szükség van még a stimulus programok folytatására és a bankok újratőkésítésére is, ám ez utóbbit csak fokozatosan szabad végrehajtani. Ellenkező esetben ez a hitelezés visszafogását eredményezi.
Bajnai Gordon a nagy kockázati tényezők között említette a társadalmi válság bekövetkeztét. Szerinte könnyen bekövetkezhet egy 1929-32-höz hasonló helyzet, amikor világszerte százmilliók hullhatnak vissza az alsó középosztályból a szegénységbe, majd hozzátette: a forradalmat nem a nagyon szegények, hanem a csalódott emberek csinálják. Ezzel párhuzamosan a veszélyforrások közé sorolta a protekcionizmus erősödését, valamint azt, hogy a gazdaságilag elerőtlenedő országok a nemzetközi befolyásukat is elveszítik.
A kormányfő rámutatott: a magyar államnak ezekre a kihívásokra kell megfelelő válaszokat találnia. Mindezt súlyosbítja az, hogy hazánk tíz éve halogatta a reformok megvalósítását, s ha ezeket nem jól oldja meg, a válság súlyosbodhat.
A jelenlegi válság következménye, hogy a vezető gazdasági hatalmak által most felhalmozott hiányokat finanszírozni kell, és az erre fordított összegek kiszorító hatást fejtenek ki – magyarázta Bajnai Gordon, hozzátéve, hogy a megtakarításokat az államok élik fel, a vállalkozásoknak így kevesebb forrás jut. Egy másik probléma, hogyha az amerikaiak évente 1300 milliárd dollárral kevesebbet fogyasztanak, akkor a felvevőpiacok beszűkülnek. A válságból a kormányfő véleménye szerint nem lehet kijutni bezárkózással, tehát a globalizációs folyamatnak nincs alternatívája.
Bajnai Gordon a magyar gazdaság helyzetét elemezve elmondta: mindennek az alapja a makrogazdasági egyensúly, amely ha megbomlik, a növekedés látja a kárát. Ha valaki azt mondja, hogy az egyensúly megbontásával lehet küzdeni a válság ellen, az szembemegy az autópályán sok száz autóval. Hozzátette még, hogy aki ma Magyarországon az egyensúlyi problémákat félresöpri, az az 1,7 millió devizahiteles vagyonát veszélyezteti.
Kijelentette: a legfontosabb ma Magyarországon a foglalkoztatás javítása, érdemi, jelentős és fenntartható, piaci alapú növelése. A jelenleg 56 százalék körüli foglalkoztatási arányt az unió átlagszintjére, legalább 65 százalékra kellene javítani. Kifejtette, hogy a magyar gazdaság az idén és jövőre összesen 7,5 százalékkal esik vissza, vagyis közel egyhavi jövedelem esik ki a kétévi recesszió miatt. Mindezek okán további jelentős költséglefaragásra van szükség, idén és jövőre a GDP 5 százalékát kitevő csökkentést kell végrehajtani, hogy tartani lehessen az egyensúlyt. Problémaként említette, hogy a magyar államszervezet gyenge, nem képviseli a közérdeket.
Szólt a nagymértékű korrupcióról is: – Célom, hogy félév múlva jobb állapotban adjam át a kormányzást, mint kaptam, és szeretném, ha utódom is ezt tenné – mondta befejezésül. A visszafogott, korrekt, de marketingfogásoktól sem mentes kormányfői előadást a zsúfolt terem tapssal jutalmazta.
Szóljon hozzá!