Hulladékgazdálkodási regionális összefogás közös környezetünkért
A helyi önkormányzatoknak szóló szakmai napot tartott a Környezetvédelmi Világnap alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága Pécsett, június 5-én. A Baranya Megyei Közgyűlés dísztermét megtöltötték a baranyai és somogyi települések polgármesterei – több mint négyszázezer lakost képviselve -, környezetvédelmi szakemberei. A téma a régió hulladékgazdálkodásának jövője volt – egy olyan programot bemutatva, amely nagy segítséget nyújt az önkormányzatoknak a hulladékgyűjtési és -kezelési kötelezettségeik megvalósításában. A konferencia levezető elnöke Kiss Tibor, az MTA PAB Hulladékgazdálkodási Munkabizottságának elnöke volt. Paizs József, a Baranya Megyei Közgyűlés Területfejlesztési, Informatikai és Foglalkoztatási Bizottságának elnöke, Szigetvár polgármestere konferenciát köszöntő beszédében kiemelte, hogy a megyei önkormányzat munkájában az épített és természeti környezet védelmének feladatai hangsúlyt kapnak.
Gonda Tibor, Pécs alpolgármestere nyitóbeszédében a résztvevőket köszöntve elmondta, hogy bár a város a hulladékgazdálkodási problémáit egyedül is meg tudná oldani, hiszen jelenleg is fejlett, komplex rendszerrel rendelkezik, de a régióközpontnak nem lehet közömbös a régió állapota. Az EU-forrásokhoz regionális összefogással, önkormányzati önerővel lehet hozzájutni. Az önkormányzatok jövőbeli hulladékgazdálkodási feladatait törvény írja elő, ebből csak egy példa, hogy a régi lerakókat meg kell szüntetni. Ez száznál több önkormányzatot érint szűk környezetünkben. Összefogva, az EU-pénzekhez hozzájutva a terhek csökkennek, a kötelezettségek megvalósulnak. Külön konferenciát lehetne arról tartani, hogy mit veszít az az önkormányzat, amelyik nem vesz részt a programban, mert aki ebből kimarad, az lemarad! A város és a BIOKOM nemzetközi kapcsolatait felhasználva 42 millió forintos támogatást nyert el a norvég kormánytól, és ezt az összeget a Mecsek-Dráva Projekt előkészítésére fordítják.
Dr. Donáth Béla, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium miniszteri biztosa A Kohéziós Alap támogatási lehetőségei Magyarországon, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra címmel tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy az EU-tagországoknak rendelkezésre álló Kohéziós Alapból a komplex rendszereket támogatja az EU, mégpedig azokat, amelyek többek között a lakosság életminőségét javítják, nagy lélekszámot érintenek, önkormányzatok állnak a projekt mögött, a projektméret meghaladja a tízmillió eurót. A komplex rendszer egyben kármentesítést is tartalmaz, vagyis a végén a régi lerakók rekultivációja is megtörténik, miközben létrejön a teljes körű hulladékgazdálkodás. A megvalósítási költségek 80-85 százalékát az EU biztosítja, ehhez jön a kormányzati támogatás, az önkormányzatok terhe körülbelül 10 százalék. Viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy a komplex rendszer üzemeltetésénél bevételek is lesznek!
Czéh Tibor, a Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatala főosztályvezetője közölte, hogy 2004-ben a források és a feladatok megháromszorozódnak: míg 2000 és 2003 között évente mintegy 60 milliárd forint volt az EU-forrás, addig 2004-től 190 milliárd fölé emelkedik! Az EU-s programokba bekerülteket nem érinti a várható költségvetési szigor! A szilárdhulladékos projektek együttműködést igényelnek, teljes körű egyeztetéssel kell indulni, a megvalósulásig ki kell tartani. Fontos a lakossági egyeztetés, a helyszínek kiválasztása. Nagy a gesztor önkormányzat – jelen esetben Pécs – felelőssége, ennyi önkormányzatot összefogni óriási munka, azonban a regionalizmusra épül az EU, egyébként nem lehet hozzájutni a pénzekhez.
Tibiássy Béla, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese többek között az önkormányzati feladatokról beszélt, fontosnak tartva a projekt lehatárolását, a rekultivációs igények tisztázását, a szükséges szerződések megkötését (kilépés esetén – ha lényeges a változás – elvonható az EU-forrás!), a műszaki tartalom megtervezését, a lakosság megfelelő tájékoztatását, az engedélyezési eljárás lefolytatását. A lakossági tiltakozás általában a nem ismerésből ered, ezért a tájékoztatás nagyon fontos: ebbe a folyamatba az elejétől be kell vonni a civil szervezeteket, biztosítani kell a helyszíni bejárásokat.
Leitol Csaba, a Bioconsulting 2000 Kft. ügyvezetője mutatta be a Mecsek-Dráva Programot. A cél az érintett önkormányzatok területén a lerakóhelyek csökkentése, a korszerű hulladékgazdálkodás bevezetése, a szelektív gyűjtés minden településen, a veszélyes hulladék külön gyűjtése, a hasznosítás megvalósítása (ipari előkészítés, illetőleg komposztálás), régi hulladéklerakók bezárása, rekultiválása. (Baranya és Somogy érintett területein 285 hulladéklerakó van, ebből már csak 8 működik.) A regionális lerakók korszerű műszaki létesítmények lesznek, átrakó állomásokat, nagyüzemi komposztálókat, válogatóműveket, hulladékudvarokat alakítanak ki.
Borhidi Attila akadémikus, a PTE Természettudományi Kar egyetemi tanára azt a két és fél éve indított programot ismertette, amelynek keretében a hulladékgazdálkodást úgy tervezik, hogy felhasználható legyen a tájsebek kezelésében. Ugyanis a táj öngyógyítása hosszas folyamat, be kell avatkozni. A rekultivációs projekt keretében 7,5 hektárra 24 ezer facsemetét ültettek ki, és ennek az élőhelyfejlesztési programnak az eredményeként a holdbéli tájból zöld, földbéli táj lett. Tanácsként annyit mondott, hogy a partnerok között együttműködési kényszernek kell lennie, mindenki érdekelt legyen a program megvalósításában.
Hozzászólóként dr. Szvitacsné Marton Katalin, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség osztályvezetője felhívta a konferencián részt vevő polgármesterek figyelmét arra, hogy a 2000. évi 43-as törvény a hulladékgazdálkodásról konkrétan meghatározza az önkormányzatok feladatait: a hulladékgyűjtésről és -kezelésről tervszerűen gondoskodniuk kell, ami azt jelenti, hogy az országos, valamint a regionális tervekre figyelemmel, ezek alapján jövő tavaszra – háromszáz nap múlva – saját települési hulladékgazdálkodási tervvel kell rendelkezniük az önkormányzatoknak. Továbbá a tervet meg is kell valósítani, és egy ilyen projekt, mint amilyen a Mecsek-Dráva Program egyrészt megoldja a tervezést, másrészt a megvalósítást is. Vagyis leveszi a terhet az egyes önkormányzatokról, és EU-szintű hulladékgazdálkodást valósít meg.
Szóljon hozzá!