A közelmúltban a világ lovas nemzetei Szarvasra tekintettek, ahol az 1996-os kecskeméti, és a 2000-es szilvásváradi világtalálkozókat követően immár a harmadikra került sor. Méltán nevezik Dél-Alföld gyöngyszemének a csodálatos természeti adottságokkal rendelkező vízparti kisvárost. Kevesen tudják ma már, hogy Szarvas a XIX. század közepétől a XX. század közepéig a lótenyésztés egyik központja volt. A ma 18 ezres település napjainkban a térség oktatási és tudományos központja. A város kedvező földrajzi fekvése, természeti értékei, turisztikai látványosságai, valamint új gyógyfürdője révén kedvelt üdülőhely a pihenni vágyók körében. Szinte valamennyi jelentős szlovák és magyar újságban szerepelt, amikor Schuster szlovák államelnök itt járt egy szlovák-magyar főiskola felavatásán és a Stefanik-szobor helyreállítása ügyében tárgyalt Babák Mihállyal, a város polgármesterével, aki már volt az év polgármestere.
A Lovas Világtalálkozó megnyitóján a város polgármestere többek között a következőt mondta: „Az idők mélyétől kezdve hűséges társunk a ló. Árpád honszerző lovasai itt úsztattak át Szarvashalom alatt. Kun László királyunk vitézei itt nyergeltek. Thököly kurucai itt forgolódtak, és itt szekereztek a vidéket újratelepítő ősök is.” Később Széchenyi István egyik írásából idézett: „A magyar erőtől pezsgő, fiatal nép, mely csudálatos magasságra emelheti magát! E csodálatos magasság reményében kívánok mindannyiuknak Szarvason, a történelmi Magyarország szívében önfeledt és igaz lovasünnepet!”
A négynapos rendezvényen több mint 30 országból mintegy 500 ló, 1000 lovas 50 programja volt látható. Az első nap az ünnepélyes megnyitót követően , amelyen megjelent Gráf miniszter úr és Pál államtitkár úr , többek között a nemzeti és megyei küldöttségek felvonulása zajlott, a Baranya megyeiek Csizik Mihály vezetésével köszöntötték a rendezvényre látogatókat. Baranya megye lovashagyományai messze századokra nyúlnak vissza: itt vívták csatáikat lóháton a szigetvári várkapitány, Zrínyi Miklós hős vitézei a törökkel, itt harcoltak a Rákóczi szabadságharc kurucai a siklósi várnál a labancok ellen.
Volt lovasíjász bemutató és nóniusz fogatparádé. Babák Mihály ajándékkal kedveskedett a felvonuló magyar fogatvilágbajnokoknak.
A második nap nemzetközi lovas tornász- és csikósbemutató, valamint a katonai fogatok felvonulása, díjugrató volt. A harmadik nap népies fogatparádéban, pásztorkutya-bemutatóban, illetve lovas felvonulásban gyönyörködhetett a közönség. Az utolsó nap került sor az ünnepélyes díjkiosztóra. A legszebb ló büszke címét Sánta István gazda lipicai fekete színű „Jövevény” nevű állata nyerte. Nemzetközi pásztortalálkozó és dudásfesztivál, valamint a Körös Napok színes programjai is hozzájárultak a világszínvonalú lovas esemény sikeréhez.
Szóljon hozzá!