Villamosok és buszok – a pécsi villamos emlékére (1913–1960)

A villamos mit vitt hajdan?
Báltermek elfelejtett táncait.
Kötények s cselédruhák ráncait.
Selyemkesztyűt és díszes kalapot.
Kardcsillogást, finom szivar illatot.
Szekérzörgést, mozdonyok füstjeit.
A szatócsboltok bádogüstjeit.
Friss kenyeret és a bányák zaját.
Külvárosi házak omló falát.
Könnyeket és tettyei ünnepet.
Reményt és rég elföldelt hiteket.
És mit visz a busz itt ma Pécsett?
A multiplexek popcorn-illatát.
Bunkofónt, s diszkók kábult tébolyát.
Műanyagot, olcsó teszkós életet.
A tévében messzi-messzi híreket.
Talán visz mosolyt is és terveket.
Pécsieket: tégedet, engemet.
Időst, ifjút – ki felül a padra –
Szóval minket: kikből múlt lesz holnapra…

Megosztás

Tweet