„S ha kérdik egykor a gyermekek: hol vagyok, mondjad: szívedben vagyok!
Mondjad: otthon vagyok, – anyám házánál vagyok – a haza sírjában vagyok.”
(Jókai Mór: A kőszívű ember fiai)
Csak néhány előzetes gondolat a történethez.
Vitéz Zetényi Csukás Kálmán
Az elmúlt években egy számomra igen érdekes témán dolgoztam, Zetényi Csukás Zoltánról, az egykoron oly nevezetes pécsi bádogosról írtam egy kis monográfiát. Ennek kapcsán kerültem kapcsolatba a történelmileg is jelentős múltra visszatekintő Csukás családdal.
Zetényi Csukások mindenhol élnek szerte Európában. Rengeteg közöttük a tehetséges, kiemelkedő képességű ember. Vannak tudósok, gyárosok, írók, katonák, búvárok, és szorgalmasan törekvő iparos emberek.
Rég halogatott kötelességemnek teszek eleget, amikor egy rövid kis visszapillantás keretében kísérletet teszek arra, hogy megemlékezzem Vitéz Zetényi Csukás Kálmán alezredesről, a második világháborúban hősi halált halt kiváló pilótáról, Horthy István kormányzóhelyettes századparancsnokáról, fegyvertársáról és barátjáról.
A cikkemhez felhasznált életrajzi adatokat Zetényi Csukás Ferenc: „Horthy István elfelejtett parancsnoka” c. kitűnő könyvéből merítettem.
„Nemes Zetényi Csukás Kálmán 1901. december 13-án született a Veszprém megyei Siómaroson. Édesatyja református lelkipásztor.”
„Atyja nem tudta visszatartani, és a négy középiskola elvégzése után katonai nevelőintézetbe adta.”
„A katonai főreáliskolát Budapest-Hűvösvölgyben fejezte be 1920-ban, és utána a Ludovika Akadémiára került. Tüzér szakkiképzést kapott és 1924. augusztus 20-án, mint évfolyamelsőt avatták hadnaggyá.”
„Nem sokáig maradt eredeti fegyverneménél.”
„A repülés nagyszerűsége, távlatai azonnal megragadták a fiatal hadnagy lelkét és első volt a jelentkezők között.”
Trianon után, az újjáéledő magyar haderő keretein belül, 1925-ben kezdődött el a repülőgép vezetői kiképzése, és 1926-ban már kész pilóta volt.
„1929-től 1932-ig a hadiiskolát hallgatta, és ennek sikeres elvégzése után 1933. május 1.-én századosi rendfokozatban átvették a vezérkarba.”
Az elkövetkezendő években Csukás Kálmán sokoldalúan fejlesztette repülési és műszaki technikai tudását, emellett kiváló sportolóként és kellemes társasági úriemberként tartották számon.
1941. június 22-én országunk hadba lépett a Szovjetunió ellen. Igazságtalan volt ez az embertelen háború? Nem az én feladatom erről értekezni. Mindenesetre Zetényi Csukás Kálmán vezérkari őrnagyot a frontra szólította katonai esküje és kötelességtudata. Fontos beosztást kapott: kinevezték az 1. önálló repülő vadászhadosztály parancsnokának. 1942 nyarán már az orosz fronton harcolt. A hadosztály egyik századában szolgált Vitéz Horthy István tartalékos repülőfőhadnagy, egyben az ország kormányzó helyettese.
Hatalmas felelősség nehezedett ezzel Zetényi Csukás Kálmán vállaira.
Horthy Miklós kormányzó úgy gondolta, ha már fiát nem tudja lebeszélni (vagy talán nem is akarta) a frontszolgálatról, legalább egy olyan „őrangyalt” állítson melléje, aki – a lehetőség határain belül – tud rá vigyázni.
Nehéz feladat volt a megfelelő személy kiválasztása. Jól képzett pilóta legyen, és emberileg is olyan kvalitásokkal rendelkezzen, akinek a kicsit „fenegyerek” hírében álló kormányzóhelyettes elfogadja parancsait. De elsősorban olyan katonatiszt, aki a Kormányzó teljes bizalmát bírja.
A választás régi barátjára, a kormányzói körökben is járatos Zetényi Csukás Kálmán vezérkari őrnagyra esett.
A frontra vezényelt század Reggiane 2000 – azaz magyar nevén Héja – vadászgépekkel repült. A magyar hadvezetés annak ellenére rendelte az olasz repülőket, hogy ismertek voltak a Héja vadászgép rossz repülési tulajdonságai (az utólagos páncéllemez felszerelése miatt orrnehézzé vált, körülményes manőverezési lehetőség stb.). Ezeknél lényegesen jobb típusnak számított a német gyártmányú Messerschmitt Bf 109-es vadászgép. A német gép sokkal korszerűbb volt és sokkal drágább. Sajnos ez már akkoriban is nagyot nyomott a latba a kiválasztás során.
Horthy István 1942. augusztus 20-án bekövetkezett halálos repülőgép balesetéről rengeteg a verzió, de legvalószínűbb, hogy az orrnehéz Héja gép volt az okozója.
„Csukás Kálmán 1942. október 29-én a II. osztályú vaskereszt mellé megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét hadiszalagon kardokkal díszítve, valamint november 1-jétől vk. alezredessé léptették elő, mint a 2. Repülődandár vezérkari főnökét.”
Azután 1943. januárjában elkövetkezett a szörnyű tragédia. A kopár orosz sztyeppén ottmaradt 120.000 magyar ember jéggé fagyott holtteste.
Vitéz Zetényi Csukás Kálmán repülő alezredes az utolsó pillanatig védte az ilovszkojei katonai repülőteret.
1943. január 19-én katonái élén megpróbált kitörni a gyilkos gyűrűből. A reménytelen küzdelemben halt hősi halált.
Jeltelen sírját csak az emlékezet tartja számon.
Hozzászólások