Habsburg Ottó, a megkoronázatlan király elhunyt • Hetedhéthatár

Napi aktuál

Habsburg Ottó, a megkoronázatlan király elhunyt

Szomorú hírt sugároztak 2011. július 4-én a világ hírügynökségei: kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia. Németországi otthonában, a München melletti Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben érte a halál, hétfőn hajnalban, családja körében.

Fotó: Nagy Lajos

A magyar parlament  július 4-i rendkívüli nyári ülését halálhírének bejelentésével és méltatásával kezdte Kövér László a parlament elnöke, majd egy perces felállással emlékeztek a jelenlévők Európa egyik legnagyobb formátumú politikusáról.

Mielőtt életrajzát ismertetnénk, egy érdekesség: a Színházi Élet 1924. december 28-tól 1925 január 3-ig terjedő számában az akkor 12 éves Ottó főherceg az ötven legismertebb magyar között az első helyen szerepel, második édesanyja Zita királynő.

Habsburg Ottó magyar trónörökös, politikus és író 1912-ben született az ausztriai Reichenau an der Rax-ban az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly és felesége, Zita császárné legidősebb fiaként, Ferenc József császár keresztfiaként. A nyilvánosság előtt 1916-ban, Ferenc József császár temetésén tűnt fel először, egy hónappal később pedig részt vett apja magyar királlyá koronázásán is. IV. károly kétévi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot is  köztársasággá kiáltották ki. IV. Károly kétszer is megpróbált visszatérni a magyar királyi trónra, de Magyarországon 1921-ben törvényesen is megfosztották trónjától.

Fotó: Kálmándy Ferenc

A Monarchia felbomlása után a család a portugál Madeira szigetére menekült. Károly 1922-es halála után Ottó lett a jövendő trónörökös, 18 éves korától pedig a Habsburg-dinasztia feje.

1925-től a következő országokban élt: Belgiumban, az USA-ban, Franciaországban, Spanyolországban és 1954 óta Németországban Pöckingben. 1940-44 között washingtoni képviselő, 1936-tól a Páneurópai Unió tagja volt, 1957-től alelnöke, 1973-tól pedig elnöke, később tiszteletbeli elnöke. Egyetemi tanulmányait Belgiumban, a Leuveni Egyetemen végezte. 1935-ben megszerezte a politika és társadalomtudományok doktora címet

Ottó főherceg 1951. május 10-én házasodott meg, felesége Regina szász-meiningeni hercegnő, akitől hét gyermeke született. Legkisebb fia, György 1964. december 16-án látta meg a napvilágot a bajorországi Starnbergben, jelenleg a Magyar Vöröskereszt elnöke. Feleségével, Eilika oldenburgi hercegnővel és három gyermekükkel (Zsófia, Ildikó, Károly) 2000 óta a Budapest melletti Sóskúton és a bajorországi Pöckingben élnek.

1979-től húsz éven át a kereszténydemokrata CSU frakció tagja volt az Európai Parlamentben, két ízben is a frakció korelnökeként. Nagy szimpátiával kísérte az 1988-1989 évi kelet-közép-európai változásokat, és sokat tett az Európai Unió bővítéséért is.

1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának volt az elnöke. 1989-ben fővédnöke és egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett „páneurópai pikniknek”, amelynek során 700 keletnémet jutott át Ausztriába. A páneurópai piknik fontos mérföldkő azokban a folyamatokban, amelyek a német újraegyesítéshez vezettek.

Fotó: Kálmándy Ferenc

Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország – Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország – állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, Magyarországon a POTE és az ELTE pedig díszdoktorává.

Bár Habsburg Ottó 1961. május 31-én egyértelműen lemondott minden osztrák uralkodói igényéről, a legitimisták szemében a trónörökös Habsburg Ottó 1961-ben született fia, Károly, aki jelenleg Ausztriában él.

*

Szerettem volna számára a Kérdeztem-válaszoltak interjúkötetet eljutatni, ezért megkértem Habsburg György herceget, hogy vigye el hozzá. Sajnos már nem sikerült. Több alkalommal sikerült beszélgetnem vele, ebből kettő interjú formában megjelent. Ezek részleteinek közlésével tisztelgek emléke előtt.

*

Az Európai Unió Szent István király hagyatéka

(Megjelent 1998. április 3-án a Hetedhéthatár Magazinban)

 

A jelenlévő hallgatóság jogi, teológiai és történelmi előadást hallott egyszerre Öntől. Árulja el, mi a titka idős kora ellenére ennek a hatalmas szellemi és fizikai frissességnek?

A  válaszom egyszerű: fiatal korom óta politizálok, állandóan tréningben vagyok, parlamenti képviselőségemen kívül huszonegy újságban jelennek meg publicisztikáim.

Elnök Úr! Mi a véleménye Pécsről, hogy látja fejlődési lehetőségeit?

Pécs  nagyon szép város, minden évben legalább egyszer eljutok oda. Úgy a város , mint a környező települések bámulatosan fejlődnek. Pécsett és környékén sok sváb nemzetiségű él,  és a németországban lakók felveszik a kapcsolatot a Magyarországon élőkkel, és ez befektetéseket fog eredményezni. Pécsnek és a dél-dunántúli megyéknek autópályák kellenek, erről többször beszélgettem Lotz Károly miniszter úrral, aki egyet is ért ezzel. Még egy pozítív dolgot szeretnék elmondani: a városban igazi patrióták vannak, pártállástól függetlenül lobbiznak a városért.

Az idő elszállt, a főherceg kezet nyújt, kikísér az ajtóig. Köszönöm a beszélgetést-mondja.

Én köszönöm, Elnök Úr, és kívánom, hogy még nagyon soká lobbizzon Magyarország boldogulásáért.

*

Mária Terézia  nagy uralkodó volt

(Megjelent 2003.  január  24-én a Hetedhéthatár Magazinban)

A Görgey Gábor kulturális miniszter jelenlétében zajló szoboravatáson megjelent az utolsó magyar király fia, Habsburg Ottó és unokája, Habsburg György herceg, nagykövet. Habsburg Ottó, a kilencvenéves királyi fenség fedetlen fővel állt az avatáson. Hozzáléptem, s mivel sapka volt rajtam, levettem – már mégse állok sapkában egy fedetlen fővel álló királyi fenség előtt. „Hogy van? Vegye fel a sapkáját, mert megfázik!” – mondta mosolyogva. A kérdésemet is természetesen azzal a megszólítással tettem fel, ahogy a Páneurópai Unió örökös elnöke szereti:

Mit jelent önnek, elnök úr, ez a szoboravatás?

Nagyon örülök, Mária Terézia nagy uralkodó volt, megérdemelte ezt a szobrot. És örülök, hogy rendbehozták, és méltó helyre került. Mária Terézia, mint felvilágosult abszolutista uralkodó kijelentette: az iskolaügy „politikum”, azaz államhatalmi kérdés, és az oktatást ennek megfelelően is kezelte.

Látom, elnök úr, felvette az EU-munkatempót. Délután Veszprémben fogok találkozni önnel, ott fog előadást tartani.

Örülök, ha eljön. Holnapután viszont már Marokkóban tartok beszédet…

(Mivel mögöttem hosszú sorban várakoztak Habsburg Ottó tisztelői, átadtam nekik is a beszélgetési lehetőséget.)


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS