Pécsi séták: A vármegyeháza

Ha valaki rákapcsol az Internetkeresőre és kíváncsi hol is volt Pécsett a megyeháza, szinte a hírportálok mindegyike megemlíti, hogy ez a Széchenyi tér 9 sz. alatt tekinthető meg.

Az utóbbi években meglehetősen sokat foglalkoztam városunk múltjával. Tudomásom szerint ez a Széchenyi téri monstrum épület, amelyet Korb Flóris (1860-1930) és Giergl Kálmán (1860-1954) építészpáros tervezett és Schlauch Imre (1840-1904) kivitelezett, felépülésétől kezdve a Pécsi Takarékpénztárnak adott otthont. Így volt ez 1945-ig.

1950-ben megtörtént a vármegyerendszer átszervezése és létrejött a szocialista alapokon létrehozott Baranya Megyei Tanács. A Papnövelde utcából a (vár)megyeháza hivatali helységei leköltöztek a belváros központjába, a Széchenyi téri Takarék Palotába.

A Papnövelde 5 sz. alatti, manzárdtetős, gyönyörű barokk épületben a pécsi járás hivatalai nyertek elhelyezést.

Sajnos ezzel véget is ért a tudományom és boldogan olvasnám, ha ezekről az eseményekről, Baranya (vár) megye jelenkori, homályos történelméről valaki, nálam nagyobb tudású személyiség többet is megírna.

Pécs legszebb barokk épülete, a Vármegyeháza jelenleg is a régi helyén, a Papnövelde utca 5 sz. alatt lelhető fel.

A nagyszabású, műemlék épület múltja is megérdemelné, hogy nagyobb publicitást kapjon. Ennek ellenére a várostörténészek – feltételezem, konkrét dokumentumok hiányában – csak rövid leírásokra szorítkoznak.

Talán még a legrészletesebb leírás az épület főbejárata feletti latin szövegben olvasható, amelynek magyar nyelvre lefordított változatát Romváry Ferenc: Pécs szobrai c. művéből (205. oldal) vettem át:

„VI. Károly, a legnagyobb császár, minden királyok közt a legkiválóbb minthogy apostoli állhatatosságban és bátorságban mindenkit megelőz, félelmet nyújtó a háborúban és védelmet nyújtó a békében, győztes és diadalmas, mindig fenséges, a magyar királyság helyreállítója és szabadságának védője, a haza atyja, kegyes, szerencsés, híres, dicső uralkodása idején valamint gróf Nesselrode Vilmos Ferenc pécsi püspök főispánsága, szerencsés vezetése alatt emelte ezen épületet Baranya vármegye, övéinek közös használatára, a városnak a törökök alóli felszabadításának negyvenötödik évében (kronosztikon: 1731).

Helyreállítva Mihálovics József alispánsága alatt, Krisztus születése után, (kronosztikon: 1815).

E fényességes kapu, mely az előzőhöz valóban teljesen hasonló, így teljesen helyreállítva ragyog (kronosztikon: 1938).” ’

Több neves városkutató úgy tudja, hogy a Baranya vármegye székházának főépületét 1731-32 években Petz András pécsi mester építette fel.

A Vármegyeháza dísztermében 1770-ig, messze földön híres, fényes megyebálokat rendeztek.

1886-ban az épület nyugati irányban épült tovább.

1930-ban az épületegyüttest északi irányban bővítették. Az így létrehozott reprezentatív közgyűlési terem városunk egyik értékes látnivalója.

Napjaink történése, hogy a szép barokk épület udvarára, a ház háta mögé odaillesztették a pécsi Modern Képtár üvegpalotáját. Laikusként, számomra érthetetlen az ilyen kirívóan anakronisztikus építési megoldás.

A modernkor e kiváló építészeti alkotása egy más helyen – esetleg Pécs modernebb negyedében – a város külön értéke lehetne. Így azonban – szinte elrejtve – csak a barokk elemeket felvonultató, szép épület hatását és értékét rontja le.

Ez persze az én szubjektív véleményem. Természetesen a fentiekről – mivel demokrácia van – másnak lehet egész más meglátása is. Ha így van, kérem Önöket, osszák meg velünk azt is…