Az anamorfózis művészettörténeti kifejezés. Jelentése: a felismerhetetlenné torzított kép egy különös nézőpontból, vagy egy ráhelyezett tükörtárgy segítségével válik újra láthatóvá. A „játék” lényege, hogy ha megtaláljuk a megfelelő látószöget, máris meglátjuk az elrejtett képet a sok összefüggéstelennek tűnő részletből.
Akik július első felében a francia fővárosba ellátogattak, mindannyian részesei lehettek ennek a játéknak, ráadásul igen frekventált helyen – Párizsban mi nem az? – és nem is akármilyen méretekben. François Abelanet díszlettervező, fotóművész, építész, designer a párizsi városháza előtti térre álmodta meg a szemet gyönyörködtető, optikai illúzión alapuló köztéri installációt. A téren egy 100 méter hosszú, fűvel borított dimbes-dombos alkotást hoztak lére 1200 négyzetméteres területen. Az öt napon át, 90 kertész közreműködésével létrejött mű már önmagában is figyelemre méltó volt, azonban ha a figyelmes szemlélő meglelte a bevezetőben említett „megfelelő látószöget”, akkor a dombvidéki táj képe hirtelen Földgömbbé változott.
„Kinek higyjünk?” – teszi fel a kérdést François Abelanet, aki alkotásával a természeti és a városi tereket, valamint a növényvilágot és az emberi világot közelíti egymáshoz, a Fa Nemzetközi Évében. Azt mondja: „Olyan világban élünk, ahol az ökológusok, a tudósok és az ipari termelők vitáit halljuk. A fák problémájára hívom fel a figyelmet. Azt kívánom elérni, hogy fogalmazódjon meg az alkotást személőkben a kérdés: mit jelent a természet és a környezet az ő életükben.”
Fotók: Designboom
Hozzászólások