A „Kiszámíthatóság és versenyképesség” címet viseli a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tizenharmadik jelentése, amelynek sajtóbemutatója a közelmúltban zajlott a budapesti Corinthia Hotelben. A tanács 1988-ban elsőként alakult a közép-kelet-európai Üzleti Tanácsok sorában. 2008-ban a tizedik jelentést követően Sólyom László köztársasági elnök levélben mondott köszönetet az üzleti tanácsnak addigi munkájukért. A Magyar Európai Üzleti Tanács a brüsszeli Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) magyarországi Üzleti Tanácsa, az alábbi ERT vállalatok magyarországi legfelső vezetőjének fóruma: ABB, AkzoNobel, BAT, BT, Electrolux, Ericsson, GDF Suez, Nestlé, Nokia, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF és Suez Environnement.
Az HEBC tagok célja továbbra is, hogy politikamentesen, saját külföldi befektetői tapasztalataik alapján segítsék a magyar gazdaság fejlődését és versenyképességét. A sajtótájékoztató fővendégei: Dr. Martonyi János külügyminiszter, Őexellenciája Roman Kowalski, az EU-soros Elnökségét adó Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete és Hergár Szabó Eszter miniszteri megbízott a Nemzetgazdasági Minisztériumban. További díszvendégek: állami és gazdasági vezetők, az EU tag külföldi diplomáciai képviseletek Magyarországon akkreditált vezetői voltak.
Az HEBC-tagvállalatok a magyar gazdaság jelentős befektetői, munkahelyteremtői: összesített nettó árbevételük 2011-ben közel 3.500 milliárd forint, alkalmazotti létszámuk 17.596 fő.
A HEBC ajánlásait, javaslatait elsősorban a mindenkori magyar kormány számára forgalmazza meg, akinek módjában áll a fejlődést eredményező változásokat megtenni az ország érdekében.
A HEBC meggyőződése – ahogy a jelentés címe is mutatja – hogy Magyarországnak szüksége van egy hosszú távú, átfogó, politikai cikluson átívelő országstratégiára. Elkötelezett üzletemberként az a benyomásunk, hogy a politikusok hajlamosak konkrét programokat is stratégiának tekinteni, megvalósításukkal olykor valódi országstratégiát helyettesíteni. A „Kiszámíthatóság és versenyképesség” cím kifejezi a szervezet meggyőződését; a hosszú távon kiszámítható politikai, gazdasági és társadalmi környezet alapfeltétele az ország fejlődésének és versenyképességének. A kiszámíthatóság elengedhetetlenül szükséges ahhoz is, hogy Magyarország versenyben tudjon maradni a környező országokkal szemben a befektetőkért folytatott harcban, és megőrizze azok bizalmát, mondta bevezetőjében Kerekes László a HEBC elnöke az Akzo Nobel Közép-Európa vezérigazgatója, ezután felkérte a jelenlévő Martonyi János külügyminisztert és Roman Kowalszkit, Lengyelország budapesti nagykövetét a jelentés méltatására.
Martonyi János külügyminiszter megköszönte az EU elnökség sikereinek szóló gratulációkat, és a HEBC jelentésben megjelenő bírálatokat is, mondván, azokat komolyan kell venni.
A jelentést értékelő beszédében elismeréssel szólt a dokumentum egészéről, az egyik legjobban sikerült beszámolónak nevezve, s kiemelte a témakörválasztást; a kiszámíthatóság és a versenyképesség egybeesik a kormány célkitűzéseivel. Mind a külpolitikában, mind a világgazdaság fejlődésében új szakasz kezdődött – mondta – új prioritásokkal, melyek között első vonalban szerepel a fenti két téma. A világ egyre kiszámíthatatlanabbá válik, a zajló folyamatok olyan mértékben felgyorsultak, hogy nagyon nehéz előre látni a nagy politikai, gazdasági változásokat. A magyar politika ezért az EU elnökségre való készülés során azt mondta, készüljünk fel az előre nem láthatóra, hiszen nem lehetett készülni pl. olyan eseményekre, mint amilyenek Észak-Afrikában zajlottak-zajlanak. Egyet lehet érteni a HEBC jelentésben megfogalmazottakkal; jósolni nehéz, de kiszámíthatóvá tenni a dolgokat nem lehetetlen. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Sokkal gyorsabb reagálásra van szükség, mint amilyenhez az eddigi generációk hozzászoktak. Meg kell próbálni a folyamatokat magukat alakítani. A bizonytalanul alakuló folyamatok közepette legyen saját stratégiánk, legalább magunkban legyünk biztosak a hosszú távú folyamatok tekintetében. A 2020-ig vonatkozó stratégia a foglalkoztatottság, a kutatás-fejlesztés, az oktatás vonatkozásában számunkra kiemelt jelentőségű. A kritikai észrevételek sorában merül fel, hogy el kell döntenünk, nyitott, vagy belterjes ország vagyunk-e. Nagyon fontos kérdés. Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdaságú országa, minden kritérium szerint, külkereskedelem, külföldi befektetések, stb. szempontjából. Elmondható ez Európán belül is országunkra, az egyik legnyitottabb, ha nem a legnyitottabb. A magyar gazdaság a legnagyobb mértékben integrálódottak közé tartozik az európai gazdaság vonatkozásában. Kereskedelmünk az uniós átlagnál nagyobb mértékben zajlik a tagállamokkal, ezen a területen ért el éppen a magyar gazdaság az utóbbi időkben látványos eredményeket, s erről kevesebb szó esik a kelleténél. Az ország külső pénzügyi helyzete folyamatosan, jelentősen javult, a külkereskedelmi mérleg többlete idén a hat-nyolc milliárd eurót is elérheti. A jelentős javulás nagymértékben köthető az HEBC-ben szereplő cégek tevékenységéhez, ezt a tényt a továbbiakban is szem előtt kell tartanunk, ezt a fajta kereskedelmi tevékenységet kell támogatnunk. Az elkövetkező időkben tovább kell szorgalmaznunk az államháztartás helyzetének javulását. A nyitottság érdekében Magyarország az uniós csatlakozásra való törekvéseiben, majd EU tagállamként, ill. soros EU elnökként is jelentős erőfeszítéseket tett, különösen közép-európai vonatkozásban, a horvát csatlakozásra, a Nyugat-Balkán irányában tett lépésekre és a schengeni bővítésre. Közép-Európa politikánk gazdasági alapja a régió 100-120 milliós gazdasági piacán való együttműködés és kiteljesedés. A magyar külpolitika egyik legfontosabb célkitűzése ezért a széles közép-európai együttműködés megteremtése, erre a visegrádi együttműködés erősítése mellett déli irányba, nyugat-, ill. kelet-balkáni irányba teszünk lépéseket, Magyarország természetes gazdasági környezetét célozva. Az országimázs értékelésekről szólva a külügyminiszter a valós eredményeken és a tényeken alapuló elemzést ajánlotta mindenki figyelmébe: „A tények makacs dolgok.”.
Jelentős tényező a magyar és az európai problémák körében a népesség demográfiai helyzete. Martonyi János felhívta a figyelmet; csökkenő népességgel sem a hazai, sem az európai problémák nem orvosolhatók. A vonatkozó gondok belátható időn belüli megoldása nem várható a népességszaporulati tendenciák megváltozásától, ennek azonnali bekövetkezte sem lenne elegendő, európai bevándorlási stratégia kidolgozására van szükség.
A megoldandó kérdéskörbe tartozik a leszakadó társadalmi csoportok, mint a romák ügyének kezelése is, ami nem lehet egy-egy tagállam ügye csak, ezért nagy jelentőséggel bír az európai roma keretstratégia.
A külügyminiszter hangsúlyozta, a magyar és a most indult lengyel EU elnökség programja biztosítja a folyamatosságot. a program más szavakkal, de hasonló prioritásokat fogalmaz meg, mint korábban a magyar program, ilyen pl. a biztonság (energia-biztonság) és a szomszédokkal, a régióval való együttműködés témaköre.
Roman Kowalski lengyel nagykövet először gratulált a magyar elnökséghez, majd így folytatta: remélem mi is hasonlóan sikeresek leszünk.
A Jelentésről és az EU soros Lengyel Elnökség prioritásairól szólva utalt az HEBC mottójára; kiszámítható, versenyképes és szolidáris Európára van szükség. Az EU soros elnöki pozícióját betöltve, programjukban a növekedésre és az integráció erősítésére helyezik a hangsúlyt, különös tekintettel a közös agrárpolitikára, az egységes piac reformjára és a KKV-k versenyképességére.
A nagykövet elemzése után a HEBC tanácsának tagjai két percben ismertették a jelentést, amely hét fejezetet tartalmaz. Az országstratégia szükségessége, Társadalmi tőke, Humán tőke, Pénzügyi tőke, Természeti tőke, Kulturális tőke, Epilógus.
Az Epilógus című fejezetet Takács János, az Electrolux Kelet-Közép Európa Vezérigazgatója ismertette.
Az HEBC idei jelentése azon erőforrások mentén kívánja megfogalmazni ajánlásait, (társadalmi-, humán-, pénzügyi-, természeti- és kulturális tőke), amelyek jelentős hatással vannak a versenyképességre és közvetlen, vagy közvetett módon fenntartható gazdasági növekedéssé alakíthatók.
Az HEBC tagjainak évek óta hangsúlyozott egyértelmű véleménye, hogy Magyarországnak szüksége van egy hosszú távú, átfogó, politikai ciklusokon átívelő ország-stratégiára. Elkötelezett üzletemberekként az a benyomásuk, hogy a politikusok hajlamosak konkrét programokat is stratégiának tekinteni, megvalósításukkal olykor valódi ország-stratégiát helyettesíteni.
A multinacionális vállalatok olyan világméretű cégek, amelyeknek az árbevétele sok esetben meghaladja Magyarország GDP-jét, ezért sem a helyi jelenlétük, sem a további befektetésekre vonatkozó döntéseik nem lehetnek közömbösek az ország számára. A mai globális világban nincs fejlődés nyitottság nélkül.
Amikor egy multinacionális vállalat vezetése arról dönt, hogy mely országba helyezi befektetését, akkor ezek a döntések nemzetközileg, az anyavállalatok szintjén születnek, és nagymértékben befolyásolja őket az országról kialakított kép. A kiszámíthatóság, a versenyképesség és az országimázs rendkívül szorosan összefüggő tényezők. Az HEBC cégek anyavállalatainak tapasztalatai azt mutatják, hogy Magyarország külföldi megítélése tovább romlott.
A Magyarországon működő multinacionális vállalatok számára kiemelten fontos a versenyképes helyi beszállítói háttér, a gazdaság gerincét adó kis- és közepes vállalatok megléte (KKV-k). Ahhoz azonban, hogy a KKV-k regionális vagy globális szereplőkké váljanak, meg kell tanulniuk jól felhasználni az EU és magyar kormány nyújtotta támogatásokat, lehetőségeket. Az HEBC véleménye szerint Magyarország egyik legnagyobb erőssége továbbra is az emberi erőforrásban, a kiválóságokban és a széles rétegek képességeiben rejlik. Ezért üdvözli azt a kormányzati szándékot, amely programokat és forrásokat rendel az oktatás átalakításához és fejlesztéséhez. A magyar társadalom idegennyelv-tudásának szintje aggasztóan alacsony. A nyelvismeret hiánya akadálya a munkaerő piaci mobilitásnak és a versenyképességnek egyaránt. Az HEBC támogat minden olyan adórendszert, amely egyszerű, egységes, jól kommunikált, profitalapú, nem tartalmaz kivételeket, és nem torzítja a versenyfeltételeket. Fontosnak tartja az EU-konformitást, az EU irányelveknek való megfelelést. Egyetért azokkal az intézkedésekkel is, amelyek a stabilitást szolgálják. Az HEBC üdvözölné, ha a jövőben a fontos döntéseket érdemi konzultáció előzné meg az érintett felekkel, legyen szó új adók bevezetéséről, vagy a magánnyugdíj-pénztárakat érintő kérdésekről. Az HEBC fontosnak tartja megjegyezni, hogy az Európai Unió nemcsak irányokat, hanem olyan értékrendet is ad, amelyet feltétlen érdemes követni. Az HEBC üzenete, a külföldi befektetők véleménye ma is egyértelmű: az ország felzárkózása az Unió fejlett tagállamainak szintjére akkor valósítható meg hatékonyan, ha egyetértés és együttműködés alakul ki a politikai erők, a gazdaság, a tudomány és a társadalom széles rétegei között az ország fejlődését érintő hosszú távú kérdésekben. A Tanács véleménye szerint éves szinten több százmilliárd megtakarítást eredményezne, ha javulna Magyarország megítélése és ország kockázati besorolása. A Jelentés megállapítja az egyensúly megtartásán túl gazdaság élinkitő programok egyidejű alkalmazására is szükség van. Érdemes a fájdalmas döntésekkel szemben a mérleg másik oldalára helyezni a szebb jövő képét, amelyet az áldozatvállalás eredményezne.
A Társadalmi tőke fejezetben olvashatjuk a korrupcióról többek között a következőket. A társadalmi tőkéről szólva megkerülhetetlen téma a korrupció is. A napfényre került ügyek igazolták az HEBC korábbi aggodalmát a mindent átszövő korrupcióról. Ugyanakkor jól érzékelhető az elvárás és az igény a közvélemény részéről is a korrupció megfékezésére, a számonkérésre és az elszámoltatásra. Az HEBC a kormánytól példamutatást és a korrupcióval szembeni kíméletlen fellépést vár itt az idő, hogy a korrupció elleni harc egy át fogó nemzeti program része legyen. Társadalmi érdek, hogy ne maradhassanak sem titokban, vagy komoly következmények nélkül a korrupciós ügyek.
Lapunk a következő kérdéseket és javaslatot tette:
Mészáros Zoltán úrtól kérdezem, aki a korrupcióról beszélt a mai rendezvényen. Ha az elmúlt három év jelentését nézem, akkor 2011-ben van a legkevesebb szó erről témáról, korábban külön fejezetek voltak. Mi az oka ennek?
Roman Kowalszki nagykövettől kérdezném: Ön azt mondta, a jelentésben leírtak önök számára is hasznosíthatók. Lengyelországban nem működik hasonló szervezet?
Érdekelne, hogy az HEBC elnöksége hogyan jön létre.
Egy halk javaslatom lenne, jó lenne, ha előzetesen ismernénk a jelentés tartalmát, mert akkor könnyebben tudnánk kérdezni.
Mészáros Zoltán, a Philips Hungary ügyvezető igazgatója: A korrupció az idei jelentésben is szerepel. Nem a megírt anyag mérete a döntő. Évek óta fontos kérdés, egyik évről a másikra nehezen van változás.
Roman Kowalszki lengyel nagykövet: Nálunk is van hasonló szervezet, de a jelentésben rögzített javaslatok több kelet-európai országban, így nálunk is megszívlelendők.
Kerekes László, az HEBC elnöke: A tagságra vonatkozó felkérés személyre szóló, vannak olyan nagy cégek, amelyeknek nincs képviselője. Elsődleges célja a szervezetnek Magyarország fejlődésének elősegítése.
Halk javaslatát elfogadjuk!
*
A Kiszámíthatóság és versenyképesség című dokumentum ide kattintva letölthető.
Szóljon hozzá!