Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 12.

Fejezetek a pécsi pezsgő történetéből
A Mecseki Állami Pincegazdaság

Néhány nap és itt van az év vége, a szilveszteri vígságok ideje. Az nem is lehet kérdés, mit tettek ezen a napon – és főleg ennek éjszakáján Reéh Gyuriék. Hát természetesen kivilágos-kivirradatig mulattak, ropták a táncot és számtalan üveg pécsi Littke pezsgőt fogyasztottak el. De erről majd egy más alkalommal…

A Hetedhéthatár kedves olvasóitól elnézést kérve, az én szilveszteri visszaemlékezésem egy kicsit rendhagyó lesz. Az én életemben ez a jeles alkalom nem mindig a vidámságról, a felhőtlen kikapcsolódásról szólt. A Nádor Szálloda áruforgalmi vezetőjeként én voltam az egyik felelőse, hogy ezen a kiemelt fontosságú és forgalmú napon a Tisztelt Vendégek kiemelt szintű kiszolgálásban részesüljenek. A Nádorban kőbe vésett törvény volt egyébként is, hogy a Vendégnek mindenkor a maximumot kell nyújtani. Már jóval Szilveszter előtt megkezdődött a felkészülés. Jobb sorsra érdemes malacok vártak a „beteljesedésre” (mármint a serpenyőre), amihez a minőségi borok és pezsgők adták meg a keretet.

Ilyenkor derült ki, hogy ki az igazán jó és megbízható kereskedelmi partner. Most nagyon sok vállalatot és nevet kellene felsorolnom, de egy rövid cikk erre csak korlátozott lehetőséget ad. Így csak az egyik, számomra talán legkedvesebbet emelném ki, amelyről néhány (töredékes) vállalattörténeti adattal is szolgálnék. Ez volt a Mecsekvidéki Állami Pincegazdaság. Élén olyan elismert szakemberek álltak, mint Kurucsai József igazgató, Hoffbauer Antal főkönyvelő, Kovács István áruforgalmi vezető.

Nem vitás, hogy a cég aranybetűs ünnepi éve 1966 volt. Ekkor kezdte meg a Pincegazdaság pezsgőérlelő részlege az előkészületeket a forgalmazásra. Nagy dolog volt ez annak idején. A tőkés burzsoázia kedvenc itala – elérhető áron – felkerült a szocialista vendéglátás ünnepi italválasztékába is. A Nádorban, mint kiemelt idegenforgalmi vendéglátó vállalatnál előtte is volt pezsgő, de ezek olyan méregdrága import gyártmányok voltak, mint a német Henkell Trocken, vagy a francia Mumm Cordon Rouge.

Volt is nagy megrökönyödés a felsőbb pártvezető körökben. Féltették a szocialista magyar társadalmat a pezsgőtől. Hát bizony nem kis bátorság volt Kurucsai József igazgatótól, hogy ilyen körülmények között is felvállalta a pécsi pezsgő ügyét. Az idő azonban Őt igazolta. A „béketáboron belül”, mind belföldi, mind pedig külföldi relációban keresett importcikk lett a Mecsekvidéki Állami Pincegazdaság kiváló pezsgőcsaládja.

1968. év Karácsonya előtt, a pécsi Király utcai Nagycsemege pultjain megjelentek az első primőrök: a Pannónia Demi Sec (félszáraz), Pannónia Demi Doux (félédes) és a Pannonia Rosé pezsgők. Csak megjegyezni szeretném, hogy az alapválaszték idővel tovább szélesedett. Ezek közül talán csak az egyik legsikeresebbet említeném, a száraz jellegű Pannónia Cabinet pezsgőt.

Hosszú volt a Pincegazdaság útja az 1949. június 10-én megalakult Mecsekvidéki Borforgalmi Nemzeti Vállalattól, a korszerű palackozóig és pezsgőgyárig. Kezdetekben idetartozott Baranya, Tolna, Somogy és több jelentős Zala megyei terület is.

Az 1950. évben végrehajtott szervezési változás következtében létrejött a Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalat, amelynek három fő működési területe volt:

Mecseki, 2.500 kh. területtel. Itt a rómaiak előtt is volt szőlőkultúra, egyik legrégibb történelmi borvidékünk, kiemelkedő szőlőfajták a cirfandli és a furmint.

A szekszárdi borvidék, 2.690 kh. területtel. Ennek egyik fő nevezetessége a kadarka.

Villány-Siklós borvidék, 2.690 kh. területtel. A rómaiak idején települt, Marcus Aurelius Probus császár (232-282) idején. Jellemző szőlőfajták az oportó és az olaszrizling.

Az ötvenes évek második feléig a Vállalat több működési területváltoztatást (Somogy ill. Zala megye hol idetartozott, hol nem) élt át. A vállalatvezetés stabilitását jelzi, hogy a forradalmi napok sem hoztak semmi változást az üzemeltetésben.

1957-ben beindult a borpalackozás. Ez időben hordós borból 2 fajta kommersz, 6 fajta pecsenye és 5 fajta minőségi bort forgalmaztak. Palackos borok közül a Siklósi rizling, Pécsi Cirfandli és a Villányi Burgundi voltak keresett márkák. Megváltozott a vállalat neve: Mecsekvidéki Állami Pincegazdaság-ra.

Az idők folyamán új fajtákkal bővült a palackos bor választék. Néhány jól sikerült márkát név szerint is említsünk meg: Siklósi olaszrizling, Tenkeshegyi olaszrizling, Villányi hárslevelű, Villányi Medoc Noir, Villányi Cabernet Franc stb.

1965-ben megjelent az értékesítő piacokon a Pannónia Vermut család. Kiváló minőségük, kedvező áruk miatt hamarosan kedveltté váltak a fogyasztók előtt.

De nem élek vissza a szíves türelmükkel. A téma iránt érdeklődők bizonyára még sok mindent tudnának elmesélni ennek a jelentős pécsi nagyvállalatnak az életéről.

Kérem, végezetül engedjék meg, hogy ezúton kívánjak a Hetedhéthatár minden tisztelt olvasójának sikerekben gazdag Új Évet!

Következő rész