Emlékezés egy nagyszerű teológusra • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Emlékezés egy nagyszerű teológusra

 

GOJÁK JÁNOS 1930. december 4-én Bikalon született horvát–magyar mezőgazdasági munkás szülők gyermekeként. Elnémetesedett település sváb falusi környezetében nevelődött; középiskoláit államosításáig a pécsi jezsuita Pius Gimnáziumban végezte, Pécsett kezdett teológiai tanulmányait pedig a budapesti Hittudományi Akadémián történő doktorálással 1958-ban fejezte be. Ezután a római lateráni Accademia Alfonsianán 1970-től tovább tanulva 1973-ban még „cum laude” doktorátust szerzett morálisból és etikából. 1954-ben szentelték pappá. Szolgálata során segédlelkész Szabadszentkirályon, Tolnán, Bátaszéken, Pécsett, Mohácson, Pakson, Szekszárdon, illetőleg Dombóváron, majd 1975 és 1980 között plébános Györén. Elvégezve a Magyar Újságírók Országos Szövetsége újságíró iskoláját, előbb 1980-tól egy évtizeden át a Magyar Kurír főszerkesztője, majd 1994-től három éven át az ökumenikus Új Áldás felelős szerkesztője. Egyebek közt tanított, 1984-től kezdve, a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia Levelező Tagozatán, illetőleg 1995-től indulóan a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, valamint 1991-ben történt újraalapításától egészen 2006-ig a Pécsi Hittudományi Főiskolán. 1994-ben történt megalapításától 2011-ben bekövetkező magyarországi megszüntetéséig előbb a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Justitia et Pax Bizottságának titkára, illetőleg 1997-től kezdődően főtitkára, 1999 és 2002 között pedig ezen túlmenően a Justitia et Pax Bizottságai Európai Konferenciájának az alelnöke is. Egyidejűleg a Magyar Páneurópai Unió kuratóriumi elnökeként is szolgált(1). Tiszteletbeli kanonok (1990), címzetes bátai apát (1999). A Mária Rádióban a „Hit és Tudás” című műsor társszerkesztője. Tanításának elsődleges tárgya szociálteológia, szociológia és társadalometika, érdeklődésünk közössége szempontjából releváns kutatásai, publikációi, gyakori hazai és külföldi konferenciaszereplései(2) s nem egészen utolsó sorban gondos fordításai pedig az egyház társadalmi tanításának a moralitás és a jog határterületeit érintő problémaköreit ölelték át(3), közösségében olyan átütő erővel, hogy a Pécsi Hittudományi Főiskola 2011-ben alapított szenátusi kitüntetésének – Pro Doctrina Theologiae – első díjazottja lett. Ebből adódott, tisztelgésként, a Pécsi Hittudományi Főiskola által 2011. május 26-án „Gondoskodás és közjó” címmel megszervezett szociálteológiai konferencia is, amit nemzetközi kitekintéssel kifejezetten „Goják János tiszteletére” rendeztek(4).

Baranya Barátainak Köre 2005 őszén a pécsi Püspöki Palotában

Személyes ismeretségem, majd barátságom GOJÁK JÁNOSsal az ANTALL-kormányt követően alakult Baranya Barátainak Körével kezdődött, melynek jegyében az onnan elszármazottan időközben a politikai, tudományos, művészeti vagy egyéb szakmai közéletben nevet szerzettek évente két ízben egy vagy több napos programban szoktak egymással találkozni – tavasszal fővárosi intézménylátogatáson, Halottak Napja táján pedig a pécsi püspöki rezidencián, a város jeleseinek meghívását is magában foglaló konferenciázásukat baranyai falusi kirándulással kötve össze. Közös érdeklődésű, mert a két háború közti magyar katolikus kultúra és közélet aktív társadalmi részvételét jelenünkből hiányoló és az egyház mai ilyen fokozottabb szerepbetöltési lehetőségeit latolgató beszélgetéseink a Justitia et Pax évente számos alkalommal rendezett konferenciáin mélyülhettek el, ahol a MAYER MIHÁLY pécsi megyéspüspöknek elnöki minőségében előadott markáns problémavázolása mint elemi teológiai felvezetés nyomán mindig ő következett, hogy ragyogó szabad okfejtésben, a köznapi értelem szintjén, a mindennapok gyakorlati tapasztalásából adódó megfontolásokat is gondolati architektúrájába beépítve a tanácskozás témájául kiválasztott problémakörnek filozófiailag igényes megalapozást, benne rendszertani körülhatárolást, s egyben szélesebb szociális kontextualizálást biztosítson.

Baranya Barátainak Köre 2006 őszén a pécsi Zsolnay-gyárban

Nyolcvanadik születésnapjának a Justitia et Pax törzsének tagjaként, mint a szervezőktől felkért köszöntő, egy megélt élet feladatot szabó kereteként utalhattam arra, hogy életéből GOJÁK JÁNOS másfél évtizedet tölthetett valamiféle még az önrendezés és kiegyenlítődés lehetőségeit biztosító társadalmi normalitás közepette, négy és felet a kommunizmus természetellenes szorításában, s kettőt az azóta tartó, ám irányszabásában bizonytalan, így túl gyakran arctalan s markáns és főként vállalható jövőképpel sem kecsegtető átmenetben. A gondolkodót érintő kihívás vállalásaként értékeltem annak beszélgetőtársai körében folyvást megújuló élményét, hogy eredeti építkezésű gondolati rekonstrukciója egyszerre izgalmas, miközben megalapozatlanságra hivatkozva bizonyosan támadhatatlan; hogy abban a dogmatika és a hagyomány legszigorúbb bensőséges tisztelete találkozik mindig kritikai reflexióval; és hogy egész lénye, világban eszmélődése nyitott mind a történelem útjai logikájának megértésére, mind pedig a mindennapi tapasztalás tanulságaira, miközben – újabb jóleső élményt szerezve társainak – módszeresen bele szokta építeni gondolatvilágába mindazt, amit empátia, az ember iránti szeretet megélése egyáltalán sugallhat. Vagyis nagyszerű ember, akivel találkozni öröm; akiben a pappá felszenteltség legláthatóbb jegye, hogy a legtöbb felelősséget önmagára ruházza; és mindebből számunkra pusztán egyetlen önző kívánság fakad, nevezetesen az, hogy sokáig élvezhessük még társaságát s táplálkozhassunk abból, amiként betölti a hivatását.

Baranya Barátainak Köre 2011 tavaszán Budapesten, a Magyar Földtani Intézetben

Beszélgetéseink során gyakran hiányoltam, hogy a Justitia et Pax oly sok gonddal előkészített konferencia-előadásai a részvétel egyszeri élményén túl csak ritkán örökíttetnek meg s válnak hozzáférhetővé publikált formában a tágabb környezet és az utókor számára, ugyanakkor szelíden korholtam azért is, amiért a pécsi látogatásaimkor rendszertelenül kezembe kerülő, egykor országosan is kiváló igényességű Dunántúli Napló hasábjain hetente visszatérően publikált s egyetlen gondolatsor részeiként folytatásaiban előrehaladó bölcseleti jegyzetei, amelyeket oly komoly szellemi élvezettel, büszkén olvasgattam akkoriban, még nem ihlették meg egy egységes korpuszként történő kiadásra. Talán hamarosan, utódai részéről, ennek is eljön az ideje.

Huzamosan, éveken keresztül, zokszó nélküli magánosságban küzdött korunk egyik legpusztítóbb betegségével. Pécsett, 2012. július 3-án szólította magához az Úr.

Varga Csaba

(1) Lásd előadásait in <http://videa.hu/videok/nagyvilag/a-papai-enciklika-valaszai-eur-erkolcsi-valsag-kereszteny-qLmfoPvBB6gmk6R7> (2009) és <http://www.youtube.com/watch?v=OKpkWTuGIgY> (2010)

(2) Lásd például <http://mindentudas.hu/kerekasztalok/item/2673-földön-kívüli-föld-kerekasztal.html>

(3) E körbe eső publikációi mindenekelőtt Az egyház társadalmi tanítása Dokumentumok, szerk. Tomka Miklós & Goják János (Budapest: Szent István Társulat [1993; 2005]) 585 o.; ‘Az emberi jogok és az egyház’ in Kereszténység és közélet Tisztelgés Kovács K. Zoltán 75. születésnapjára, szerk. Bagdy Gábor, Gyorgyevics Miklós & Mészáros József (Budapest: Barankovics Akadémiai Alapítvány 1999), 75–83. o.; valamint ‘Klärung der »collective memory« der Nation’ in Verständigung und Zusammenarbeit Versöhnungswege in Mittel- und Südosteuropa (Jahrestagung des Vereins zur Förderung der katholischen Sozialethik, Pécs, 15–16 März 2001; Dokumentation) hrsg. János Goják & Herbert Prybil (Budapest: Justitia et Pax Kommission der Ungarischen Katholischen Bischofskonferenz 2002) 120 o., 80–83. o.

(4) Meghívóját lásd <http://www.pecs.egyhazmegye.hu/downloads_2011/hirek/szocteo_konferencia_gojak_110526.pdf>


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS