Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes állami kitüntetéseket (Magyar Érdemrend Tisztikeresztje, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt és Magyar Bronz Érdemkereszt) adott át pénteken az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából.
Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapott Bácskai Lauró István filmrendező; Balogh Eszter, a Magyar Televízió ny. munkatársa, vezető szerkesztő; Prof. dr. Máthé Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar professzor emeritusa; dr. Miskolczi Barna ügyész, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője; Prof. dr. Tamás András, az MTA doktora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar professor emeritusa;
Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (katonai) kitüntetést ketten, Magyar Érdemrend lovagkeresztjét tizenheten, Magyar Arany Érdemkeresztet hatan, Magyar Ezüst Érdemkeresztet öten, Magyar Bronz Érdemkereszt öten vehettek át.
Az európai hírű jogász professzornak a kitűntetés átadásakor és most is írásban gratulálunk jó egészséget kívánva, felidézve köztársaságunk kikiáltásának 20 évfordulóján vele készített interjú néhány mondatát.
Részlet a „Rendszerváltás professzori szemmel” című interjúból
Horváth Istvánnak, Magyarország ausztriai nagykövetének a közelmúltban jelent meg Elszalasztott lehetőségek című könyve, amely az 1989 előtti éveket első kézből ismerteti. Ő az egyik abból a négy emberből, aki a történelmet csinálta Magyarországon. Már feltettem neki ezt a kérdést, amit szívesen vennék, ha te is megválaszolnál! Nem lenne-e szükség egy ugyanolyan intézet létrehozására, mint az 1956-os Intézet, és az 1989-es eseményekkel foglalkozna?
Érdekes felvetés, csak az ’56, az teljesen magyar, a lelki, eseményi és eredményi indíttatás eredője magyar. Természetesen a külpolitika is számít, mert egy meghatározott mezben, közben, miliőben zajlott. Ebben az az érdekes, hogy nem Európából indul, hanem Amerikából. A két nagyhatalom, a hidegháború valamilyen szinten való kezelésének és lezárásnak az időszaka, az esztelen fegyverkezésnek elérkeznek egy olyan stációjához a partnerek, amikor egyik a másikat blattolhatja. És ez Ronald Reagan nevéhez kötődik és az ő időszakában jön létre az a szakértői kezdeményezés, hogy az úgynevezett Grand Strategy közép-kelet-európai területek visszavétele és az itt lévő államok lakosainak a demokrácia, a többpártrendszer és a magántulajdonon való társadalmi átalakuláshoz való segítése.
Most ez egy gigantikus küzdelem, mert az egyik nagyhatalom a másikkal szemben, alternatívát kínált. A bizonyos másik oldalon a Gorbacsov-féle peresztrojka, de egy egész intézményrendszer hadsereggel; nyugat is ugyanolyan bizalmatlan, mert az Egyesült Államok ott tevékenykedett, ahol eddig az Európai Unió és Nyugat-Európa. A bizonytalanságnak és bizalmatlanságnak egy sajátos légkörében alakult az 1985-novemberi Genfi és az 1986 októberi Reykjavíki Reagan-Gorbacsov találkozóktól. A folyamatrendszer, és ebben a dimenzióban szerepel 86-tól, ha úgy tetszik, intenzíven Magyarország. Itt lehet kapcsolódni Horváth Istvánhoz, akit én egy zseniális politikusnak tartok. Ö, mint az akkori németországi nagykövet abszolút részese volt első kézből.
Zseniális a másik oldalon Németh Miklós, a fiatal miniszterelnök szerepe. Akinek az élet akkora kihívást és lehetőséget adott. Ezekben a fő pontokban próbáltam reálisan, de nagy szavakkal és nagy személyekkel példálózni különböző adottságaink okán. Elsősorban a német egység mikénti rendezése, mert említést tettünk korábbi beszélgetésünkből felkészülve erre a riportra, hogy a megítélése Európában még az európai hatalmak részéről is sajátos volt és nem volt egyértelmű. Most ebben a dimenziórendszerben a magyar külpolitika és személyiségei fantasztikus, hogy milyen teljesítményt nyújtottak. Lehet mondani, hogy szintén hárompólusú történet: amerikai külpolitika, a Szovjetunió külpolitikája és ezek egy meghatározott találkozási pontjában az európai érdekszféra és ebben harmadik jelenlévőként Magyarország.
Látványos a kelet-európai szocialista államok látványos összeomlása. Ténykérdés, hogy ebben ez a bizonyos gesztus a határok megnyitása, ez meghatározó szerepet játszott. És ennek a Sub Clausulának számomra most már tanulság és a jó Isten őrizzen, hogy reklámozzam a könyvet, mert ugye polcokon lenne a helye. Érzelmeket mondtam a bemutatóban, hogy azt az ágyban kell felejteni és a tényeket szükséges az asztalra kell tenni. Érzelmek helyet politizálni értelemmel kell. És ez a világpolitikai konstelláció ezt mutatja nekünk, magyaroknak az értelmünk felé kell elmozdulni az érzelmi világunkból. Nagyon fontos, hogy ebben a Sub Clausulában leírtak ezek a tények – mondta Máthé Gábor.
Szóljon hozzá!