Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 156. rész • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 156. rész

A pécsi görög katolikus Xavér templom ikonosztáza 

Az 1980-as években a Xavér-templom és környéke építészeti rekonstrukciója során felmerült a templom lebontásának gondolata is.

Ikonosztáz

Ikonosztáz

Szerencsére a város közvéleménye a kétszáz éves templom pártjára állt. A templom környéke modernizálódott, a Xavér templom továbbra is fontos értéke maradt a város idegenforgalmának.

A templom berendezése egy vallástörténeti kuriózum. Felfogásom szerint ez az ökumené gondolatának igazi, gyakorlati beteljesedése. A mai berendezés már a görög szertartású liturgia előírásaihoz igazodik, ugyanakkor a római katolikus használatban szerepelt tárgyakat megőrizték, illetve ki­egészítették.

Néhány gondolatot szenteljünk a modern, ugyanakkor klasszikus hitelveket magán viselő ikonosztáznak is.

Az ortodox ikonosztáz képprogramja meghatározza, hogy mi, miért és hol kap helyet rajta. A valóságban azonban gyakran találkozunk a hagyományoktól eltérő képfalakkal, mert a helyi igényektől, a templom adottságaitól, a rendelkezésre álló anyagi feltételektől is sok minden függ. Így a Xavér templom ikonosztázának kialakítása, elhelyezése nehéz feladatot jelentett a belsőépítészeknek és az ikonfestőművésznek egyaránt Egy római katolikus templombelső struktúráját kellett megfeleltetnie a szigorú szabályokat előíró ortodox templom szempontjainak.

A Xavér templomban az ikonosztáz, kettős derékszögű megtörés után, mintegy kihajlik, rásimul a templomhajó falára. Ez lehetővé tette, hogy az előírt négy alapikon helyett hat ikon nyerjen elhelyezést.

 

Néhány fontos alapvető tudnivaló

Mária és a Pantokrátor

Mária és a Pantokrátor

Az ikonosztázok felépítésében a legalsó sor, az úgynevezett Alap sor összetétele szigorúan szabályozott.

Az ikonosztáz Alap sorában kap helyet az ortodox liturgia három fontos kapuja, az északi és a déli, úgynevezett Diakónusi kapu és a középső Királyi (Paradicsomi) kapu. A két szélső, egyszárnyas kaput mise alatt leggyakrabban a diakónusok, ministránsok használják. Liturgián kívül viszont ezeket az átjárókat használja az áldozópapság is.

A Királyi kapu az ortodoxiában az Örömhír forrása, ennek hiteles tanúi, krónikásai az evangélisták. Ikonképeik (és attribútumaik) sora a Királyi kapu két szárnyán helyezkedik el. Név szerint: Szent Máté, Szent Márk, Szent Lukács és Szent János.

Az ajtószárnyak felett faragott korona jelzi, hogy ez a Királyi kapu, ahonnan a Mindenség Királyát fogadjuk.

Az Alap sor képeit az ikonosztáz építés szabályai szerint helyezték fel.

A Királyi kaputól jobbra Jézus, Pantokrátor, azaz Mindenható, aki áldást oszt, másik kezében a nyitott Evangélium, üzenete, amely minden hívő emberhez szól:

“Aki engem látott, látta az Atyát (Jn 14,9)

Aranyszájú Szent János és Szent Miklós

Aranyszájú Szent János és Szent Miklós

Én és az Atya egy vagyunk (Jn 10,30)”.

A Királyi kaputól balra az Istenszülő, vagy görög nevén a Theotokosz ikonja látható. A kép a gyermek Jézust tartó Szűz Máriát ábrázolja (Hodigitria).

A pécsi Xavér templom ikonja nem szolgai, egészalakos másolata a Máriapócsi könnyező kegyképnek, hanem annak „pécsi” spirituális megjelenítése.

Az északi Diakónusi kapun Mihály arkangyal alakja látható, aki pálcával védelmezi a templom szentélyét. A déli diakónusi kapun Gábriel arkangyal látható az Örömhírvétel jelenetében, amelyet jobbjában egy szál liliom jelképez. A királyi kapu közvetlenül a főoltárhoz vezet, két szárnya csak misék alkalmával van nyitva, és csak a felszentelt áldozópapság mehet át rajta.

Hagyományosan minden ikonosztáz északi oldalán Myra város szent püspökének, Szent Miklósnak alakja látható. Itt görög katolikus püspöki öltözetben jelenik meg, jobb kezét a tanítók, illetve áldást osztók pózában tartja, bal kezében az Evangéliumot fogja. A kihajló peremén kapott helyet a híres egyházi hitszónok és bizánci főpap, Aranyszájú Szent János ikonja.

Nagy Szent Bazil és Xavéri Szent Ferenc

Nagy Szent Bazil és Xavéri Szent Ferenc

Az ikonosztáz déli oldalán a másik jelentős bizánci egyházatya, Nagy Szent Bazil egészalakos képmása jelenik meg. Mellette, a jobboldali kihajló ágon a templom védőszentjének, Xavéri Szent Ferencnek ikonja tekint le szelíden a hívőkre. Kezében zarándokbot, övén kulacs és rózsafüzér.

 

Az első sorban az Ünnep sor ikonjai láthatók, a bizánci ikonográfia szabályainak megfelelően megfestve. Az északi oldalon balról jobbra: Istenszülő születése a derékszögű részen, a fősíkon pedig az Örömhírvétel, a Karácsony és Nagyboldogasszony; a déli oldalon, Krisztus ikonja fölött kezdődően Vízkereszt, Urunk színeváltozása, Húsvét, és a derékszögű részen a Pünkösd.

A következő sorban az Apostol sor ikonjai vannak megfestve. Sorrendben balról jobbra: Tádé és Bertalan; András és Lukács; Jakab és János; Péter és Pál; Máté és Márk valamint Simon és Fülöp.

Az Ünnep sort és az Apostolok sorát kétoldalt – kettős térbeli töréssel – a Próféta sor ikonjai zárják le. Név szerint: Izajás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel.

A Királyi kapu fölött az Utolsó Vacsora ikonja látható, mely az Újszövetség legfontosabb áldozati jelenetét köti össze a kapu négy ószövetségi áldozatának ikonjával.

Az ikonosztáz csúcsán a Trónoló Krisztus, a Pantokrátor ikonja uralja a templombelső terét. Felette a Szent Kereszt.

 

Egyéb ikonok a templomban

Király-kapu

Király-kapu

Fontos kegyképe a templomnak a másik Istenszülőt ábrázoló félalakos ikon.  Egri Erzsébet művésznő kedves alkotása ez is.

Az ikonosztáz elkészültéig, ideiglenes meg­oldásként az új liturgiát bevezető templom szentélybe, egy magas talapzatra, Egri Erzsébet Életútmutató (Hodogrita) Istenanya-ikonja volt elhelyezve.

Az ikonosztáz elkészülte után, a félalakos „Könnyező Mária” ikon a templomhajó egy fülkéjébe került, amelyet a régi templombejárat helyén alakítottak ki.

„Feltétlenül említésre méltó a déli hajófal eredeti 18. századi bejárata helyén, a két éwel ezelőtti felújításkor napvilágra került falképmaradvány, amely oszlopos, pikkelydíszítésű ívekben egy-egy apáca frontális beállítású portréját ábrázolja. A középső festett ívborda kőfaragványra utaló motívuma a székesegyház Schmidt-­féle átépítésekor feltárt népoltár oszlopainak hármas indaszalagos, valamint a bontásból előkerült pikkelydíszítésű kőfaragványok motívumát utánozza. Ennek alapján a falfestés csak az átépítés megkezdése, illetve a középkori népoltár maradványai­nak felszínre kerülése, 1883 februárja után készülhetett. Következésképp a bejáratot ezen időpontot megelőzően falazták be.” (Boros László: Xavéri Szent Ferenc templom. Pécsi Szemle. 2011, tavaszi szám 25-33 p.)

Ha már megemlítjük a máriapócsi csodatevő szép ikont, akkor írjunk ennek történetéről is:

A pócsi egyházközség egyik híve, Csigri László a török fogságából való csodálatos szabadulásáért hálából megfogadta, hogy az Istenszülő képét megfesteti.

1696. november 4-én a reggeli Istentiszteleten jelenlévő hívek arra lettek figyelmesek, hogy az Istenszülő ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. A rendkívüli esemény csodálattal töltötte el a jelenlévőket, a következő napokban pedig tömegek érkeztek a templomba. A könnyezés kisebb szünetekkel egy hónapon át tartott, miközben olyan hideg volt, hogy a kehelyben a bor és a víz megfagyott. Az egyházi vizsgálat eredményeként 36 tanú egybehangzóan vallott és tett esküt a könnyezés valódisága mellett.

Lipót császár elrendelte, hogy a könnyező képet szállítsák a császári városba, ahol a végső helyére, a bécsi Stephans dómba került.

Az eredeti kép fél alakban ábrázolja Máriát, aki bal karján tartja a Kisdedet. Fejük körül díszes dicsfény található, arcuk mellett az “Isten Anyja” (MT QU) és “Jézus Krisztus” (IS CS) szövegek görög betűs rövidítése olvasható. Jézus a nyakában görög keresztet visel.

Az ikonról másolatokat készítettek, ezek egyike került az eredeti kép helyére Máriapócson is. A másolatok közül ez az egy mutatta továbbra is a könnyeket.

 

Egri Erzsébet festőművész szép munkája a karzat alatti, Remete Szent Antalt ábrázoló ikon is. A szakállas, finom arcvonású szent papírtekercset tart keskeny kezeiben, rajta jól olvasható az írás:

„Láttam a sátán csapdáit kiterítve a Földön.”

 

Az Ünnepek ikonja

Ez a nagyméretű összetett ikon (a templom északi falán) a Húsvétot és a 12 fő ünnepet jeleníti meg.

A középső ikon természetesen a Húsvét, a Feltámadás ünnepe. Az ikon, szakítva a bizánci tradícióval nem a pokolra szállást jeleníti meg, hanem latin hatásra a sírból való kilépést, egy teljesen sajátos vizuális felfogásban. Ugyanis ez esetben nem lehet “kilépésről” beszélni: Krisztus könnyedén kilebeg vagy kirepül a szarkofágból, melynek fedelét egy angyal tartja. A szarkofág teteje ugyanakkor rajta van a szarkofágon is, méghozzá a pecsét is érintetlen rajta, ez még ebben a méretben is határozottan kivehető.

Felső sor, balról jobbra: Istenszülő születése (szeptember 8.); Istenszülő templomba vezetése (november 21.); Örömhírvétel (március 25.); Krisztus születése (december 25.)

Második sor baloldal: Találkozás ünnepe (Krisztus bemutatása a templomban, február 2.); jobb oldalt: Vízkereszt (január 6.)

Harmadik sor bal oldalt: Urunk mennybemenetele; jobb oldalt: Virágvasárnap (Krisztus bevonulása Jeruzsálembe)

Alsó sor: Urunk színeváltozása (augusztus 6.); Ószövetségi Szentháromság (Pünkösd hétfő); Istenszülő elhunyta és mennybevitele (augusztus 15.); Szent Kereszt felmagasztalása (szeptember 14.)

 

A templomunkban látható még a Szent Cirillt és Szent Metódot ábrázoló ikon, amely ajándékként, a bulgáriai Szliven városából került a pécsi Xavér templomba.

 

Tisztelettel ajánlom a Hetedhéthatár kedves olvasóinak, hogy cikkem után keressék fel ezt a szép kis pécsi templomot. A látogatás után értékes vallástörténeti ismeretekkel és művészi élményekkel lesznek gazdagabbak.

Következő rész

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS