A Világgazdaság című gazdasági napilapot nemcsak kitűnő gazdasági cikkeiért érdemes olvasni, hanem az általa szervezett gazdasági konferenciákat is érdemes látogatni. Nem volt ez máskép 2015. január 22-én sem a „2015: Átrendeződő piacok, új tulajdonosok” című évindító konferencián, Budapesten az Aquincum Szállodában, ahol két mostani és jónéhány gazdaságpolitikával foglalkozó korábbi miniszter és jegybank elnök szerepelt a neves előadók között.
A nyitó előadást tartó Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy véleménye szerint a magyar gazdasági modell működik. Az elmúlt 3-4 év teljesítménye alapján elmondhatjuk, hogy eredményünk uniós átlag feletti. A feldolgozóipar, az autógyártás és a kiskereskedelmi forgalom is hozzájárult a növekedéshez. Az import az export feletti mértéken növekedett, de az áruforgalom többletes maradt. A miniszter aláhúzta, hogy a magyar gazdaság import kitettségének csökkentése kiemelt feladat. Az idei évre 2,4 százalékos hiányt tervezünk, amit elérhetőnek és reálisnak tartok. Az elmúlt három évben bebizonyítottuk, hogy hiány- és adóságcsökkentő politikát folytattunk. A hiány mértékét tavaly három választás ellenére is tartottuk, amit 2,5 és 2,6 százalék közé várunk, – mondta Varga Mihály.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi előadásban hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy évben növekedett az államadóság, a magánnyugdíj-péztári vagyont nem adósságtörlesztésre fordította a kormányzat. Ennek nyomán is hosszú távú kötelezettsége az államnak a magánnyugdíj pénztári megtakarítások összegével megnövekedett. A volt jegybankelnök szerint a defláció miatt a magyar államadóság, illetve a cégek és háztartások adósságának reálértéke durván emelkedik. A nyugdíjkasszában három év alatt összesen 9 százalékos reálnyugdíj növekedés történt, vagyis akarva vagy akaratlanul visszakerült a rendszerbe a 13. havi nyugdíj. A nyugdíjak, illetve a reálkamatok megemelkedése így folyamatosan megszorításokra kényszeríti a fiskális politikát.
Bod Péter Ákos volt miniszter és volt jegybankelnök a konferencia kerekasztal-beszélgetésén elmondta, hogy régiós összehasonlításban a magyar növekedés gyenge, és nem érte el a válság előtti szintet. A lengyelek húsz százalékkal feljebb vannak, mint válság előtt, Magyarországon azonban 2006-hoz képest nincs növekedés – húzta alá Bod Péter Ákos.
Kupa Mihály volt pénzügyminiszter a kerekasztal másik részvevője szerint a nyugati megfigyelők már most aggódnak amiatt, hogy az állam bevásárol egyes szektorokba, amik miatt majd megszorítások kellenek, és a költségvetésbe még idén újabb forrásokat kell bevonni. Kupa Mihály szerit sokkal fontosabbak a belső bizonytalanságok, mint a külföldi kockázatok – vélekedett, kiemelve, hogy uniós források nélkül „megdöglenénk” – húzta alá.
Csillag István volt gazdasági miniszter, a harmadik résztvevő, annak a véleményének adott hangot, hogy ma sokkal több adó van, mint 2010-ben volt, pedig ennek ellenkezőjét ígérte az akkori Gazdasági miniszter, Matolcsy György. Nem is egyformán terhelik a különböző szektorokat az adók és a szektoron belül a szereplőket.
Lakatos Péter, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke annak az álláspontjának adott hangot, hogy akkor lesz versenyképes az ország, ha az óvodától az egyetemig azt tanítjuk, hogy itt verseny van, és a verseny jó dolog. Versenyképességünk ma az olcsó bérre, a külföldi, főleg termelő cégeknek nyújtott kedvezményekre, rugalmas piaci szabályokra és gyenge devizára alapul. Szerinte a sikeres magyar cégek alulról szerveződtek, versenyben edződtek, és határon túl gondolkodtak. A jó versenyképességhez verseny kell. Az egyébként kitűnő előadásból jelenlegi versenyképességünk rangsorát hiányoltam az országok között.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előadásban elmondta a kereskedelmi és gazdasági együttműködésünk zökkenőmentes az Egyesült Államokkal. „A kereskedelem folyamatosan növekszik az amerikai befektetőkkel való tárgyalások sikereket jeleznek”. szerinte az új nagykövet érkezése jó lehetőség, hogy politikai együttműködésünket is vissza tudjuk emelni arra a kiváló szintre, ahol a gazdasági és védelmi együttműködésünk van.
A konferencia szünetében Varga Mihály nemzetgazdasági és Kupa Mihály ex-pénzügyminiszter válaszolt lapunk kérdéseire.
Varga Mihály miniszter úr! Miben különbözik az őn által most irányított Minisztérium attól a minisztériumtól, amelyet az első Orbán kormány alatt vezetett?
Azt tudnám mondani Önnek, hogy ez nagyobb, szélesebb a portfoliójú. A Gazdasági Minisztérium beleolvadt a Pénzügyminisztériumba, ezért növekedett a hatáskör.
Van ilyen hasonló felépítésű minisztérium Európában?
A válaszom igen. Példának említeném Spanyolországot és Olaszországot.
Ott is kilenc államtitkár van?
Azt nem tudom, de az olasz minisztériumban a költségvetési, a fiskális és gazdasági kérdések egy minisztériumban összpontosulnak.
Kupa Mihály miniszter úr! Mi a véleménye a mostani Nemzetgazdasági Minisztériumról? Kérem, hasonlítsa össze azzal a minisztériummal, amit ön vezetett!
Én tudom, hogy elfogult vagyok, de szerintem az a minisztériumi rendszer a helyes, amit a Batthyány-kormány létrehozott, a Kossuth Lajos által felépített struktúra. Amit én irányítottam, az ilyen volt. Ez a mostani olyan feladatokat végez, ami nem való egy minisztériumba. Túl nagy a terület és a hatáskör, áttekintethetetlen. Most olvastam, hogy a másik terület, amit Lázár miniszter úr irányít, 43 ezer embert foglal magába, ezt száz államtitkárral sem lehet megfelelően vezetni.
Mi az Ön véleménye a Költségvetési Tanács felépítéséről? Helyesnek tartja?
Semmiképpen. A Magyar Nemzeti Bank elnökének nem ez a feladata. Ugyanez mondható a Számvevőszék elnökéről, helyettük független szakértők kellenének.
Szóljon hozzá!