Hecker Péter (1963, Budapest) képei a „magyar valóságot” ábrázolják, azt az esetlen, bumfordi, mégis otthonos közeget, amelyben Pistike moncsicsivel fényképezkedik, Karcsi hatalmas rúd felvágottal pózol, és mindenki tréningnadrágot visel testhez simuló kínai pamuttrikóval. Festményeinek kiindulópontja általában egy-egy talált vagy gyűjtött amatőrfotó, máskor maga állítja be és fényképezi a jeleneteket. Saját stílusát mint „poprealistát”, illetve mint „neogagyit” határozza meg; a képek elemeit és hátterét kifestőkönyvszerűen színezi, díszíti, nem riadva vissza a legvadabb zöldektől és kékektől sem. Gyerekrajzokat és graffitit idéző, szokatlanul, szürrealisztikusan társított motívumokból álló dekoratív színes festményein, szitanyomatain és fotóin fontos szerepet kap szöveg és kép viszonya. Műveit az erősen stilizált tárgyakra és figurákra épülő ábrázolások és a többnyire szociális érzékenységről tanúskodó, de szarkasztikus feliratok együtteséből eredő feszültség és humor jellemzi. A képek forrása: Ludwig Múzeum, Artportal.hu, Cink.hu.
Hozzászólások