A kisgrafika nagy művésze
A Szent Család egyiptomi menekülése
Advent idejében járunk. A karácsonyvárás érzését megerősíti bennünk a mai kiállítás megnyitására invitáló meghívó elegáns, finomvonalú rajza az Egyiptomba menekülő Szent Családról. Ez a kisgrafikai remek már kíváncsivá tesz minden meghívottat: ki is ez a művész, és milyen alkotásait láthatjuk ma itt.
Bálint Ferenc – Komlón élő grafikus – Bánffyhunyad szülötte. Az alapfokú iskolát szülővárosában végezte, közép- és felsőfokú képzőművészeti tanulmányokat Kolozsvárt folytatott. A középiskolában Bardócz Lajos grafikusművész volt a tanára; a főiskolán Ioachim Nica és Feszt László grafikusművészek irányították. Mindhárom művésztanár – akiket mestereként tisztel és emleget Bálint Ferenc – erős grafikus egyéniség. Bálint Ferenc is az, mert mesterei művészetét nem másolta mechanikusan, hanem kialakította senki máséval össze nem téveszthető egyéni stílusát. Nemes, egyszerű formanyelvével, eredeti és sajátos stílusával, hangulatteremtő erejével hat nézőire, a munkáit kézbe vevőkre. Alkotói eszköztára sokszínű, otthonosan mozog a különböző grafikai technikákban, közülük leginkább az akvatintát és az akvafortét kedveli. Kitűnő rajzkészség, kifinomult vonalkultúra és rendkívüli tömörítő képesség jellemzi munkáit. Mindezek érvényesülnek ex librisein, más jellegű kisgrafikáin, tájábrázolásain, városképein, irodalmi illusztrációin. Művei alkotása során tudatosan kerüli az útvesztőbe bonyolódó képzettársítások bozótját. Nála minden vonalnak funkciója van. Kedvelt foltmaratási technikája felerősíti, hangsúlyosabbá teszi művészi gondolatát, üzenetét. Grafikáit néhány esetben dombornyomású keret veszi körül, máskor e dombornyomatok szervesen beépülnek a képbe.
Bálint Ferenc grafikái elsősorban az otthon: Székelyföld és annak központja, Kalotaszeg üzenetét hozzák közel az érdeklődőkhöz. Életét és művészetét áthatja ez a gazdag történeti és népművészeti hagyomány. Ő maga vall e kötődéséről és arról, hogy ennek az örökségnek átmentésével, megtartásával, művészeti alkotásaiba plántálásával szeretné nemesíteni a jövőt. Gondolkodásmódjára hatott még a nagybányai festőiskola szellemisége. Művészi megoldásaiban szívesen alkalmaz mitológiai utalásokat, kedveli az allegorikus kifejezésmódokat. Otthonosan mozog portrékészítésben. A modern képzőművészeti irányzatok hatása is szervesen beépül alkotói világába. Művein helyenként megcsillan a humor. S akár tájakat, épületeket, akár állatokat vagy virágokat ábrázol, a rá jellemző finomsággal, szépségigénnyel teszi.
Ha körülnézünk, a bejárattól balra hét kiállítási tablón közel száz ex librist láthatunk. Ezt a latin szakkifejezést ma már nem mindenki ismeri. Azt jelenti: (valakinek) könyveiből, könyvgyűjteményéből, könyvtárából (való mű), magyarul: könyvjegy. Őse talán az a vaslánc lehetett, mellyel igen értékes és nagy becsben tartott kéziratos könyveit könyvtára polcához erősítette a könyvgyűjtő. Később e vaslánc szerepét átvette a könyv kötéstáblájának külső, majd belső oldalára préselt címer, aztán a könyvtulajdonos nevének beírása az „ex libris” szóval együtt. Esetenként ezek mellé mottószerű mondatot is írtak. A könyvnyomtatás elterjedése után a címerrel nem rendelkező polgári családok ex libriseibe egy-egy allegorikus kép vagy a tulajdonos portréja került. A XIX. században a könyvek szaporodásával együtt gyorsan terjedt az ex libris kultusza is. A kifejező ex libris a megrendelő igényeinek és a művész beleérző képességének egymásra találásából születik meg. Nincs a grafika művészetének még egy olyan ága, melyben ennyi alkalom lenne az egyéni jellemvonások, érdeklődési kör, kedvtelés képzőművészeti tolmácsolására, az egyéniség, személyiség megjelenítésére.
Az itt bemutatott ex librisek közt találunk a megrendelő kedvelt meséihez, irodalmi olvasmányaihoz (például A kis herceghez) készített illusztrációkat, in memoriam-lapokat (Dürer, Mozart emlékére), híres épületeket (pl. a pozsonyi várat), kedvenc állatokat, virágokat ábrázoló alkotásokat.
A következő négy lapon nagyobb méretű szabad grafikákat láthatunk: nagybányai tájképeket, Pécs ismert épületeit, városrészleteit és a mánfai templom csodálatos környezetét Bálint Ferenc „átiratában”.
Ezt követően bibliai témák sorakoznak. A meghívón és a plakáton a Szent Család egyiptomi menekülése. Majd láthatjuk Máriát a gyermek-Jézussal, a háromkirályokat, Jézust az Olajfák hegyén és a töviskoszorús Krisztust. A művésztől REMÉNY címet nyert alkotáson töviskoszorúból levelet növesztő ág hajt ki. Nekem Vajda János egyik sorát juttatja eszembe, mely emlékezetem szerint így szól: „Fenn, a keresztfán suttogja a szél: / Kihajt a rózsa, kihajt a levél.” Az élet megújulását ígéri, vagy tán a feltámadásról szóló keresztény tanításra emlékeztet.
Valamennyi kiállított grafikáról sokat lehetne még mondani, mert mindegyikük elindít egy gondolatsort a figyelmes szemlélőben. De éppen ezért hagyjunk időt minden jelenlévőnek ahhoz, hogy megtalálhassa a számára legtöbb gondolatot elindító alkotásokat!
Kívánom, hogy Bálint Ferenc kiváló művészi tehetséggel, mesteri szakmai tudással alkotott finom vonalú, lágy színharmóniájú grafikai lapjai jelentsenek mindannyiunk számára igazi esztétikai élményt.
Ezzel a gondolattal megnyitom a kiállítást.
*
Elhangzott Bólyban, az Erzsébet Vigadóban 2008. december 5-én.
Hozzászólások