A 2005. évre nagyon sok kiadó és magánszemély szép, említésre méltó, különleges képi és szövegtartalmú asztali és falinaptárral lepte meg a vásárló közönséget. Számba venni valamennyit lehetetlen. A hozzánk eljutott számos szép kiadványból kettőt kiemelve, szeretnénk a figyelmet felhívni a Kárpát-medence érdekes és színes világára.
Nőt Béla neve olvasóink előtt nem ismeretlen, hiszen toll-, tus- és ceruzarajzai gyakorta jelennek meg lapunkban. A 2005. évre a több évet érintő erdélyi utazásait megörökítő rajzos mappájából tizenkét olyan nádtoll-, krétarajz és akvarell technikájú „pillanatfelvételét” tárja elénk, amelyek azt az élményt közvetítik hónapról hónapra, melyek Nőt Bélának az adott pillanatban jelentettek. A lapokon Csík jellegzetes templomai mellett sajátos falukép, természeti kép (mint például a Békás-szoros), vagy éppen a gazdálkodó ember világa kel életre.
Nőt Béla tizenkét lapon közel hozza azt a világot, melyet – személyes élményeinken túl – jeles erdélyi írók, költők (Tamási Áron, Nyírő József, Áprily Lajos, Kányádi Sándor…) műveiből is ismerhetünk.
A másik naptár a Kárpát-medencének egy egészen más világát hozza közel. Faggyas István a magyarországi Gömör szerelmese, kutatója, festője és grafikusa a keleméri Mohos-tavak néphagyománybeli emlékeihez készített színes tusrajzokat. Ezek a tusrajzok részben a helyszín megörökítői, részben a hozzáfűződő legenda, néphit ábrázolásai.
A keleméri Mohos-tavak eredete, története és a hozzájuk kapcsolódó sokrétű és nagyon gazdag hitvilág már évszázadok óta foglalkoztatja az ott élőket és a néprajztudósokat. Gömör nagy költőjét: Tompa Mihályt is megihlette:
„A bérces Gömörben nem nagy hegy a Mohos,
Rajta nincs régi vár, nemes vad sem honos;
De ingó semlyékes láp van a tetején,
Ez ingó láp felől szóland az én regém.”
Faggyas István a kutatásai során összegyűjtött népmondákhoz készítette el színestus-sorozatát. E sorozatból a húszéves Aggteleki Nemzeti Park és a putnoki Gömöri Múzeum tizenhárom lapon mutatja be azt a gazdag monda- és hiedelemvilágot, mely napjainkban is él a környék embereinek meséiben.
A naptárlapok hátoldalán megelevenednek a rajzokat ihlető mesék, történetek, kalandok, hiedelmek – Bodnár Mónika tollából.
Két naptár a 2005. évre a Kárpát-medence két tájáról. E tájak nagyon különbözőek, az azonban közös bennük, hogy arról a népről, annak a népnek a szemléletéről vallanak, amely több száz éve itt él, őrzi még és viszi tovább az ősök hagyatékát.
Szóljon hozzá!