Egy rendkívüli érzékenységű, tehetséges fiatal alkotó képi világával találkozhatunk e most megnyíló kiállításon.
Első körültekintésre is látszik hogy útkereső alkotóról van szó, aki többféle témában és technikában is eredményesen próbálja meg képességeit. Láthatunk szénnel szépen kidolgozott tanulmányrajzokat, melyek arról tanúskodnak, hogy készítőjük lényeglátóan a kép egészében tud gondolkodni. Grafikusként tanul, érthető hát, hogy több, különböző grafikai megoldású munkát is hozott. Érdekes feladat például a játszadozás az „m”-betű más-más kivitelezésével. Dolgozik a sokszorosító grafika többféle eljárásával: rézkarc technikával – így készült a Gépmadár című alkotása –, hidegtű-karccal, láthatunk egy- és kétnyomásos linómetszeteket –árvácskát, lepkeszárny-részleteket –, igen szép a csőtollal rajzolt Házikók című képe, kísérletezik a számítógépadta lehetőségekkel, plakátot készített Chopin muzsikájáról.
Engem mégis finom színvilágú akvarelljei fogtak meg legjobban. Talán mert rohanó életünkben minket is megállít, elcsendesít a természet nyugalma, a Duna-part szépsége, s ezt az érzést, hangulatot örökítik meg mohácsi, bajai és a nagymamalakta Kalocsa tájképei.
A színes akvarellezéssel sajátos, egyéni világot is teremtett Bán Kitti: az ő meseillusztrációiét. A múzsák testvériségének jól ismert változata az irodalmi illusztráció. Kittit is ihlették rajzra költemények: Petőfi Sándor és Faludy György egy-egy verse nyomán született munkáit láthatjuk itt. De ezek és a mesékhez készített képei inkább Martyn Ferenc megállapítását igazolják, aki szerint nem is az illusztráció a jó szó az így születő képzőművészeti alkotásokra, ő ezért a kísérő rajz elnevezést használta. Úgy érzem, igaza van, hiszen – bár azonos gondolat megfogalmazása történik –, a képmágia nem alárendeltje a szó mágiájának, hanem öntörvényű, teljes világ. S ha jók a művek, az értő befogadót mindkettő elvarázsolja.
És most nézzük: igaz-e ez alkotónk mesék nyomán született rajzaira! A valóság és vágy, az álom, a realitás és a fantázia határán születő mesék világában minden lehetséges: abszurd ötleteket, fura figurákat, groteszk helyzeteket természetesként fogadunk el – szövegben is, rajzban is. Kitti meseképei tele vannak kreatív ötletekkel. Emberábrázolása hasonlít a gyerekrajzokéhoz: karakteres nagy fejek, pálcika lábak. Lelke, így arca van a napnak, a holdnak, még a várbástyának is. Helyenként Sajdik Ferenc karikatúráinak vonalvezetése is fölsejlik. De nézzük csak meg figyelmesen a képeken a környezet, a helyszín részleteit, tengernyi apró csodára akadunk: pici virágokra, gombákra, csigákra, katicabogarakra, tücsökre, a tavakban úszó halacskákra, a fű közt cicára, egérkére. Az apró részletek míves kidolgozása és bája Gross Arnold elbűvölő képeire emlékeztet.
Több meséhez is pályázatra vagy felkérésre készített rajzokat Bán Kitti. Idén a képeivel – Cserepes Anna tollából – megjelent mesekönyvnek a címe (Hüllőlecke) első hallásra tán furcsa, de a mai gyerekek számára a hüllők, dinoszauruszok nem ismeretlenek, s talán nem is félelmetesek: barátjuk Süsü és Paff, a bűvös sárkány. Így aztán nem meglepő, hogy Kittinek a fiait sárkánytudományra oktató, hüllőleckét adó király meséjéhez készített rajzán a kilenc emelet magas behemót „szörny” virágot tart a kezében, s az apró kis hüllők is pajkosan virgoncok.
A meghívón szereplő rajzon egy kislány könyvéből kilép, „életre kel” kedvenc mondata: „Jól csak a szívével lát az ember. ” – felismerjük Exupery kishercegének szavait. Talán nem véletlen, hogy Kitti több rajzán is találunk szívecskéket és csillagokat. Most készül egy egészen kicsi gyerekeknek szóló mesekönyv is Székely Zsuzsa szövegével Gyuszi Nyusziról és Vakond úrfiról – ebből is láthatunk itt rajzokat –,mert nem mindig már kész könyvhöz rajzol Kitti, hanem kép és szöveg, rajzoló és meseíró kölcsönösen is inspirál(hat)ják egymást. (Ahogy Janikovszky Éva felejthetetlen könyvei is Réber László rajzaival voltak teljesek.)
Folytatódik tehát a meserajzolás – Bán Kitti módján, mert azért legjobban mégiscsak saját rajzaira hasonlítanak ezek a képek. A Junior Art Alapítvány 2007. évi tehetségkutató pályázatára küldött rajzainak, és a két évvel ezelőtti – Metzing Eszterrel közös – kiállításán látott meseillusztrációinak is már egyedi, senki máséval össze nem téveszthető karaktere volt.
Ez a teljesítmény nem született egyszerre. Bán Kitti pályája indulásának és folytatásának is voltak, vannak segítői, mesterei: Heirichné Mohai Éva mohácsi rajztanár és a bajai Jelky András Szakképző Iskola művésztanárai: Fazekas L. Zsuzsa, Sipos Loránd és Harmath István.
Bán Kittinek és nekik is köszönetet mondva gratulálok, s a kiállítást megnyitom.
(Mohács, Kossuth Filmszínház kisgalériája, 2010. 08. 04.)
Hozzászólások