Csak tiszta forrásból

Keresés

Galéria

Szerző: Hetedhéthatár ⋅ 2018. december 20. ⋅ Hozzászólás

Címkék: Budapest, Kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria

Korniss Dezső munkásságát bemutató kiállítással tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria a 110. éve született művész előtt. A 2018. december 19-től 2019. április 7-ig megtekinthető, csaknem 200 művet bemutató Csak tiszta forrásból című tárlat az életműnek arra az oldalára fókuszál, amelynek középpontjában a népművészet áll.

Korniss nemzedéke, az 1920-as években színre lépő alkotók számára a szürrealizmus és az absztrakció jelentette a modernizmus legfrissebb, legújabb irányzatát. Ugyanakkor ez a nemzedék szenvedélyesen kereste, hogy hogyan lehet megőrizni vagy éppen megteremteni a magyar művészet sajátosan egyéni arculatát. A nemzeti egyediség és az univerzális modernizmus összehangolása volt a korszak egyik legizgalmasabb művészi feladata. Ez foglalkoztatta Bartók Bélát is, s az ő példája lebegett Korniss előtt is: „1931-ben, amikor visszatértem Párizsból, bevetettem magamat a Néprajzi Múzeumba, és úgy képzeltem, hogy innen indulva sikerül majd kialakítanom a magyar gyökerű modern festészetet, ahogyan Bartók tette a zenében.” Korniss ettől kezdve Vajda Lajossal a bartóki program nyomán a helyi népi hagyomány emlékeinek képzőművészeti metamorfózisát kereste. Együtt gyűjtötték a népi motívumokat Szentendrén és Szigetmonostoron, hogy programjukat követve eljussanak a népi tradícióban gyökerező szürrealizmusukhoz.

A kiállítás bemutatja, hogy Korniss Dezső művészetének egyes korszakaiban miként jelentek meg a „provinciális” művészet, a népművészet és a kézművesség különböző emlékei és ezeket miként alakította át sajátosan szürreális képi világának meghatározó motívumaivá.

A kiállítás egyes szekcióiban tematikus egységekben, a választott, inspiráló motívumkincs jellegzetességeinek megfelelően látható az anyag. Az 1935 és 1945 közötti évek meghatározó formái Szentendréhez és Szigetmonostorhoz kötődnek. Az 1945 és 1949 közötti periódust az Európai Iskola művészcsoporthoz való tartozás határozza meg. Ezekben az években hol klasszikus művészettörténeti előképek (Táncosok, Laokoón stb.), hol kopjafák, a népi textilek ornamentális mintái, vagy éppen a Miska-kancsó sematikus figurája inspirálták Korniss képi világát. Az 1950-es évek második felének kalligráfiáiban nem nehéz a hímzett lepedővégek mintázatát felismerni. 1962-től a cifraszűrök karakteres mintái, virágdíszei határozták meg Korniss festészetének formakincsét. Az 1970-es években a zászlókra emlékeztető kompozíciók után a kereszt- vagy pajzsformákat alkalmazó tiszta absztrakt festészet világába jutunk el. Végül külön tematikus egységet alkotnak az 1940-es évek közepétől alkotott monotípiái: az Illuminációk.

A kiállításon Korniss Dezső művei mellett olyan népművészeti tárgyak is láthatók, amelyek ornamentális díszei Korniss motívumvilágát is meghatározták. A tárgyakat szándékosan nem az eredeti funkciójukat kiemelő módon jelenítjük meg, hanem úgy, hogy a bemutatás hangsúlya a díszítményekre kerüljön. A tárlaton csaknem kétszáz Korniss-művet mutatunk be múzeumok és magángyűjtemények anyagából. Ezek közé az alkotások közé illeszkednek be a Néprajzi Múzeum különleges kincsei, melyek közül jó néhányat most először láthat a közönség. A kiállítást az 1930-as években készült táncfilmek, Korniss Dezső Kovásznai Györggyel készített Házasodik a tücsök című animációs filmje egészítik ki, valamint egy filmrészlet, melyben Korniss Dezső népdalokat énekel.

Korniss művészetétől inspirálva a magyar képzőművészet olyan jelentős képviselői indultak el az 1960-as években, mint például Bak Imre, Csiky Tibor, Ilona Keserü Ilona, vagy Nádler István, akik a perifériára szorult népi kultúrák motívumait kapcsolták össze saját képi világukkal. Mindegyikük személyes kapcsolatban is volt a mesterrel. „Korniss példakép lett számomra: embersége, határozottsága, következetessége szakmai hitében és mesterségbeli igényessége is. Korniss, ha nem is volt közvetlen tanárunk, sokunkat megtanított életének, művészetének példájával, emberként, művészként élni” – vallja Bak Imre. E művészek alkotásaiból látható a kiállítás utolsó termében válogatás.

A kiállításhoz egy átfogó kutatásokon alapuló, csaknem 340 oldalas, több mint 200 képpel és több mint 600 Korniss-művet tartalmazó képjegyzékkel illusztrált tanulmánykötet készül magyar és angol nyelven, kiegészítve ritka dokumentumok, emlékezések sorával.

A kiállítás kurátora Kolozsváry Mariann, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, aki az elmúlt években a nagy sikerű Chagall – háború és béke között, Ámos Imre, a magyar Chagall. A háború örvényében, A nyolcadik templom. Bálint Endre művészete és az Árny a kövön. Ország Lili művészete című tárlatok kurátora volt.

Az alábbiakban válogatást adunk a tárlaton bemutatott művekből. A reprodukciók forrása: Magyar Nemzeti Galéria.