Időtlen világ

 

Talán túl van, talán ideát
honnét apám, anyám idelát
Az ígért menny, benne angyalok
hol boldogan szólnak dallamok.

Arcukat karcolja a lélek,
nem láthatom, hiába élek.
Múlik a van, és nincs ami volt.
hallgat a sír, és mind aki holt.

Fázom, mint ki hideg kőre lép
Nincsenek már, csak a pőre lét
bent koszorút fonnak az erek
Múlt sír bennem, ez a vén gyerek.

Talán mégis? Netán már soha?
Szellő vagy a remény bársonya?
Térdre hajt az időtlen világ.
A lét gyertyaláng. A ma virág.

 

 

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.