Mindannyian emlékszünk az 2019. április 15-én tűzvész áldozatául esett Notre-Dame-ról készült fotókra, amelyek bejárták a világot.
A lángokban álló Notre-Dame
A mai napig nem derült fény a tűzvész okaira. Egyes feltételezések szerint vagy rövidzárlat, vagy egy eldobott cigaretta okozhatta. Ezt a hipotézist azonnal cáfolták azzal, hogy a huszártorony tölgyfaszerkezete nem kaphatott lángra ilyen csekély hőforrástól. Egy másik feltevés szerint muzulmán merényletnek lett áldozata a katedrális. A hatóságok ezt az elméletet is elvetették.
A Notre-Dame állványzata
Ez év márciusának elején a francia újságok arról adtak hírt, hogy hosszú hónapok előkészületi munkálatai után elkezdték a vas állványzat legfelső elemeinek eltávolítását.
Az acélszerkezet teljes lebontásának munkálatait három-négy hónapos időtartamra tervezték. A kivitelezést az is nehezíti, hogy az állványzatot tartó sok évszázados köveket a tűzvész meggyengítette. A beharangozott előkészületi munkák a koronavírus miatt leálltak. Március 23-án azután a Le Figaro című napilap arról számolt be, hogy „bizonyos feltételek esetén fokozatosan újra lehet kezdeni az állványzatok lebontását.”
Ezen feltételek közül a legfontosabb a koronavírus terjedése elleni küzdelem szabályainak betartása. Miután egy szakértőkből álló delegáció helyszíni szemlét tartott, a székesegyházban mozgásérzékelő műszereket helyeztek el annak ellenőrzésére, hogy a tűzvész óta történtek-e elmozdulások az épületen. Az eredmény megnyugtató: a műemlék jelenleg nincs veszélyben.
Megmenekültek az apostolok és az evangélisták
A katedrálist viszontagságos története során többször megrongálták, kifosztották. 1830-ban a júliusi forradalom alatt, amikor X. Károlyt lemondatták hatalmáról, azután egy évvel később, az úgynevezett Saint-Germain l’Auxerrois-i lázadás idején. 1843-ban elkezdődtek a katedrális restaurálási munkálatai, ami Eugène Viollet-le-Duc francia építész nevéhez fűződik.
Viollet-le-Duc munkái
A zseniális építész a huszártorony lábazatához megtervezte a tizenkét apostol és négy evangélista szobrát, amelyek 3,5 méter magasak és egyenként százötven kilót nyomnak. A külső borítás rézlemez, belül acélszerkezet erősítést kaptak Mivel az idők folyamán a szobrok károsodtak, a Notre-Dame-ban keletkezett tűz előtt öt nappal eltávolították azokat restaurálás céljából. Így a felbecsülhetetlen értékű szobrok megmenekültek.
Említsük meg, hogy Szent Tamás, az építészek védőszentje Viollet-le-Duc-öt ábrázolja. (A Viollet-le-Duc munkáit bemutató fenti összeállítás jobb felső képe: Viollet-le-Duc, mint Szent Tamás apostol.)
A huszártorony újjáépítése
A Notre-Dame első tornyát 1250-ben építették. A XVII. században öt harangnak adott helyet. A tornyot a 18. században lebontották, mivel a leomlás veszélye fenyegette. A restaurálás során Viollet-le-Duc helyreállította a 93 méter magas huszártornyot. Az általa tervezett torony pusztán díszítő eleme volt a katedrálisnak, harangok nélkül.
A huszártorony építés közben
A királyok galériája
Viollet-le-Duc helyreállította Júdea királyainak galériáját is. A francia forradalom alatt a felkelők azt gondolván, hogy francia királyok szobrai, egyenként lefejezték őket.
A királyok galériája
Teljesen véletlenül kerültek elő a királyfejek 1977-ben Párizs kilencedik kerületében egy magánpalota udvarában. Ezeket ma a Cluny Múzeumban őrzik.
Királyfejek a Cluny Múzeumban
A kimérák galériája
Viollet-le-Duc-nek köszönhetők a Notre-Dame híres vízköpői, a kimérák. A két harangtornyot összekötő „galériáján” 56 vízköpőt láthatunk.
Vízköpők
A vízköpőkön kívül különféle mitológiai lények, sárkányok, állatok díszítik a katedrálist. Ezek közül a leghíresebb a Strygának nevezett kiméra, amely mint a katedrális „gondolkodója”, állát tenyerébe támasztva kiöltött nyelvvel tekint Párizsra. Fején szarvak, hátán pedig szárnyak vannak.
A Notre-Dame Strygája
A Notre-Dame tetőszerkezete is a tűzvész áldozatává lett
A 2019. április 15-i tűzvészben nemcsak a huszártorony, de a Notre-Dame teljes tetőszerkezete is a lángok martalékává vált. Az elégett szerkezet 1220-ban készült, amikor az 1160-1170-ben épített ácsolat gerendáit felhasználva újjáépítették a tetőszerkezetet. Így a nyolcadik vagy kilencedik században kivágott fákból készült gerendák pusztultak el. A fa ácsolat 1326 darab, 5 milliméteres, összesen 210 tonna súlyú ólomtáblákra került. A tetőszerkezetet hatalmas méretei (100 méter hosszú, 40 méter széles), és a gerendák szépsége miatt „erdőnek” nevezték.
Hozzászólások