Egy köszöntő vers, munkahelyi búcsúztatóra készült verses-képes napló, kis „üzi” az asztalon vagy a hűtőmágnes alatt – mindennapi kiadatlan irodalmi eledelünk. Mind egy-egy szeretet-megnyilvánulás. Már a szépirodalom területére visz, ugyanakkor az irodalom határterületéhez sorolható az ex libris („míves tulajdonjegy”), dedikáció – sokszor pénzben is kifejezhető értéket képviselő gyűjtési tárgyak. (Híres Édouard Manet E. A. Poe Hollóját ábrázoló ex librise 1875-ből.)
Nem a „magas irodalom” művei, mégis jelen vannak életünkben, mert képpel, szöveggel, szimbólumokkal gazdagítanak.
Minimálszövegek, kézzel írva vagy nyomtatva: mementói egy kor írásbeliségének, pillanatképek a szépirodalom befogadói értelmezéséről: „lélek-szelfik”.
Egy kisvárosi málladozó kerítésfalon olvastam ezt a feliratot: „Emlékezz rám, Milo!” Az utcácska titka rejtőzött talán ebben a három szóban – hangulata meghatározta a hely színeit: emlékek tárháza a város minden zuga.
Dedikációk
A nyomtatott irodalom korában a kéziratos szövegek, dedikációk sajátos értéket képviselnek. Weöres Sándor és Károlyi Amy kettős kéziratos verskötettel lepte meg római tartózkodásuk során vendéglátójukat, Kardos Tibort, a Magyar Akadémia fiatal igazgatóját 1947 karácsonyán: „Kardos Tibornak hálával és szeretettel – Róma. 1947, karácsony Weöres Sanyi és felesége”. A kalligráfia remeke ez a kötet: a kétféle költői világ egybeötvöződése, kétféle kézírással. Megkettőzött költői párbeszéd. Egy másik típusú, tréfás Weöres-dedikáció aukciós katalógusban jelent meg 2007-ben:
Híressé vált Babits dedikációja – Őszinteség című versének kézirata – és aláírása, amely egy 2012-es aukción 160 ezer forintért kelt el:
Magánirodalomban – klasszikus
Magánszövegbe ágyazottan is élhet a vers. Nyugdíjba menő gyógypedagógiai asszisztens kollégáját szívmelengető összeállítással lepte meg főnöke: a közös emlékeket idéző fotók mellé versidézetek, humoros élethelyzeteket felelevenítő mondatok kerültek kézírással, így egy örökbecsű album kerekedett belőle. Pilinszky Itt és most című verséből egy részlet ezt a hétköznapi munkát költészetté szűri át:
Egy találkozás emléke akár egész életre szóló „küldetésnyilatkozat” is lehet:
Könyvjegyek
Vannak persze ezeknek az irodalmi parányoknak kiadásai. (Irodalomtörténeti kuriózumként gyakran napjainkban válnak becsessé.) Így szól például Arany János Gyermekkori ex libris-e:
Ha akarod tudni
E könyv kié légyen,
Az Arany Jánosé
Ki sokáig éljen.
A könyvet a tulajdonos személyes tárgyává teheti az ex libris (’könyvjegy’), melynek modern változatait Vasné Tóth Kornélia dolgozta fel 2016-os monográfiájában: Ex libris és képkultúra – Modern magyar ex librisek (Kossuth Kiadó, OSZK).
A Széchényi Könyvtár plakát- és kisnyomtatvány-tárában mintegy 34 ezer modern magyar ex librist őriz. Ezeket egyedi vonásokat hordoznak, művészi értéket képviselhetnek, és a könyvektől immár önállósulva gyűjtők értéktárgyaivá váltak.
Albrecht Dürertől, metszeteitől számítja a szakma a művészi magyar ex libris keletkezését, melynek virágkora a 16. és a 20. század. Eredetileg csak bejegyzés volt a tulajdonos nevével, esetleg címer.
Később vers, szonett vagy tréfás epigramma. Sassy Attila, a szecesszió irányzatának kiemelkedő grafikusa készítette Kaffka Margit; Kozma Lajos, Babits Mihály könyvjegyét, de Móricz Zsigmond, Illyés és Radnóti is rendelkezett saját „könyvcímerrel”.
Einczinger Ferenc címeres ábrázolású ex librise pajzsra könyöklő ősét ábrázolja.
Az ex librisek szimbólumrendszere sajátos nemzeti jegyeket hordoz. Ugyanakkor személyiség és a személyesség varázsát, humorát, kötődéseit is kifejezik ezek az egyedi könyvazonosítók. A kötődést a könyvhöz, mint tárgyhoz, az örök társhoz, az olvasással megújuló csodához. Költői megfogalmazását olvashatjuk egy irodalmi miniatűrben, egy kortárs költő tollából, Kalligráfia című 2010-es kötetében:
Mintha kertet lapozna
szellő, szelíd gyümölcsöst,
gyönge, gyönyörű vándor
a kéz, úgy ér a könyvhöz,
mintha kolostor volna,
betűk bölcsője, jámbor
bűneink koporsója.
Halmai Tamás: EX LIBRIS
Szóljon hozzá!