Akarok veled beszélni, röviden leírom, mire gondoltam. Puhítottam anyádon is, ne támadj neki mindig, szeretném, ha visszaengedné Somát Szeles dombra, de ahhoz Somának is változni kell. Figyelj, elmehettek Szeles dombról, de nem lesz az olyan jó, hidd el, spórolhattok lakásra, addig lakhattok nálam is akár, ez nem akadály, de családi házban lakni a legjobb. Vehettek fel hitelt és lehet kertvárosi vagy uránvárosi lakásotok és nemsokára azt veszitek észre, hogy szmogban és zajban éltek, zörög a szomszéd, bejön a cigifüst az ablakon. Szeles domb ehhez képest egy arborétum az Isten háta mögött, mégis közel a városhoz. Rengetegen összetennék a két kezüket, ha ilyen helyen lakhatnának. Sok értelmiségi házaspár vesz fel hitelt akár negyvenévesen is, hogy ilyen helyen lakhassanak. Ha az anyu nem bírja egyedül művelni a földet, akkor pár éven belül eladja és akár magára is költheti az egész összeget, hisz az övé a föld. Nem mellesleg nekem húszévi munkám fekszik benne, tehát velem szemben is tiszteletlenség, ha hagyjátok tönkre menni. Eljön az idő és meg fogjátok bánni, hogy veszni hagytátok, meglátod. Tehát az a javaslatom, hogy SEGÍTSETEK anyunak te is és Soma is a kertben, napi fél óra munka nem sok, ezt mindketten kibírjátok és akkor garantált lesz a béke és oda fogja engedni Somát is. Nem mellékes az sem, hogy a gyerekeitek nem szmogban, hanem egészséges környezetben nevelkedhetnek. Addig, amíg ott laksz, nem érzed a hiányát, de ha veszni hagyod, akkor soha többé nem tudod megteremteni azt, amit elveszítettél. Kérlek, gondolkozz el ezen. Én megpróbálok segíteni, ha Somában van hajlandóság, akkor megtanítom mindenre, de legyen benne akarat és elszántság, másképp nem megy. Kérlek, gondolkozz el ezen! Apu
Légyszíves üljetek le anyuval beszélgetni, nem bírja a két műszak mellett ezt a sok földet egyedül, segítsetek neki, mert ilyen szép helyen nem mindenki lakhat, ezért tenni is kell valamit. Milyen szép oda felmenni a dombra és onnan nézni a naplementét, a Mecseket. Őrizzétek ezt meg a gyerekeiteknek, nem kell oda egy idióta szomszéd, aki tüzet rak és bömbölteti a zenét egész nap vagy zörög valami géppel. Ha béke lesz, akkor én is tudok segíteni, pláne, ha Anna is megérti, mert sajnos ő nem érzi jól magát akkor, ha én ott segítek.
Hadd dönthessem el, hogy hogy és kivel szeretném élni az életem. Köszönöm.
Szó nem volt arról, hogy ne dönthetnéd el, kivel szeretnéd élni az életedet. Szerintem olvasd el még egyszer figyelmesen azt, amit írtam. Arról volt szó, hogy (szerintem) nem mindegy, ki hol él (amúgy tényleg nem mindegy). Mehettek panelba is, mert undorodtok a kerti munkától és leélhetitek az életeteket szmogban, zajban. Jogotok van ehhez is. Csak felhívtam a figyelmedet egy másik (kedvezőbb) alternatívára. Figyelmetlen vagy nemcsak anyáddal szemben, de velem szemben is. Amúgy csak elmondom, hogy tudd, a papa nem nekünk építette azt a házat, hanem NEKED. Ezért, ha semmibe veszed, akkor nemcsak az én húszéves munkámat veszed semmibe, amit a kertért tettem, hanem a papáét is. Mások negyvenévesen több tízmilliós hitelt vesznek fel, hogy ilyen egészséges környezetben élhessenek. Még a Mecsek lejtőin sincs annyira zaj és szmogmentes övezet, mint Szeles dombon. Mindent el lehet rontani, ezt a lehetőséget is. Anyád nem bírja sokáig egyedül a kertimunkát és ha eladja a fenti telket és magára költi a pénzt, akkor se szólhatsz egy szót sem. A gyerekeidtől meg visszakapod, ahogy anyáddal bánsz.
Nem élem bele magam a válaszba és ebbe az egészbe, mert nem éri meg. Nem szeretem az érzelmi zsarolást, régen talán működött, de úgy tűnik, nem ismered a saját lányod. Ha már a figyelemről volt szó, hogyan is ismernéd, azon pattogsz, hogy anyám hogy van, milyen zene szól, vagy éppen kitalálnád helyettem a jövőm, vagy ne adj isten a gyerekem jövőjét, aki még meg se született, de azt, hogy velem mi van, én mit gondolok, az soha nem érdekelt. Ez nem az én házam, anyám rendszeresen érezteti velem, kéthetente elhagyja a száját, hogy költözzek el. Az egész gyerek- és tinikorom a zaklatottságról, a stresszről, a veszekedésről, fizikai vagy lelki bántalmazásról, vagy éppen a menekülésről szólt. Ha nincs Drávazug, akkor lehet, hogy most nem lennék ilyen szerencsés. Egy boldog nyugodt életet szeretnék magamnak, és ennek a részleteit én szeretném megálmodni. Köszönöm.
Tőlünk ennyire telt. Remélem, te tökéletes leszel Somával egyetemben.
Senki nem tökéletes, de odafigyelést és nyugalmat fogok teremteni, mert ez eddig hiányzott az életemből.
Nemcsak a tiédből, az enyémből is, meg anyádéból is, stb.
Mindenki a saját sorsáért felelős és változtathat ezen. Meg a gyerekeién.
Főleg, ha a gyereke engedi, te biztosan fogsz tudni változtatni a gyerekeid sorsán. Én már nem tudok és már nem is akarok. A magamét megkaptam, elviszem magammal az utamon.
Bízom benne, hogy nem süllyedek bele ebbe a családi örökségbe. Ezért is nagyon fontos, hogy ki van melletted, de szerintem te ezt nagyon jól tudod. Ha már ilyen elcseszettek vagyunk, nem mindegy, hogy valaki megnyugtat vagy hergel. Ezért örülök, hogy megtaláltad Annát.
Örülök, hogy sikerült megtalálnod Somában az ideális partnert.
Majd az idő igazol, mit tudhatok én itt a ködben. Na, megyek Laputába.
Biztos boldogok lesztek egy panel falai közt a zajban és a szmogban, egy ilyen hely semmit nem ér, mint Szeles domb, itt csend van és tiszta a levegő, ezért el kell engedni, nem kell megmenteni, vesszen el minden anyáddal együtt. Értem én.
Nem tudsz te semmit Havas Jon. De most már tényleg megyek. Erre nincs időm.
Anyádnak segítségre lenne szüksége, hogy meg tudja menteni a házat és a földet. Ebben rád nem számíthat. Ez szomorú.
Olyan vagy, mint egy lemez, ami beragadt, igaz annak sincs füle. De az érdekedben remélem, hogy legalább vivaldi.
Van más is, ami jó, nem csak Antonio Lucio.
Hozzászólások