Szerencsés életem volt.
Megóvott jó anyám imája:
a háborút túléltem
szomorú-szegény hadiárva.
Isten a tenyerén hord.
Évekig kórházakat jártam –
a haldoklók között
beteg kamasz halálra váltan.
Isten a tenyerén hord.
Otthonom padlása lángokban:
rémülten rohantam
karomon féléves lányommal.
Isten a tenyerén hord.
Elkerült földrengés, szélvihar,
el a rablógyilkos…
Úgy érzem, nem lehet semmi baj,
míg Isten a tenyerén hord.
Szerencsém az életem volt.
*
Ne szorongj, légy nyugodt, Barátom!
ISTEN
sem ment meg a biztos haláltól.
Szóljon hozzá!