Régen akadt a kezembe ilyen érdekes kötet, mint az ötszáz éves hagyományokon alapuló, de teljesen mai hangnemben, a mai kor emberének igénye szerint szerkesztett Csízió. De mi is ez a lexikonszerű, egyházi, történelmi, bibliai ismeretekkel megtöltött 500 oldalas ismerettár?
Eredendően az egyházi ünnepeket és a legfontosabb szenteket bemutató gyűjtemény volt a Csízió, ami az idők folyamán kiegészült az év napjaira eső névnapok eredetének magyarázatával.
A kötet szerzője, Kozák Péter hatalmas munkával az egyes naptári napokhoz kötődő neveket összekapcsolta az azonos nevű szentekkel, ismert bibliai alakokkal, és a magyar történelem jeles képviselőivel, kiegészítve nevük eredetével, magának a névnek a jelentésével, és minden arra érdemesnek tartott információval.
Amint beleolvasunk egy kiválasztott személy történetébe, azonnal az összes hozzá kapcsolódó családtag, rokon, sorstárs neve mellett jelzi, hogy az év melyik napjára lapozva tudhatunk meg az illetővel kapcsolatban további adatokat, legendákat. Ilyenformán a könyv bárhol felüthető, elkezdhető, lehetetlen abbahagyni az egymáshoz kötődő, egymásra épülő ismeretek böngészését.
Nyilván minden olvasó más címszónál kezdené el lapozgatni a könyvet, én a Lászlóval kezdtem. Ismertem korábban is Szent László történetét, kiváló lovagi adottságait, és azt is, hogy anyai ágon lengyel ősei voltak. Most azt is megtudtam, hogy már az apja, I. Béla is igen híres bajvívó volt (innen ered a Bajnok ragadványneve), aki szerette lovagi ütközetekben megmérettetni magát. Egy ilyen lovagi torna győzteseként kapta „ajándékba” egy lengyel hercegnő kezét, akitől gyermekei – közöttük László is – születtek. Ez az oka annak, hogy nagy lovagkirályunk gyermekéveit Lengyelországban töltötte, és csak nyolcévesen került Magyarországra.
Ez a példa azt is jól mutatja, hogy korántsem egy hagyományos lexikonról van szó, hiszen itt az igényeknek megfelelően, akár egy-két oldalon keresztül is olvashatunk egy-egy érdekes témáról.
Nézzünk meg egy jellegében más témát is. A Magdolna naphoz lapozva, a bibliai Mária Magdolnáról megtudhatjuk, hogy a Tibériás-tó melletti Magdala városból származott, és a város nevéből formálódott a későbbiekben a Magdolna név. A vele kapcsolatos történeteket is megismerhetjük, egészen addig, hogy már ezer éve a franciaországi Vézelay-ban őrzik Mária Magdolna – feltételezett – ereklyéit, aminek következtében a város híres búcsújáróhely, a Magdolna-kultusz központja. Hogy miért Mária Magdolna a fodrászok védőszentje? Ezt is megtalálják a róla szóló történeteket olvasgatva…
Természetesen az is egy kellemes szórakozás, ha az év egyes napjain elolvassuk az adott naphoz tartozó anyagot, de biztos vagyok benne, hogy nincs olyan olvasó, aki ne kalandozna oldalról oldalra, ha kézbe veszi a kötetet.
Az Enciklopédia Kiadónál megjelent, küllemében is tekintélyes könyvet minden, az emberi kultúra iránt érdeklődő olvasónak szeretettel ajánlom.
Hozzászólások