Festett kazettás templomok és tájházak nyomában Dél-Délnyugat-Baranya tájain gyalogosan, kerékpárral, vagy autóval • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Festett kazettás templomok és tájházak nyomában Dél-Délnyugat-Baranya tájain gyalogosan, kerékpárral, vagy autóval

Bevezetés

Magyarország kevéssé ismert és kevéssé látogatott területe Baranya megye dél, délnyugati része, pedig igazán különleges látnivalókkal büszkélkedik ezen országrész is. Jelen tanulmány kidolgozott útvonalterve az itt fellelhető egyedileg védett műemlékek megismeréséhez nyújt útravalót. A javasolt útvonal bejárható gépkocsival és kerékpárral is, de vannak olyan szakaszok, ahol akár egy kellemes gyalogtúrát is érdemes beiktatni, hogy a táj és a környezet még mélyebben megismerhetővé váljék.

 

Célkitűzések

A legfőbb cél a műemléki védettség alatt álló épületek bemutatása és meglátogatása Dél-Délnyugat-Baranya különböző tájegységein. A látogatás időtartama lehet 1-2 nap, de szabadidőtől függően akár két teljes hét is. Az útvonalterv szerinti megvalósítás történhet egyénileg, csoportosan, vagy iskolai kereteken belül. Ezen utóbbi esetben javasolt az interdiszciplináris megközelítés néprajzos, történész, építész szakemberek bevonásával. Ha a tábor ezen felül nyelvi táborrá is válik, akkor az ifjabb generáció nem csak tárgyi tudást szerez a térség értékeiről, hanem azokat a későbbiekben a turizmusban is tudja kamatoztatni, hiszen képessé válik arra, hogy idegen nyelven is át tudja adni az ismereteket az idelátogató külföldieknek.

Az ormánsági, szigetvidéki és dél-zselici tájegységeken 20 településre fűzöm fel azt a három szakaszból álló útvonaltervet, ahol számos népi épület és festett kazettás templom látogatható meg (pl. Kovácshida, Drávaiványi, Kórós, Adorjás stb.)

A táj és az épített környezetünk megismerése mellett egyfajta komplex turisztikai programot tud kínálni ez az országrész, hiszen ismert városok, gyönyörű tájak mellett a termálvíz adta gyógyulási, ill. wellness-lehetőségeket is számbavesszük, mint idegenforgalmi célpontokat.

Az alábbiakban tárgyalt épületek mindegyike egyedi országos, műemléki védettséget élvez. A népi épületek különösen értékes műemlékeink, nem véletlen, hogy 2016. január 1-jével Magyarországon több száz, Baranya megyében pedig tucatnyi népi műemlékház került az ún. I. bírságkategóriába, 2020. szeptemebr 1-jével pedig a kiemelten védett műemlék kategóriájába. A korábban alacsonyabb besorolású műemlékek egyedisége, sérülékenysége, hagyományos anyaghasználata indokolta ezt a kiemelt figyelmet.

A projekt megvalósítása során valamennyi útvonalszakaszt lejártuk, valamennyi tárgyalt épületet meglátogattuk. A témafeldolgozás során a Harkánytól Szigetvárig terejdő útvonalat három útszakaszra osztottam, elsődlegesen az érintett településeket sorolom fel és megjelölöm az általam kiemelt látnivalókat. Ezt követően rövid leírások keretében foglalkozom az egyes épülettípusokkal, kiemelt műemlékekkel.

 

A konkrét útvonal, az útvonalszakaszok és látnivalók

Kovácshida, református templom

A túraútvonalon komplex módon vehetők igénybe szolgáltatások, pl. fürdőhelyek (Harkány, Sellye, Szigetvár), egyéb látnivalók megtekintése (a teljesség igénye nélkül: ormánsági múzeum Sellyén, Szigetvári Vár, Ős-Dráva Látogatóközpont Szaporcán, stb.), e-kerékpárok használata az Ormánság útvonalain becsatlakozási lehetőségekkel (pl. Harkány, Vajszló, Sellye).

Az útvonal valamennyi szakasza oda-vissza is megtehető, a leggyorsabb haladást természetesen gépjárművel érhetjük el, kockáztatva azt, hogy több látnivalót elmulasztunk. A legideálisabb közlekedési eszköz a kerékpár, de ha időnk engedi, bizonyos szakaszokat érdemes gyalogosan megtenni, hogy minél több élményt tudjunk befogadni.

Jelen tervezetnek nem célja az összes település valamennyi látványosságának bemutatása, az útleírásban tömören sok minden szóba kerül, de a fókuszban a címben szereplő nevezetességek állnak, nevezetesen az ormánsági festett kazettás református templomok és a népi építészet máig fenmaradt alkotásai.

Földrajzilag pedig az Ormánság, a Szigetvidék és ezen belül a Dél-Zselic tájegységeit ismerjük meg részletesebben.

 

1. útszakasz

Harkánytól Sellyéig

ÉRINTETT ÚTVONAL: Harkány – Kovácshida – Kémes – Szaporca – Adorjás – Kórós – Vajszló – Vejti – Zaláta – Lúzsok – Nagycsány – Csányoszró – Sellye

 

 

FŐBB LÁTNIVALÓK:

Kovácshida, templombelső festett kórussal

Kovácshida: a település egyetlen műemléke a református templom, melynek mellvédkazettái és kórusalja a legkiműveltebb motívumkinccsel rendelkezik az ormánsági festett templomok körében. (ZENTAI 2010a)

Kémes: a falu éke az 1798-1801 között épült festett kazettás református templom, melynek karzata 1826-ból származik. 2015-2016-ban felújítva, mellvédkazetták restaurálva. (ZENTAI 2014, 123-128.)

Kémes, református templom

Szaporca: református templom, 2015-16-ban felújítva, új toronysisak felhelyezése 2015-ben. Megvalósult az Ős-Dráva Látogatóközpont, melyet 2015-ben adtak át.

Adorjás: festett kazettás református templom, épült 1837-ben. A legutóbbi felújítás 2004 körül történt. (ZENTAI 2007)

Kórós: a leghíresebb baranyai festett kazettás református templom, melyet 1793-ben építettek és 1835-ben bővítettek. 2016-ban külső-belső felújítás és a kazettás mennyezet restaurálása is megtörtént 40 év után. Külön figyelmet érdemel az orsós utcájú faluszerkezet. (ZENTAI 2008)

Zaláta, református templom

Vajszló: Rk. templom és ref. templom. A református templom új toronysisakot kapott és restaurátori módszerekkel feltárásra került az 1893-ban barnára festett északi és déli kórusok kazettáinak eredeti festése. Ekképpen a templombelsőt szinte eredeti pompájába sikerült helyreállítani 2014 és 2017 között. (ZENTAI 2014, 274-280., ZENTAI 2018)

Vejti: az Ormánság legnagyobb református temploma, 2016-ban felújítva, jelenleg a toronysisak felhelyezése utáni utolsó simítások zajlanak az épületen. A templomépülettől nem messze található az ún. Putnok-porta, melynek épületeit a Népi Építészeti Program keretében újította fel a jelenlegi tulajdonos 2018 és 2020 között.

Zaláta, Rákóczi út 25., favázas gabonatároló

Zaláta: 2016 és 2018 között felújított református templom, a templombelső a bútorzattal és az orgonával egyetemben teljesen megújult, valamint a padláson megtalált korábbi festett mennyezet rekonstruáása és bemutatása is megtörtént. A falu fontos népi építészeti emléke a favázas gabonás.

Lúzsok: ormánsági tájház, 2019-ben felújítva és jókarba helyezve, jelenleg üresen áll.

Nagycsány: református templom kívülről és belülről teljesen felújítva 2015-16-ban.

Csányoszró, Kossuth u. 19., népi épület

Csányoszró: folyamatosan jól karban tartott, ám lakatlan népi épület a település nyugati határában.

Sellye: többek között a Draskovich kastély és kertje, Kiss Géza Ormánsági Múzeum skanzennel, városi termálfürdő, stb.

Kémes, mellvédkazetták

Programunk szerint keletről haladunk nyugat felé, Harkány a kiindulópontunk, az első szakaszon innen kívánunk Sellyére eljutni. Ezen az útvonalszakaszon a Siklósi és a Sellyei járás területét érintjük. A Harkány és Sellye közötti távolság gépkocsin fél óra alatt megtehető, a köztük lévő távolság mindössze 35 km. Aki csak egyszerűen átutazik a területen talán nem is sejti, milyen gazdag az Ormánság ezen vidékének természeti és épített öröksége.

Természetesen ha minden fontosabb településen szeretnénk megállni és látnivalókat megcsodálni, akkor napokat is el lehet tölteni csak azzal, hogy az Ormánságot derítjük fel.

Szaporca, református templom

Gépkocsival nagyon rugalmasan bejárható az egész terület, a csekélyebb forgalom miatt viszont a kerékpáros közelekedés is ajánlható, annál is inkább, mert a térség infrastruktúra-fejlesztése kapcsán számos helyen megtalálhatóak ma már az e-bicikli állomások, melyek pályázati pénzekből valósultak meg az elmúlt évek során.

Azok számára, akik elsősorban a természeti látványosság felfedezéséért érkezik ide, ajánlható a Dráva, mint víziút, egyben  határfolyó Magyarország és Horvátország között. A 2020-ban átadott Ős-Dráva Látogatóközpont számos érdekes természetközeli, gyalogos programmal is várja a látogatókat.[1] Ezenkívül a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján is megtalálható még számos program a térség ökoturizmusával kapcsolatosan.[2]

Az Ormánság népességéről, néprajzáról és kultúrájáról leginkább Kiss Géza életművéből tájékozódhatunk[3], és a Sellyén megtalálható néprajzi múzeum is segíti az eligazodásunkat ebben a témakörben.

Adorjás, református templom

A Harkány és Sellye útszakaszra felfűzött települések közül elsősorban azokat említem meg, ahol református templomok találhatóak, melyek közül a legszebbek és legértékesebben az ún. festett kazettás templomok (Szigetvári János építészmérnök szóhasználatával), ill. a hímes templomok (Zentai Tünde szóhasználatával.)

A reformáció szempontjából különösen fontos Magyarország ezen része, mert még a török korszak okozta szétszakítottság kezdete előtt szárba szökkent itt az új vallás. Ennek hagyományai a török korszakot követően is továbéltek, erre a legjobb bizonyítékot az épített örökségünk részeként számon tartott, a 18. század végén, ill. a 19. század elején emelt református templomok adják.

Az útvonalon szinte kizárólag református településeket – a múltban valóban református többség élt itt, mára a népesség összetétele megváltozott – érintünk, így nem csoda, hogy minden településen található református templom. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű festett kazettás elemekkel rendelkeznek az alábbiak: Kovácshida, Kémes, Adorjás, Kórós, Vajszló és Zaláta.

 

Ormánsági református templomok felújítása és belső festett elemeinek restaurálása 2015 és 2018 között

Adorjás, festett kórus

Az utóbbi években számos ormánsági település református templomán történt külső-belső felújítás. A legutóbbi alkalommal nyolc település templomai (Drávaiványi, Szaporca, Kémes, Nagycsány, Vejti, Zaláta, Vajszló, Kórós) újultak meg különböző mértékben.

Kórós,református templom

Általánosságban el lehet mondani, hogy a térség 18. század végén és a 19. század első felében épült későbarokk, ill. klasszicista stílusú templomai számos vonásukban hasonlítanak egymásra. Ami az egyediségüket megadta a múltban, és megadja a jelenben, az a belső tereket díszítő festett elemek sokszínűsége. A rendkívül változatos díszítőfestés motívumvilága és ikonográfiája a népi díszítőművészet sok évszázados hagyományaiban gyökeredzik, ez természetesen nem csökkenti a festést kivitelező mesteremberek érdemeit, mivel műveik több esetben az ún. magas kultúrával is felveszik a versenyt.

Kórós, festett mennyezet és kórus

Jelen keretek között most leginkább az elmúlt 5 év változásaira és felújításaira fókuszálunk. Elmondható, hogy az épületek belső díszeiként funkcionáló, festett elemek szempontjából a legszámottevőbb változás Kémes, Vajszló, Kórós és Zaláta községek református templomain történtek. Ki kell hangsúlyozni valamennyi esetben a restaurátori munka minőségét és a különböző feladatok miatti eltérő hozzáállást, hiszen a festett kazettás templomaink fő értékei ezek az ún. „hímes” elemek, melyek egyedi megjelenésükkel különös színfoltjai és a legutóbbi időkben Zentai Tündének köszönhetően 11 kötetben jól feldolgozott épületei hazai műemlékvédelmünknek.

Különösen időszerű volt a jelentős összegű állami támogatás, egyrészt a templomok állagvédelme szempontjából, másrészt a reformáció ötszáz éves évfordulója 2017-re esett (Reformáció Éve), és erre az időpontra a fent említett templomok szinte kivétel nélkül, különböző mértékben, de kívül-belül megújultak. Az elvégzett munkákkal a 18. század végén keletkezett, népi kultúra közegéből kinőtt képzőművészet jeles értékei fennmaradhatnak a nagyközönség számára a következő évtizedekben is.

Kémesen a mellvédkazetták megtisztítására és restaurálására került sor, ami nagy szó, mert ezáltal egy „újabb” festett kazettás templommal gazdagodott a magyar műemlékvédelem. Azt kell tudni ugyanis, hogy sajnálatos módon sok esetben egyszínű barna, „faerezetes” festékkel lekenték a változatos mintákat a 19. vagy a 20. században, amikor a korábbi díszítés valamilyen oknál fogva „idejétmúlttá” vált. De ez még mindig jobb megoldás, mintha elbontották volna a belső berendezést, amire többségében sok került a korábban festett elemekkel rendelkező templomoknál. A kémesi templom esetében most kismértékben visszaállt a múlt.

Vajszló, északi kórus

Vajszló református temploma rendkívül rangos, mivel ez az elsőként épült szilárd falú, tornyos épület a térségben. Vajszló, mint az Ormánság egykori fővárosa, mindig is különös figyelmet érdemelt. A mellvédkazettákat a 19. század végén átfestették, a korábbi kutatás már feltárta a rejtőző értékeket. A 2014 és 2017 között zajló teljes feltárás és restaurálás felszínre hozta id. Gyarmati János templomfestő nívós alkotásait, melyeket a restaurálás újfent élővé és élvezhetővé tett. A déli és az északi mellvéd más-más formákat mutat, a déli mellvéd rokokó-mintáinak motívumrendszere jól ellenpontozza az északi mellvéd reneszánsz motívumkincsét. Czakó Ferenc restaurátor-művész minden tiszteletet megérdemel áldozatos munkájáért. Zentai Tünde pedig „kénytelen” volt a 10 részes ormánsági festett templomos sozatának 11. kötetét is megírni, hogy a vajszlói templom is méltó bemutatást kaphasson.[4]

Vajszló, református templom

Kórós református temploma és kazettái országos szinten is a leghíresebbek közé tartoztak az 1970-es évektől kezdve, amikor Szigetvári János építész nevéhez fűződtek a templomok felújítási munkálatai a Pécsi Tervező Vállalaton belül. Ekkor került sor a kazetták utolsó restaurálására is. Jelen klasszikus restaurálás a 40 évvel ezelőtt végrehajtott munka tulajdonképpeni felfrissítése, mellyel a teljes mennyezet és mindkét kórus megújult, visszanyerve eredeti pompáját Pfeiffer Tibor hozzáértésének és aprólékos munkájának köszönhetően.

Zaláta, református templom

Zaláta község református templomának utóbbi pár éve igazi sikertörténet. A felújítás több ütemben és különböző engedélyek birtokában zajlott le. Az épület teljes homlokzati tatarozása és a toronysisak cseréje mellett nagyfokú belső felújítási-restaurálási munkálatokra is sor került: restaurálták az orgonát, a templom padjait és a korábbi, mára elbontott fatemplom festett mennyezeti elemei is újra összeállításra kerültek és egyfajta kiegészítő látványként kerültek rögzítésre a temlom mennyezetéhez.

A zalátai ref. templom megújítása kapcsán a restaurátori munka minőségén és különlegességén van a hangsúly. Zalátán a korábbi fatemplom elbontása után a festett mennyezeti deszkaelemek az új templomban kerültek beépítésre. A korábbi évtizedekben először a mennyezet nádazása alól, néhány éve pedig a holkerekből kerültek elő olyan festett töredékeket is tartalmazó, bár rendkívül szennyezett deszkaelemek, melyekkel már megkezdhető volt a 19. századi állapot helyreállítása.

Vejti, református templom

A „kirakósjáték-szerű”, több éves munka elvégzése után megszületett bemutatás igencsak formabontó, mert álmennyezet formájában került fel a nagyjából 50%-osan kiegészített és restaurált festett mennyezet a mai templomba. A munka szintén Czakó Ferenc restaurátor-művész érdemeit dicséri.

Az ormánsági festett kazettás templomok restaurálási munkáinak magas színvonala indokolta 2018-ban és 2019-ben is az ICOMOS-díjra történő felterjesztést. A munkák végül a jelölést követően nem kapták meg az ICOMOS-díjat, de legalább a bírálóbizottság figyelmét is sikerült ráirányítani az Ormánság rejtett értékeire.

Korábban szóba került, hogy ezeket a templomokat érdemes lenne felterjeszteni a világörökségi várományos listára, mely felterjesztés máig nem történt meg, pedig továbbra is időszerű volna. A drávaiványi templom mindig nyitva áll, a többi helységben pedig el kell kérni a kulcsot egy helyi lakótól.

 

Az Ormánság legfontosabb műemléki védettséget élvező tájházai, népi épületei

Páprád, Arany J. u. 27. népi épület

A templomokon kívül népi épületekben, tájházakban is bővelkedik az Ormánság ezen területe. Ebben az esetben elegendő, ha csak a műemléki védettség alatt álló épületeket említjük meg Vejti, Zaláta és Lúzsok községekben.

Vejti, Petőfi S. u. 5., Putnok-porta

Vejtiben a Petőfi u. 5. sz. alatt található a Putnok-porta[5], amely egy unikális népi építészeti együttes. Az oldalhatáron álló beépítés jellegzetes ezen a vidéken, ebben az esetben a lakóházzal szemben szintén oldalhatáron állnak a gazdasági épületek: a kettős istállóspajta, az emeletes magtár és az ezeket összekötő tároló. A ház mögött áll az emeletes kukoricagóré és a kút. A porta jelentősége abban áll, hogy ezen a helyszínen in situ tanulmányozhatók egy egykori ormánsági nagygazdaporta építményei, ráadásul építéskorabeli beépítésükkel és tömegformálásukkal.

Lúzsok, fő u. 55. Ormánsági Tájház

Lúzsok, Fő u. 50. sz. alatt található az „ormánsági tájház”, mely oldalhatáron álló beépítésével, ún. „háromsejtes” alaprajzával a tipikus dunántúli parasztház prototípusa a 19. századból. Külön említést érdemel a füstös konyha, a helyiségek padozataként szolgáló döngölt föld, a tornác kialakítása és a csonkakontyos zsúp-, azaz rozsszalmafedés. (SIMÁNYI 2016, 85-86.) A lúzsoki talpasház ma a „kiemelten védett műemlék” kategóriájába tartozik, vályog falazata, zsúpteteje magán hordozza a korábbi századok népi építészetének minden elemét. Mind a vályog, mind a zsúpfedés roppant érzékeny, így 5-10 évente bizonyosan szükség van kisebb-nagyobb felújításokra az épületen, de általánosságban is elmondható, hogy fokozott műemlékfelügyeleti odafigyelést igényelnek ezek az épületek. A kis ormánsági tájház ma üresen áll, a települési önkormányzat a tulajdonos, jó lenne újfent múzeumi funkciót adni neki, mely látogatókat is fogadhatna. Ezen a ponton szükséges megemlíteni, hogy a magyarországi tájház-hálózat viszont része a világörökségi várományos listának, melyen természetszerűleg egyes  baranyai tájházak is szerepelnek.

Útvonalunk első szakaszának végállomása Sellye, ahol szintén számos kulturális és szabadidős elfoglaltságra lelhetünk, hiszen a Draskovich-kastélyon, a skanzenen és a néprajzi múzeumon kívül szintén találhatunk egy kisebb termálvizes gyógyfürdőt. A Kiss Géza Ormánsági Múzeum udvarán található skanzenben meglévő népi épület nem műemlék, mivel szétszerelés után szállították ide és ezen a helyszínen építették fel újra. Ettől függetlenül kiváló betekintést nyújt egy hagyományos talpas ház tereibe és berendezési tárgyaiba.


2. útszakasz

Sellyétől-Szigetvárig

ÚTVONAL: Sellye – Drávaiványi – Okorág – Szentegát – Szigetvár

 

FŐBB LÁTNIVALÓK:

Drávaiványi, református templom

Drávaiványi: az egyik legkülönlegesebb baranyai festett kazettás ref. templom, mivel megőrizte építéskorabeli állapotát és mennyezetén különleges motívumok láthatók.

Okorág: jelenleg felújítás alatt álló népi épület, jellegzetes beépítési mód az utcasoron és a faluközpontban.

Szentegát: használaton kívül lévő Biedermann-kastély mellett meglévő, az elmúlt évtized folyamán példaértékűen, magánkezdeményezésre felújított Mária-kápolna, melynek restaurált belső festett falfelületei egyedülállóak.

Szigetvár: többek között: törökkori épületek, Vár, ferences templom, gyógyfürdő termálvízzel, stranddal, stb.

Drávaiványi, festett templombelső, mennyezetén napkorong motívummal

Sellyétől délnyugatra helyezkedik el Drávaiványi, egy rövid kitérővel ellátogatunk ide, mielőtt észak felé vennénk az irányt. Drávaiványiban található Baranya megye egyik legfontosabb festett kazettás temploma, mivel itt a teljes mennyezet kazettás borítással rendelkezik, melyet a napkorongmotívum és a sellőábrázolás tesz igazán egyedivé. (ZENTAI 2010b)

Okorág, Rákóczi u. 7.

Okorágon a faluközpontban több épület őrzi a hagyományos fésűs beépítést, de műemléki védelem alatt ma már csak a Rákóczi u. 7. szám alatti épület áll. Az épület tömege eredeti formájában maradt fenn, de belsejét már több ízben átépítették. A jelenlegi tulajdonos szándéka egy részleges rekonstrukció, ennek szellemében terveztette meg a jelenleg is zajló felújítási munkálatokat, melynek végeztével az épület újra lakható lesz némiképp modernizálva, de mégis a népi építészeti jegyek megőrzésével, ill. újbóli felerősítésével. A faluközpontban álló református templom és parókia sajnálatos módon hosszú évek óta elhagyatott, így állapotuk folyamatosan pusztul, ami az egyébként kedvező faluképet jelentősen rontja.

Okorágot elhagyva Szigetvár felé haladva érdemes egy kis mellékúton Szentegát felé indulni, mivel itt látható az egyik legérdekesebb és legfrissebb felújított műalkotás, amely jelen útvonalunk egyetlen katolikus műemléke. A szentegáti Biedermann-kastély mellett álló Mária-kápolna felújítása példamutató volt az elmúlt évtizedben.

Szentegát, Mária-kápolna

A település Szigetvártól 11 kilométerre található, a kápolna pedig a falu főutcája mellett közvetlenül a Biedermann kastély parkja és a futballpálya között. A neoreneszánsz stílusú Mária- kápolna 1896-ban épült a kastélyegyüttes részeként, az épület szabadonálló, görögkereszt alaprajzú, délről patkóíves apszissal bővített kupolás mauzóleum. Építtetője: báró Biedermann Rudolf, tervező-kivitelező minden bizonnyal Schlauch Imre volt Kirchstein Ágoston pécsi építésszel együttműködve.

Az épület 2016-ban került általános műemléki védelem alá, mint nyilvántartott műemléki érték, 2020. szeptember 1-jétől kezdve védett műemlék.

Szentegát, a kápolna kupolája

Az épület kívül-belül igen leromlott állapotban került a Szentegát Községért Alapítvány tulajdonába 2013-ban, a homlokzatok és a tetőszerkezet, héjalás felújítása különböző támogatások segítségével még abban az évben megkezdődött. Az épület külsejének rendbetételét követően sor kerülhetett a kápolna korábban rendkívül gazdagon díszített belsejének restaurálására. Nagy szerencse, hogy a leázások ellenére a díszítmények motívumai vagy részben, vagy egészben fennmaradtak, így valamennyi minta hitelesen volt rekonstruálható.

Az épületbelső jellemzése 2014-ben: „A D-i patkóíves apszist szentélyrekesztő választja el a kápolnatértől. Eredetileg sekrestye volt (bútorzata elveszett). A kápolna nyolcszögű központi terét tamburos kupola fedi, alatta van a padló szintje alá süllyesztett, ugyancsak kör alaprajzú kripta előtér. A keleti és a nyugati keresztszárnyak nyugati falához kapcsolódnak a szintén kör alaprajzú lépcsőházak, amelyek az oldalterek karzataira vezetnek. A lépcsőházak ajtaja a keresztszárnyakból nyílik. Épen maradt a beépített egyrétegű, kétszárnyas ajtó: tölgyfa, 5-5 négyzetes kazettával, belül közepükön gyémánt kváderek, kívül rozetták, gömbvégződésű zsanérok, a kilincs elveszett. A lépcsőházak és a szentélyrekesztő ajtói, a lépcsőház vasrácsai megmaradtak. A kápolna díszítőfestése a sok évig tartó beázások miatt súlyos károkat szenvedett. Mindennek ellenére a fennmaradt részletek igen jelentősek. A festő, Horváth J. Károly. A padló siklósi márványból készült.”[6]

A Mária-kápolna – még a védettség kimondása előtt is példaértékű – megóvására és különös tekintettel a belső terek aprólékos, áldozatos és hiteles festő-restaurátori teljesítményére hívta fel a figyelmet a 2019-ben és 2020-ben az ICOMOS-díjra történő felterjesztés.

Talán nem túl merész az a kijelentés, hogy országos viszonylatban is egyedülálló az a hozzáállás, ahogyan az érintettek 2013 és 2020 között az épület megújítása érdekében fáradoztak. A kápolnabelső festett felületeinek restaurálása miatt a Varga Péter és M. Dittrich Csilla által vezetett csapat minden tiszteletet megérdemel munkájáért.

Szigetvárra érve a belváros műemlékei, egyben a török építészeti emlékek a leginkább szembeötlőek. A város legnagyobb látványossága a Vár, melyen a különböző évfordulókhoz kötődően mindig van tennivaló régészeti és műemlékvédelmi szempontból. A Vár Szigetvár jelképe, legnagyobb turista-attrakciója, egyben az évente megrendezett Zrínyí-napok legfőbb helyszíne szeptember elején.


3. útszakasz

Szigetvár és környéke

ÚTVONAL: csillagtúra Szigetvárról NY-i irányban Nagydobsza, Merenye, É-i irányban Magyarlukafa és Patapoklosi, valamint K-i irányba Botykapeterd megközelítésével.

 

 

FŐBB LÁTNIVALÓK:

Szigetvár: többek között: törökkori épületek, Vár, ferences templom, gyógyfürdő termálvízzel, stranddal, stb.

Nagydobsza: Talpasház és egyéb népi épületek, református templom.

Merenye: egyedi  díszítésű festett kazettás református templom.

Magyarlukafa: kismesterségek alkotóház, egyben tájház, mely a dél-zselici építési forma utolsó darbaja. Az  ősszel megrendezett Vendel napi búcsú a falu legnagyobb éves eseménye.

Patapoklosi: Szigetvári János Tájház és a festett kazettás református templom.

Botykapeterd: Messzilátó Csárda a főút mellett.

 

A Szigetvárhoz közeli településeken a legfontosabb látnivalók a református templomok mellett szintén a népi épületek, köztük kiemelendő a 2018-ban ICOMOS-díjjal jutalmazott nagydobszai tájház, a patapoklosi Szigetvári János Tájház és a magyarlukafai tájház. Amennyiben gyalogtúra, vagy kerékpár-túra keretében érkeznek a látogatók, falusi turizmus keretében a térség több településén vehetők igénybe szállások, ill. javasolható a szigetvári kemping is.

 

Nagydobsza, talpasház felújítása, revitalizációja

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában álló Baranya megyei Nagydobsza községben található talpasház felújítása és revitalizációja a 2017-es esztendő legfontosabb népi műemléket érintő felújítás volt Baranya megyében.

Nagydobsza, Fő u. 68.

A Nagydobsza, 313 hrsz.-ú telken ma 3 db épület található: az 1853-ban id. Benköd István által épített talpas ház, egy melléképület (mely eredetileg nem ide épült) és egy istállóépület.

A nagydobszai talpasház mára egyedüliként képviseli a településen azt az építkezési struktúrát és szemléletet, mely évszázadokon keresztül meghatározó volt a Kárpát-medence ezen tájékán is. A talpasház favázszerkezete, az egykori ún. háromsejtű ház alaprajza, a tornác, a zsúptető kialakítása és önmagában a telek beépítése mind-mind az egykori mindennapok építészetét tükrözi és hordozza a 21. században is.

Merenye, református templom

Emiatt volt fontos, hogy nem csupán egyszerű felújításról, hanem revitalizációról is beszélhetünk, mert a korábbi kiállítás még gazdagabb anyaggal tért vissza a korábban néhány évig üresen álló épületbe, az egykori istálló pedig pajtaszínházzá alakult át. A tulajdonos és a fenntartó önkormányzat számára kiemelt fontosságú, hogy élettel és programokkal töltse meg az épületet és környezetét, így a tájház-funkció igen hasznos lehet a néprajz és honismereti tantárgyak helyben történő oktatására általános iskolásoktól egészen a felsőfokú tanulmányokat folytatókig, a megvalósult pajtaszínház pedig különböző jellegű rendezvényeknek adhat otthont a közeljövőben.

Az EEA Grants támogatásával, Nagydobsza Község Önkormányzata által megvalósított „A műemléki Talpasház és a Pajtaszínház felújítása Nagydobszán” című projekt fentieken kívül azért egyedülálló, mert kellő keretet fordítottak a levéltári kutatásra is, és az így összegyűjtött adatmennyiség nem csak a tervezés során nyújtott hasznos információt a tervezőnek, hanem a projekt megvalósítását követően megszületett két könyvnek is fontos anyagát  adta.

A „Nagydobsza képekben”, ill. „Nagydobsza. A talpasház és a település története” című köteteket valamennyi nagydobszai lakos kézhez kapta, ezzel is erősítve az épített örökség és a jelenlegi lakosok közti kapcsolatot.

Mivel a népi műemlékek megóvása egyre fontosabbá válik, ezt tette indokolttá a Nagydobszai talpasház felújításának ICOMOS-díjra történő felterjesztését. A felújítás előkészítése és megvalósítása 2018-ban el is nyerte az ICOMOS-díjat.[7]

Merenye, festett templombelső

Merenyén található a térség legizgalmasabb kivitelezésű festett kazettás temploma. A terület nem az Ormánsághoz, hanem a Szigetvidékhez tartozik. Ettől függetlenül igaz, hogy igen kevéssé ismert ez a Szigetvártól néhány kilométerre található település és az itt található, 1781-re datált későbarokk templom, melynek egységesen kékre festett mennyezetkazettái egyfajta csillagos égboltot szimbolizálnak és valósággal elvarázsolják a belépőt.

Magyarlukafa, Fő u. 16., alkotóház

Itt-tartózkodásunk során személyesen találkoztunk a település polgármesterével, akinek felvetettük, hogy egyrészt a templom melletti egykori, ma lakatlan parókiát érdemes lenne közösségi célokra felújítani, valamint a falu határa előtt a főútra egy kulturális látnivalót jelző táblát kihelyeztetni, ami bízvást fel tudná lendíteni a falu turizmusát. Ez a templom az egyik legelrejtettebb kincse Baranya megyének, a festett kazettás templomokról szóló korábbi írások is csak elvétve foglalkoztak vele.[8]

 

Magyarlukafa és Patapoklosi települések is rendelkeznek egy-egy tájházzal, melyek hangulata és kialakítása a messzi múltva visz.

Magyarlukafa, a tájház konyhája

Magyarlukafa híres az őszi Vendel napi búcsúról, de az év többi részében is szoktak rendezvények lenni a tájházban, mely egyben néprajzi, ún. kismesterségek alkotóműhelye is egyben. A népi épület 1979-ben került rekonsturálásra Szigetvári János építészmérnök tervei alapján és máig az egyik legkarakteresebb népi műemlék a megyében jelelgzetes tömegével, magas fa oromfalával, faragott tornácoszlopaival és zsúpfedésével. (SIMÁNYI 2016, 90-92.)

Patapoklosiban megtalálható a Szigetvidék másik jellegzetes festett kazettás temploma, melynek az az érdekessége, hogy a kazettákat hosszú időn keresztül Kecskeméten őrizték a református múzeumban, mígnem 1999-ben visszatérhettek méltó helyükre a templom felújítását követően. Drávaiványi mellett itt található a mennyezeten a másik baranyai napkorong-motívum egyéb különlegesnek számító kazetta-motívumokkal egyetemben. (ZENTAI 2010 és ZENTAI 2013, 115-138.)

Patapoklosi, Rákóczi u. 32., Szigetvári János Tájház

A Szigetvári János Tájház a falu másik kiemelten védett műemléke, a Rákóczi u. 32. sz. alatt található. A tájház rekonstrukcióját követő felavatására 2002-ben került sor. A népi épületek megmentése érdekében sokat fáradozó, és ezt az épületrekonstrukciót is  megtervező Szigetvári János Ybl-díjas építészmérnökről nevezték el. (SIMÁNYI 2016, 125-127.)

Botykapeterd, Messzilátó Csárda

Eddigi utunk, valamint Szigetvár környéki csillagtúránk fáradalmait Szigetváron a gyógyfürdőben, vagy esetlegesen a  botykapeterdi Messzilátó Csárdában pihenhetjük ki. A csárda már az 1865-ös színes kataszteri térképen is látható, az út is pontosan a mainak megfelelő nyomvonalon haladt, tehát adott esetben egy patinás műemléki épületben csillapíthatjuk éhségünket.

 

ÖSSZEGZÉS

Megállapíthatjuk, hogy egy-egy tájegység minél részletgazdagabb megismerése csak idő kérdése. De minél több információnk van egy adott területről annál nagyobb eséllyel tudunk meríteni a meglévő kultúrkincsekből. Aki csak 1-2 vendégéjszakát kíván eltölteni a tanulmányban felsorolt fürdőhelyeken Harkány, Sellye vagy Szigetvár városában, az is tud magának igazi élményt jelentő kikapcsolódást, olyan programot találni, amilyet csak ez az országrész kínál.

Aki több időt kíván eltölteni Dél-Baranyában, esetleg visszajáró vendég lesz, számára is számos arcát tudja megmutatni a természet és a vele szerves egységben fejlődő népi építészet világa, melybe beletartoznak a néprajzi múltunkat bemutató tájházak, múzeumok és a népi mesterségek és iparművészet legmagasabb színvonalán álló református templomok festett kazettás berendezési elemei.

A projekt megvalósítása során több egynapos túrát tettünk a leírt útvonalakon és egy hosszabb ott-tartózkodást igénylő tábort is szerveztünk, így egyrészt friss élményeken alapul a látnivalók leírása, valamint az útvonalak és úticélok összeállítása és értékelése.

Összegzésképpen megállapítható, hogy a tájegységek ismerői is tehetnek újabb és újabb felfedezéseket a minden évszakban más arcát mutató baranyai tájakon.

 

BIBLIOGRÁFIA

 

FORRÁSOK

Távlati tervek (1959-1961), Baranya, felhasznált kötetei

TÉRKÉPEK

az 1865. évi kataszteri térkép,

földhivatali térképek

DOBOSYNÉ Antal Anna: Vejti, Putnok-porta, értékleltár, kézirat, 2018

RŐMER Károly – OROSZ László: Okorág, Rákóczi u. 9., népi épület építéstörténete és értékleltára, kézirat, 2019

 

MŰEMLÉKJEGYZÉKEK

 

MJEGYZÉK 1951

 

GENTHON István: Magyarország műemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951
MJEGYZÉK 1959 GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei 1. Dunántúl. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1959
MJEGYZÉK 1960 GÓLYA József /szerk./: Országos Műemléki Felügyelőség. Műemlékjegyzék. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960
MJEGYZÉK 1964 Baranya megye és Pécs Megyei Jogú Város Műemlékjegyzéke. Országos Műemléki Felügyelőség. É.M. Építésügyi Dokumentációs Iroda, Budapest, 1964
MJEGYZÉK 1976

 

MJEGYZÉK 1990A

TILINGER István, dr. /szerk./: Magyarország műemlékjegyzéke. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1976

JÉKELY Zsolt /főszerk./: Magyarország műemlékjegyzéke I. Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest, 1990

 

VÁLOGATOTT IRODALOM

 

Magyar Műemlékvédelem 1949-1959 DERCSÉNYI Dezső – ENTZ Géza – GERŐ László – GÓLYA József – PÁRKÁNYI Mihály /szerk./: Magyar Műemlékvédelem 1949-1959. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960
Magyar Műemlékvédelem 1969-1970 DERCSÉNYI Dezső – ENTZ Géza – HAVASSY Pál – MERÉNYI Ferenc /szerk./: Magyar Műemlékvédelem 1969-1970. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972
DERCSÉNYI 1972 DERCSÉNYI Dezső: A magyar műemlékvédelem száz éve. IN: DERCSÉNYI Dezső – ENTZ Géza – HAVASSY Pál – MERÉNYI Ferenc /szerk./: Magyar Műemlékvédelem 1969-1970. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972, 7-10.
KISS 1986 KISS Géza: Ormányság. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986
SIMÁNYI 2016 SIMÁNYI Frigyes: Baranya megye tájháuzai, emlékházai, népi épületei. Romanika Kiadó, Budapest, 2016
SZÁSZ-SZIGETVÁRI 1976 SZÁSZ János – SZIGETVÁRI János: Népi építészetünk nyomában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976
SZIGETVÁRI 1986 SZIGETVÁRI János: Ormánság. Festett famennyezetű református templomok. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 266. TKM Egyesület, Budapest, 1986
ZENTAI 2007 ZENTAI Tünde: Adorjás. Pannónia Könyvek, Pécs, 2007
ZENTAI 2008 ZENTAI Tünde: Kórós. Pannónia Könyvek, Pécs, 2008
ZENTAI 2009 ZENTAI Tünde: Patapoklosi. Pannónia Könyvek, Pécs, 2011
ZENTAI 2010a ZENTAI Tünde: Kovácshida. Pannónia Könyvek, Pécs, 2010
ZENTAI 2010b ZENTAI Tünde: Drávaiványi. Pannónia Könyvek, Pécs, 2012
ZENTAI 2013 ZENTAI Tünde: Szigetvidék. Pannónia Könyvek, Pécs, 2013
ZENTAI 2014 ZENTAI Tünde: A Dél-dunántúl hímes templomai. Pannónia Könyvek, Pécs, 2014
ZENTAI 2018 ZENTAI Tünde: Vajszló. Dél-dunántúl hímes templomai. Pannónia Könyvek, Pécs, 2018

 

Internetes források:

https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/baranya_megyei_tajhazak/ [2020.12.11.] !!!!!

http://www.szentegat.hu/szentegat20151118mariakapolna [2019.01.09.]

http://ivo.forsterkozpont.hu/m%C5%B1eml%C3%A9k?azon=18031 [2019.01.09.]

 

[1] http://odlk.hu/programok [letöltés: 2020.12.11.]

[2] www.ddnp.hu

[3] Pl. KISS 1986

[4] ZENTAI 2018

[5] Dobosyné Antal Anna által készített Építéstörténet és Értékleltár, 2018, kézirat

[6] http://www.szentegat.hu/szentegat20151118mariakapolna [2019.01.09.]

[7] www.icomos.hu

[8] ZENTAI 2013, 45-64.

 

 

 

  • Kedvezményezett neve: dr. Szigetvári Krisztián János
  • A támogatott projekt címe: Festett kazettás templomok és tájházak nyomában Dél-Délnyugat-Baranya tájain gyalogosan, kerékpárral, vagy autóval
  • Pályázat azonosító száma: KFIV-102-2/2020
  • A szerződött támogatás összege: 500.000,-Ft, azaz ötszázezer forint
  • A támogatás mértéke (%-ban): 100%
  • A támogatott projekt tartalmának rövid bemutatása: Cél a műemléki védettség alatt álló épületek bemutatása és meglátogatása. Az útvonalterv 20 településre van felfűzve, ahol az egyes tájegységeken (Ormánság, Szigetvidék, Dél-Zselic) számos népi épület és festett kazettás templom megtalálható. A Szigetvárhoz közeli településeknek pedig szintén a legfontosabb látnivalók a református templomok mellett a népi épületek, köztük kiemelendő a 2018-ban ICOMOS-díjjal jutalmazott nagydobszai tájház, a patapoklosi Szigetvári János Tájház és a magyarlukafai tájház. A túraútvonalakon komplex módon vehetők igénybe szolgáltatások, pl. fürdőhelyek (Harkány, Sellye, Szigetvár), egyéb látnivalók megtekintése (múzeum Sellyén, Szigetvári Vár, Ős-Dráva látogatóközpont Szaporcán, stb.), e-kerékpárok használata az Ormánság útvonalain, különböző becsatlakozási lehetőségekkel (pl. Harkány, Vajszló, Sellye viszonylatában).
  • A támogatott projekt befejezési dáuma: 2020. december 21.

„A támogatott projekt a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében valósul meg”

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS