IV. rész: Albert Camus – A Nobel-díjból vásárolt ház
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 1957-ben Albert Camus-nek ítéli oda az irodalmi Nobel-díjat. Ennek összegéből 1958-ban az író a festői Lourmarinben megvásárol egy impozáns házat.
Lourmarin
Camus háza
Az író lánya, Catherine így emlékezik vissza a ház megvételére: „1958-ban talált rá. Emlékszem, egy ködös, enyhe szeptember volt; Lourmarin főutcája abban az időben vidékiesnek tűnt. Apám megkérdezte, nem sajnáljuk-e a tengert. Testvérem azt mondta, nem, én azt mondtam, sajnálom. Akkor megvette a házat, amit teljesen berendezett, hogy odaköltöztessen bennünket. Minden a helyén volt, a függönyök, az ágyak, bögrék, tányérok, bútorok. Mindent mesteremberekkel, régiségkereskedőkkel oldott meg. Nagyszerű ajándék volt számunkra, akik gyerekkorunkban nem dúskáltunk a javakban. Mi tetszett neki ebben a házban? Nagyszerű volt a kilátás. A szabadság és a szépség érzetét keltette a ház. És számára ott volt a tenger a hegyek mögött, ott volt Algéria.” Catherine Camus ma is a lourmarini házban él, ami a turisták számára így nem látogatható.
Catherine Camus a ház teraszán
A ház a Grand’rue de l’Eglise utcában van, amit azóta átneveztek Albert Camus utcára.
Az Albert Camus utca
Camus minden nap az Ollier vendéglő teraszán fogyasztotta el aperitifjét és olvasta az újságot. A diszkrét pincér nem árulta el a híres író nevét, hanem „egy pastist Monsieur Terasznak” kiáltással rendelte meg Camus italát.
Az Ollier vendéglő terasza
Camus szomszédasszonya, Suzanne Ginoux pedig az író kávéját készítette el, minden nap, kora reggel. Camus ezután egy sétát tett a 15. században épült pompás reneszánsz kastély környékén.
Lourmarin. Kastély
Amikor sétájáról hazatért, szobájában a luberoni táj felé fordulva írta Az első ember című regényét.
Az első ember kézirata
Amikor barátja, Michel Gallimard meglátogatja Lourmarinben, Camus elmondja neki, hogy dolgozik egy regényen, amely az „abszurd és a lázadó ciklus” után egy harmadik, a „szeretet ciklusa” lesz. Tolsztoj Háború és békéjéhez hasonló regényt akar írni. A háromkötetesre tervezett, ambiciózus munkának csak az első része készül el 1960. január 4-én, autóbalesetben bekövetkezett halála miatt. Camus a legfontosabb regényének tartotta Az első embert.
1960-ban az író feleségével és az ikrekkel Lourmarinben ünnepelte az újesztendőt. Camus-t Michel Gallimard vitte volna vissza Párizsba 355 lóerős Facel Vega sportkocsijában január 4-én. Az 5-ös főúton, Yonne megyében, Petit-Villeblin közelében Michel Gallimard elveszti az uralmat a kocsi felett és nekiütközik egy útszéli platánfának. Camus szörnyethal, Gallimard egy nappal később hal meg. Az író koporsóját a falubeliek viszik a lourmarini kastély melletti temetőbe.
Camus utolsó útja
Camus halála után a legkülönfélébb elméletek láttak napvilágot. Ezek közül egy a kastélyhoz fűződik. A Post című lap 2011. február 20-i számában olvashatjuk, hogy Lourmarin kastélyában az 1920-as években cigányok laktak, akiket később elűztek onnan. Ekkor a cigányok átkot szórtak mindenkire, akik a kastély restaurálásába kezdtek, vagy Lourmarinben laktak. 1925 és 1960 között a kastéllyal kapcsolatba került személyek közül tizenketten veszítették életüket. Camus volt a tizenharmadik.
Camus sírja Lourmarinben
Az író halálának hatvanadik évfordulóján, 2020-ban fényképkiállítást rendeztek a kastélyban Camus tiszteletére.
Fényképek Camus életéből
Hozzászólások