Második rész: Amikor Montmarte leköltözik a Pireneusokba
Pablo Picasso és Céret
1909 nyarán Manolo Hugué spanyol szobrász és Franck Burty-Haviland francia kubista festő, mindketten Picasso barátai, Katalóniába utaznak egy rövid nyaralásra. A véletlen úgy hozza, hogy hazafelé betévednek Céret-be, ahol a város és a csodás táj annyira lenyűgözi őket, hogy egész nyarukat a spanyol-francia határon lévő kisvárosban töltik.
A festői elhelyezkedésű település egyik turisztikai kuriózuma az 1321-ben épült, 45 méteres Az ördög hídja, amit a legenda szerint maga az ördög épített meg egyetlen éjszaka alatt. Céret lakosai a fahidak helyett, amiket állandóan elvitt az áradat, egy kőhidat szerettek volna, ezért az ördögöt kérték segítségül, aki azzal a feltétellel vállalta el a munkát, hogy az első lelket, aki áthalad az úton, magával viszi. Amikor a híd elkészült, a város lakosai túljártak az ördög eszén és egy fekete macskát küldtek át a hídon elsőként.
A következő nyarakon Manolóék barátaikat is meghívták. Picasso 1911 nyarán látogatott el Céret-be szerelmével, Fernande Olivier-val. Ekkor bontakozik ki kubista korszaka. A kubizmust barátjával, Georges Braque-kal közösen dolgozza ki, aki hamarosan csatlakozik Picassóhoz Céret-ben, ahol megújítják a század festészetét. 1913-ban Juan Gris, Auguste Herbin és Max Jacob is részt vesz Picassóék munkájában. André Salmon, a neves író, költő, kritikus „a kubizmus Mekkájának” nevezte Céret-t. Picasso ebben a városban alkotta többek közt A matador című kubista festményét.
1953. szeptember 20-án egy bikaviadalról hazatérőben Picasso barátaival megpihen Céret Grand Café nevű kávézójának teraszán. Elővesz egy fehér papírlapot, rajzol egy sardanát táncoló csoportot, fölöttük egy békegalambbal. A rajzot barátainak ajándékozza, akik később a város múzeumának adományozzák. Két szobrász, Juliette és Jacques Damville emléket akarnak állítani Picassónak, és elkészítik azt a szökőkutat, ami ma a Picasso tér dísze. A szökőkúton Picasso rajza is látható.
A Picasso tér közelében van a Modern Művészetek Múzeuma, amelyet 1950-ben alapított Pierre Brune és Frank Haviland. A múzeumban azoknak a festőknek munkái láthatók, akiket Céret megihletett: Picasso, Braque, Gris, Soutine, Chagall.
A Modern Művészetek Múzeuma 2008. június 21. és október 12. között kiállítást rendezett a Matisse iskolájához kötődő „magyar Fauves-ok” (magyar Vadak) festményeiből.
A magyar Vadak elnevezés azokat a festőket jelöli meg, akik a XX. század elején a francia fauvizmus hatása alatt alkottak. Közülük többen – Czóbel, Orbán, Kernstok, Bornemissza, Perlott – rendszeresen látogatták Párizsban a neves műgyűjtőcsalád, Steinék szalonját.
Később maguk is részt vettek a párizsi Őszi Szalon és a Függetlenek Szalonja kiállításain. Feltételezések szerint Czóbel már a francia Fauves-ok 1905-ös bemutatkozó kiállításán szerepelt Körhinta című festményével.
Hozzászólások