Légy, ami lehetnél! • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Légy, ami lehetnél!

Zöld lomb, zöld gally közül szárnyra kelek én,
kelő nappal ébredtem ágak rejtekén.
Oly szép a világ és tágas a tér!
De a réten számomra nem nő babér!

Sorsom csillaga, merre csillansz ma?
Éles fény hív a messzi távolba.
Száz nap kigyúlik az ablaküvegen,
szállok felé, a sorsom követem.

Csak pár perc az élet. Légy, légy önmagad!
Lesz-e bármi ami utánad marad,
ha magához hív majd a Legyek Ura?
Amíg élsz, légy hát a magad ura!

Megteszek ma mindent, mit megtehetek.
Többre vágyom már, mint a többi legyek.
Ők csak henyélnek, és köpnek mindenre.
Velem a Teremtőmnek nagyobb a terve

Most zárul a táj és szűkül a tér.
Jól vigyázz, nehogy csapdába essél!
Résen légy! Nem kell pánikba esned,
Csak a kijáratot kell megkeresned.

Hiába vár még száz kaland és les száz veszély,
ha a végzetem mégis egy rovargyűjtemény!

*

Jelen írás a Total Art Egyesület „Az animáció más slammel” című írói pályázatára készült.
A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS