hányadmagammal vagyok bennem
mást gondolok a szobában, mást a kertben
a fény megtörik
vagy szétárad
fényözön vár, mint zuhatag
alig látok hullámaitól
gondom, amivel küszködök
más megvilágítást kap
összetörök
vagy elsuhanok a mellém simuló széllel
besűrűsödik egy gondolat
lecövekel
nem tudom lekerekíteni sarkait
hogy gurulna a többi dióillatú levél közé
seprű, gereblye kellene
kibaktatok a hegyoldalba
mögöttük tudom a dombokat
messze égig gyűrődő hegyek
a hárs mellett, öreg fenyők tövében
a távolságot érzem gyűrődni
visszagomolyog a kezembe
2017. 10. 30 – 2021. 05. 10.
Hozzászólások