Őszi vers - újragondolva • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Őszi vers – újragondolva

hányadmagammal vagyok bennem
mást gondolok a szobában, mást a kertben

a fény megtörik
vagy szétárad
fényözön vár, mint zuhatag
alig látok hullámaitól
gondom, amivel küszködök
más megvilágítást kap
összetörök
vagy elsuhanok a mellém simuló széllel
besűrűsödik egy gondolat
lecövekel
nem tudom lekerekíteni sarkait
hogy gurulna a többi dióillatú levél közé
seprű, gereblye kellene
kibaktatok a hegyoldalba
mögöttük tudom a dombokat
messze égig gyűrődő hegyek
a hárs mellett, öreg fenyők tövében
a távolságot érzem gyűrődni
visszagomolyog a kezembe

2017. 10. 30 – 2021. 05. 10.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS