Miklenovics Aranka: Szeretem kérdezni az embereket, odafigyelve a válaszokra • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Miklenovics Aranka: Szeretem kérdezni az embereket, odafigyelve a válaszokra

Miklenovics Arankával, a szabadkai Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesület elnökségi tagjával Messengeren beszélgettünk 2021. október 25-én.

Miként emlékezik vissza a Városi pionír fúvószenekarban eltöltött időre? Mikor volt ez, hány tagja volt és milyen hangszeren játszott?

Miklenovics Aranka

1972-77 között voltam tagja a szépemlékű zenekarnak, Szabadkán, Szerbiában (az egykori Jugoszláviában) az általános iskola alsós tanulói voltak a pionírok. Toplák István zenepedagógus, karnagy, kántor volt sok éven át a zenekar vezetője. Iskolaévenként körbejárt néhány általános iskolát,  tagokat toborozván. Így kerültem testvéremmel együtt én is a zenekarba.  A  harsona (trombon) vált hangszeremmé.  A zenekar akkor 28-32 tagot számlált többnyire “rezesek” néhány fafúvós és persze az ütős hangszereken játszók.  Szép emlékeim közé tartozik nagyon sok fellépés, kettő tv-filmes szereplés, majálisi “városébresztő” program. Édesapám halála szakította meg a tagságomat. Ugyanis a zenekar akkori szokások szerint gyászszertartásokon is fellépett. A tagok hozzátartozóinál ez természetes jelenség volt. 1977-ben meghalt Édesapám, akkor 14 éves voltam. A zenekar megtisztelte Apám temetését is. A későbbiekben nem tudtam vállalni a temetéseken való muzsikálást. Így megszakadt a zenei pályafutásom.

Ön pékként dolgpzott . kiváncsi vagyok véleményére..Mikor volt jobb a kenyér minősége akkor vagy most? Szokott otthon kenyeret sütni vagy egyebet kiflit zsemlét? Nekem kenyér gyár automatizálása volt a diplomamunkám 1967-ben.

A kenyér minősége  nézőpont kérdése. Gondolom a mostani technológiával készült kenyér „vérig lenne sértve”, ha azt állítom, nem jobb minőségű. Az állagát tovább megőrzi, ízesítésének most már csak a csillagos ég a határa, adalékokkal úgy fel van dúsítva, hogy már tényleg hónapokig „tartósított”. Számomra épp  itt szűnik meg kenyér mivolta. A kenyér összetevői pontosan ismertek. Ezért neveztük kenyérnek, nem kalácsnak. Ma is örülnék, ha arra kellene ügyelnem, hogy ne nagyon száradjon meg (ne adj Isten bepenészedjen!), pár nap után.. Hát a mai kenyereknél ilyenre nincs nagy gond..

Összegezve, minőségben lehet, hogy jobb a mai kenyér, de az egészségünk szempontjából egész biztos, hogy károsabb, még az úgynevezett bio és egyéb kenyerek is, mert azok is sok adalékanyagot tartalmaznak. Itthon nem sütök kenyeret, péksüteményt is nagyon ritkán, hiszen ketten vagyunk a férjemmel, hajlamosak a hízásra. Keveset nehéz sütni, sokat nem tanácsos megenni, ezért ha nagyon megkívánjuk, megveszem az elegendő mennyiséget.

Miklenovics Aranka és Szarvas István

Az én véleményem szerint az üzletláncoknál vett kenyerek kevesebb ideig tárolhatók, mint ötven évvel ezelőtt. A másik a sótartama. Portugáliában törvényt módosítottak, hogy kisebb legyen a sótartalmuk. Egyetért velem?

Nem tudok egyértelmű választ adni. Szerintem az üzletláncok kenyerei két végletet képviselnek. A „nem tartósított” kenyereket hasonlítva az ötven évvel ezelőttiekkel szemben, valóban nem tárolhatók olyan hosszú ideig. Ennek ellenlábasa a „tartósított kenyér” amely hónapokig tárolható, szinte bármilyen hőfokon. Ezen kenyerek egészségre gyakorolt hatásáról nem kell hosszan töprengeni. Portugália, ahogy én tudom, pontosan egészségügyi megfontolásból csökkentette a kenyér sótartalmát. Ugyanis a szív és érrendszeri betegség nagymértékű országukban. A betegség kialakulására és lefolyására nagy hatással van a szervezetbe vitt sómennyiség. Szerintem bölcs döntés, hogy a mindennapi kenyér legyen az elsők között, amellyel óvják a lakosság egészségét.

Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületben a Régi Zene Együttesben  mit jelentett a blockflötésként?

Az  Egyesületbe férjem,  dr. Miklenovics Tibor nyugalmazott munka egészségügyi szakorvos által kerültem. Ő volt az egyesület elnöke. A közös tevékenység öröméért gondoltam, hogy beállok citerásnak, úgy is indult a pályafutásom. Az akkori művészeti vezető dr. Szöllősy Vágó László  pedagógus, újságíró, népművelő, a Szent György Lovagrend tagja, A Magyar Kultúra lovagja, A Magyar Kodály Társaság tiszteletbeli tagja,  Szabadka és Magyarkanizsa Pro Urbe kintüntetettje, valamint a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje elismerést is kiérdemelte, a  Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségben végzett tevékenységéért . 1992-től, a szövetség megalakításától kezdve közel két évtizeden át ő volt annak főtitkára.   Kedves feleségével Veronikával,  aki szintén pedagógus volt, és ismerte  “fúvós” múltamat, létrehoztuk az Ungaresca Régizene Együttest. Reneszánsz zenét játszottunk,  sok szép emlék kötődik ehhez a periódushoz. Nemzeti és vallási ünnepekre állított össze programokat dr. Szöllősy. Volt egész estet  betöltő” Szent Erzsébet” műsorunk, a “Világfordító magyarok”, a “Szól néked ez itt magyarul”… csak néhány cím.  Zenés, irodalmi, népművelő estek voltak. Én magam, blockflötén (furulya, de nem a  pásztorfurulya) játszottam, illetve időközönként egy-egy vers elmondására  is vállalkoztam. Felléptünk Szabadkán, Vajdaság több templomában, művelődési házában, Budapesten a Kultúra Alapítvány székházában, Sárospatakon, Bécsben a Magyar Egyesületben.

Melyik volt az első vers, amivel nagy sikert aratott?

Rudyard Kipling: Ha…  című verse  (Kosztolányi Dezső fordításában) volt az, amellyel az első sikeremet elértem.  Második helyezett lettem Törökkanizsán.Az  első nagy sikert  2014 szeptemberében arattam Kiskőrösön,  a Petőfi szavalóversenyen, ahol Petőfi Sándor: A gólya című versével  vettem részt. Korábban még nem szerepeltem  anyaországi versenyen, és büszke vagyok rá, hogy az első helyezettnek járó  díjat Buda Ferenc költő kezéből vehettem át.

Hol ismerkedett meg Horváth Emma tanárnővel és hogyan?

Horváth Emma tanárnő a szabadkai Csáth Géza Művészetbaráti Kör vezetője és a versmondók felkészítője 50 éve. Minden évben megszervezi a Versfolyam című rendezvényt, amely egésznapos foglalkozás.  A Tanárnő és néhány versmondó a kijelölt, meghirdetett helyen várja a versmondást kedvelő személyeket, hogy a maguk és társaik szórakoztatására verseket mondjanak, olvassanak fel. Így, az  első versenyem után  felbátorodván,  elmentem a 2014-ben szervezett versfolyamra, és elmondtam Kipling: Ha…  című versét. Horváth Emma tanárnő felfigyelt rám, és meghívott egy műsorukba az adott verssel. Majd aversmondó  körbe is hívott. Elmentem, ott ragadtam. Azóta több mint száz  fellépés, 17 verseny van mögöttem.Az eddigi  versenyeken vagy helyezésem, vagy különdíjam volt. Még nem kellett szembesülnöm a “pusztán résztvevő” minősítéssel, természetesen ezt nem büszkeséggel mondom, hisz az sem szégyen, sőt..

Hogy ismerkedett meg Jónás Gabriella  művésznővel?

Az Ungaresca együttesnél említettem dr. Szöllősy Vágó Lászlót, aki a Lányi Ernő IME művészeti vezetője volt. 2012-ben dr. Szöllősy halála után  rám hárult az Egyesület művészeti vezetése. Egy évvel később, amikor Jónás Gabriella művésznő először megjelent egy előadás nézőjeként,  kiemelt tisztelettel köszöntöttem, s így már természetes folytatás lett a műsor utáni megismerkedés. Kezdeti  hivatásbeli, szakmai kapcsoltunk  őszinte barátsággá alakult.

Kik voltak a Vendégem sorozat VENDÉGEI soroljon fel néhányat akikre különösen szívesen emlékszik vissza?

Minden egyesületben népszerűek  a “beszélgetős” műsorok. Elsőként az akkor már nagybeteg dr. Szöllősy Vágó Lászlót hívtam meg. Ő mint pedagógus, újságíró, népművelő és jóbarátom, nagyon megkönnyítette az első műsor levezetését. Úgy terveztük, hogy Szabadka illetve a tágabb pátriánk olyan ismert és elismert személyeit hívjuk meg, akik alaptevékenységükön kívül is maradandót alkottak, alkotnak, illetve mély nyomot hagynak nemzeti, vallási palettánkon. Így lett dr. Szöllősy után vendégem dr. Harmath Károly ferences atya, a Hitélet katolikus újság főszerkesztője, az Agapé kiadó igazgatója, a Poverelló Alapítvány alapítója. Szabadka zenei történetének krónikása, a valamikori szabadkai szimfonikus zenekar koncertmestere, hegedűtanár, amatőr festő.  Pekár Tibor tanár urat 70. születésnapja alkalmából hívtam meg. A műsor kísérőrendezvényeként az addig megjelent könyveiből és az általa készített festményekből alkalmi kiállítást állítottunk össze. Emlékezetes műsor volt. A Magyar Nyelv napjára szervezett estre Horváth Emma tanárnőt invitáltam meg, hisz a pedagógusi pályafutása mellett évtizedek óta  nevel versmondókat, akik határon innen és túl kiváló eredményeket mutatnak fel. Természetesen,  a sor itt nem  ért véget.   Hasonló jellegű műsor volt a régi mesterségeket bemutató sorozat is, ahol a szabadkai Márton Sándor órást, Búza Mihály képkeretezőt mutattam be.  Itt is alkalmi kiállításokat szerveztünk  a szakmájukhoz kötődő tárgyakból.

Hol szeret jobban verset mondani Szabadkán, vagy Magyarországon?

Jobban szeretni?! Természetesen itthon, Szabadkán. Nem mindig könnyebb. Amennyire jó hatás lehet az ismerős arc a nézőtéren, annyira növelni is tudja a lámpalázat (anélkül sehol sincs színpadi fellépés). Magyarországon talán azért más, mert ott túlnyomórészt idegen emberek között vagyok, akik mégsem idegenek, hiszen összeköt a nyelv és a kultúra atyafisága (ahogy Szöllősy mondaná),  de talán nagyobb megtiszteltetésnek érzem, hogy ott is pódiumra állhatok. El kell mondani, hogy a magyarországi amatőr versmondók jóleső szeretettel, tisztelettel fogadják  a határon túli versmondókat.  Így éltem meg.

A közelmúltban októberben első díjat nyert az 50 év feletti amatőr versmondó kategóriában. Hogy emlékszik vissza erre milyen versekkel szerepelt?

Esztergomban szervezték meg az 50 év feletti amatőr versmondók versenyét. Mint határon túli fellépő, aki először jelenik meg a rendezvényen, remélni sem mertem ilyen helyezést. A kiírás és a verseny közötti rövid idő ilyenkor nem hagy teret új versek tanulására. Így a kötelező vers, Babits Mihály: Jónás imája mellett a már jól bevált Petőfi verset a Gólyát vittem, és Fehér Ferenc (vajdasági költő): Csöndes beszélgetés a Dunával című versével neveztem be.A versenyen az anyaországi fellépőkön kívül a Felvidékről jöttek versmondók és jómagam a Délvidékről. Ismét megtapasztalhattam, hogy a határon úliakkal szemben milyen kedvesek és előzékenyek a szervezők. Számomra a saját korcsoportomban, nagyobb számú és erős mezőnyben elsőnek lenni, azt hiszem eddigi versmondó pályafutásom legnagyobb sikerének könyvelem el az esztergomi eredményemet.

A Muzsikáló udvarban kik léptek fel?

A Muzsikáló udvar  rendezvénysorozat 2011-ben indult. A megálmodója annak is dr. Szöllősy Vágó László volt, felfigyelt a  szabadkai Városi Múzeum szép udvarára , és kitűnő akusztikájára.  Komolyzenei hangversenyekre Szabadkán mindig  volt, van igény, és közönség is. Így született az ötlet, hogy szabadkai vagy Szabadkáról elszármazott művészek és művésznövendékek egy nyár végi hangversenyt adjanak ezen a nem szokványos helyen. Volt év, amikor lampionos megvilágítást is használtunk. Több fellépő akkor még a szabadkai Zeneiskola középiskolás diákja volt. Ma már kivétel nélkül zeneiskolai tanárok  itt Szabadkán, Horvátországban és Magyarországon. Mégis minden későbbi meghívásra is mindenkor szeretettel vállalták a fellépést. Az első Muzsikáló udvar még dr. Szöllősy Vágó László nevéhez köthető. A következő 10 évben a rendezvényeket már  én szerveztem. Idén adtam át a szervezés jogát és fáradalmát, pont azon tanárok egyikének, aki középiskolásként lépett fel először a rendezvényen. Voltak tematikus évek, amikor jubiláló zeneszerző műveit kértük a művészektől, volt,   hogy magyar zeneszerzők művei voltak repertoáron, de volt olyan is,  amikor a fellépő művészek kedvenc szerzőiktől adtak elő könnyed, változatos zeneműveket. Mondhatom 11 éve töretlen sikerrel.

Miként került a Mária Rádió szerkesztőségébe soroljon fel néhány könyvet amit felolvasott?

Életem sok görbe szakasza után, visszatértem katolikus hitem gyakorlásához. Így kezdtem a szabadkai Székesegyházban a Szentmisék olvasmányait felolvasni. Szabadkán  16 éve működik a Mária Rádió stúdiója. A műsorigazgató-szerkesztő  gyakran fordult meg a Székesegyházban, így felfigyelt a hangomra. A kérdésre, hogy vállalnák-e önkéntes felolvasást a Mária rádió stúdiójában is, természetesen, igen volt a válasz. Úgy érzem, hogy Istennek tartozom hálával ezért az adottságért, így nyilvánvaló, hogy a vallási tevékenység, az evangelizáció ilyen formája számomra csak megtiszteltetés lehet. Kezdetben imákat, verseket olvastam fel. A szerkesztő ötleteként alakult ki a hangoskönyv műsor, Lélekfrissítő címmel. Ekkor már teljes könyveket olvastam fel, amelyek  20 perces folytatásokban voltak  hallhatóak  a rádió hullámhosszán. Többnyire a szentek életét feldolgozó művekről volt szó. Így Avilai Nagy Szent Teréz, Szalézi Szent Ferenc, Kalkuttai Teréz anya élettörténete és tanítása is felolvasásra került. Örömömre szolgált, hogy idén a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve, a világ összes Mária Rádiója műsorára tűzte a Katolikus Egyház Katekizmusának hangoskönyv-szerű feldolgozását. A szerbiai Magyar Mária Rádióban egy kedves hívőtestvérrel, egymást váltva olvastuk fel. Nagyon megtisztelve éreztem magam ebben a feladatban is.

A Hírvivő újságba milyen tudósításokat ír?

A Hírvivő,  a vajdasági magyar katolikus média egyetlen hetilapja. A lap többnyire a helyi egyház aktuális híreit dolgozza fel. Természetesen lelki irodalmat is tartalmaz, melyet az esetek többségében az egyházmegye papjai írnak. Az elmúlt években több egyházi megmozdulásról vállaltam  beszámoló elkészítését. Az egynapos munkaakciókról szóló értesítésektől kezdve, a zarándoklatok meghirdetésének hírüladása mellett,  terjedelmes beszámolóim már évek óta a lelki megújulásról is szólnak. Ez egy kilenc napig tartó lelki megújulás (lourdes-i kilencednek is nevezik), február hónapban. A szabadkai székesegyházban kilenc napon át a Szentmiséken más-más kiemelt egyházi személy tart szentbeszédet. Az esemény Szabadkán történik, így azok a hívek,  akik  Vajdaság más településén élnek,  nem tudnak rajta részt venni. Az újság viszont eljut a legtávolabbi plébániáig is. Így igen részletesen írom meg a szentbeszédek tartalmát, tanítását.

Nem gondolt rá,hogy Kodály és a nemzeti öntudat előadását kis füzetben megjelenteti?

Őszintén szólva, nem gondoltam eddig ilyen lehetőségre. A Lányi Ernő Iparos Művelődési Egyesületben többször szerveztünk Kodály – Lányi értekezletet. Zenepedagógusok, művészek elméleti és zenei előadásai tették színessé ezeket a rendezvényeket.  Kodály életművét olvasva feltűnő volt számomra, hogy a nemzeti kérdések ügyében milyen figyelmet parancsoló gondolatai, elvei voltak a nagy zeneszerzőnek. Ezeket ki is jegyzeteltem, akkor még nem meghatározott szándékkal. A következő értekezletek egyikére felkért dr. Szöllősy Vágó László (tudva az olvasási élményemről,  illetve jegyzeteimről), hogy írjak egy előadást: Kodály és a nemzeti öntudat címmel. Az  érdem Kodály Zoltáné, hisz én  csak füzérbe fontam  mindazokat a gondolatokat, amelyeket ő különböző időkben, helyzetekben mondott, vallott. Jól sikerült előadásomat, a Magyar Szó (szabadkai napilap) részletekben közölte. Arra gondolván, hogy ez egy 6 oldalas (kb. 10 000 karakteres) írás, fel sem merült az esetleges más módon való publikálása.

Szeret interjút készíteni?

Őszintén? Igen. Élőszóban is, és  írott formában is. Szeretem kérdezni az embereket, odafigyelve a válaszokra, úgy érzem meg tudom őket nyitni. Kevés kivételtől eltekintve az emberek szeretnek önmagukról beszélni. Azt hiszem, hogy fontos ráérezni az érdeklődési körükre, felkészülni belőlük, és nagyon figyelmesen hallgatni, visszakérdezni. Élő műsorokban ez úgy tűnik eddig nekem jól ment. Írásban ritkábban foglalkoztam a műfajjal, de volt már rá példa.

Van olyan amit nem kérdeztem, de szívesen elmondana?

Köszönöm a kérdéseit, azt hiszem mindenre rákérdezett kedves István. Megtisztelő és egyben felemelő érzés volt számomra, hogy magam előtt is összefoglalhattam az  életemet, eddigi tevékenységemet.

Én is köszönöm ezt a tartalmas beszélgetést, sok sikert kívánok olvasóim nevében is.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások



Archívum

Hozzászólások

DISQUS