Valójában mi is egy festő? Műgyűjtő, aki egy gyűjteményt akar magának létrehozni, miközben ő maga olyan képeket fest, amiket másoknál szeret. Így kezdem el. Aztán valami más lesz belőle.” (Pablo Picasso)
Picasso Udvarhölgyei a barcelonai Picasso Múzeumban
Aki járt már Barcelonában, bizonyára megtekintette a Picasso Múzeumban a művész egyedülálló festménysorozatát, a Las meninast (Az udvarhölgyek). Nekem egyébként maga a múzeum csalódást okozott. Az említett képsorozaton kívül szegényesnek tűnt a kiállított képanyag. Az udvarhölgyek Picasso 1957-ben festett, negyvenöt képből álló sorozata, ami Diego Velázquez 1656-ból származó, Az udvarhölgyek című világhírű alkotásának kubista átírása.
Velázquez festménye
A madridi Prado Múzeumban látható festmény IV. Fülöp spanyol király madridi palotájának egyik termét ábrázolja.
Velázquez: Az udvarhölgyek
Az alábbi képen megszámozva láthatók Velázquez festményének szereplői, akik valamennyien létező személyek voltak. A középpontban a király lánya, az ötéves Ausztriai Margit Terézia infánsnő látható (1). Ő később feleségül ment I. Lipót magyar királyhoz, aki később német-római császár lett. Két udvarhölgye van. Lábainál térdel Doña Maria Agustina, a királynő udvarhölgye, Diego Sarmiento lánya (3), aki egy piros cserépedényben vizet kínál az infánsnőnek. A másik oldalon Doña Isabel Velasco, Fuensalida grófjának és őfelsége udvari nemesemberének leánya, későbbi nemes úrnő, aki meghajol az infánsnő előtt.(2) Margittól jobbra két törpe áll: a német Maribarbola (4) és az olasz Nicolas Pertusato (5), aki lábával a kutyát igyekszik felébreszteni. A háttérben Doña Marcela de Ulloa nemesasszony, a hölgyek felügyelője látható (6), mellette egy név nélküli testőr (7). A tükörtől balra egy nyitott ajtó helyezkedik el, amely egy lépcsőhöz vezet, ezen José Nieto, a királynő szállásmestere áll (8). A másik oldalon jelenik meg a festő, Don Diego Velázquez. Bal kezében palettáját, a jobban az ecsetet, övén a terem kulcsát tartja. Mellkasán a Szent Jakab–rend zubbonya, amelyet a festő halála után festettek a művészre a király parancsára.
Az udvarhölgyek szereplői
Picasso tizennégy éves korában, édesapjával látta először Velázquez festményét a madridi Prado Múzeumban. Ettől kezdve a spanyol festő – csakúgy, mint Goya, El Greco, Delacroix, Courbet és Poussin – nagy hatást gyakorolt a fiatal Picasso művészetről alkotott felfogására. Később, az Académie Royale des Beaux-Arts de San Fernando növendékeként ezeknek a festőknek a munkáit másolta, igyekezvén megfejteni mágikus hatásuk titkait.
Picassónak nem Az udvarhölgyek az egyetlen vállalkozása, ahol újraértelmez egy festményt. Ez történt Delacroix, Manet, Poussin és Courbet képeivel is. A Napút Online-on már írtam egy cikket Édouard Manet és Pablo Picasso reggelije a szabadban címmel, ahol egy Manet-festmény kubista változatairól szólok (http://www.naputonline.hu/…/magyar-miklos-edouard…/). Az udvarhölgyek az egyetlen olyan sorozata Picassónak, amely egy helyen látható. A művész 1968-ban adományozta a barcelonai múzeumnak. Picasso érdekes magyarázatot adott arra, hogy miért festett annyi képet Velázquez nyomán: „Addig értelmeztem újra ezt a képet, míg Velázquez Udvarhölgyei eltűntek, és az enyémek jelentek meg.” 1935-ben azt vallja, hogy „megsemmisítette azt, amit szeretett”, tegyük hozzá, hogy ez nemcsak kedvenc festőire, de a nőkre is vonatkozik. Sophie Chauveau, a festő életrajzírója mondja Picassóról: „Olyannyira gyűlölte a nőket, hogy megverte és bezárta őket. Marie Thérèse az erőszak szót használta. Françoise arca egy égő gauloise cigarettával volt kiégetve, nem beszélve a szado-mazochista tragédiáról Dora Maarral. Marie-Thérèse és Jacqueline öngyilkos lett.”
1955-ben Picasso elhagyja korábbi lakhelyét, Vallaurist, és a Cannes melletti La Californie nevű villába költözik Jacqueline Roque-kal.
A Villa California
Picasso műterme a Villa Californiában
Megvilágítók az alkotás folyamatáról azok a szavak, amiket Picasso 1950-ben Jaume Sabartésnek, a Picasso Múzeum megalapítójának mondott: „Ha valaki például megpróbálná lemásolni Az udvarhölgyeket, teljes jóhiszeműséggel, és ha ez én lennék, egy bizonyos ponton azt mondanám: mi lenne, ha ezeket egy kicsit még inkább jobbra vagy balra helyezné? Megpróbálom ezt tenni a magam módján, elfelejtve Velázquezt. A próba bizonyára oda vezetne, hogy egy szereplő helyének megváltoztatása miatt a fényt is meg kellene változtatni. Aztán lassanként egy hagyományos festő számára ez egy pocsék Udvarhölgyek lennének, de az én Udvarhölgyeim.”
A sorozat első képét Picasso 1957. augusztus 17-én festette meg. A fekete-fehér képen valamennyi, Velázquez által megfestett szereplő jelen van: Margit infánsnő, José Nieto, a palota ceremóniamestere, udvarhölgyek, törpék, a kutya, a király és a királyné a tükörben.
Az első kép a sorozatból
Magának a sorozatnak a vázlatait Picasso néhány nappal később, 1957. augusztus 20. és szeptember 4. között készítette.
Az első vázlatok: augusztus 20., augusztus 22., augusztus 28. és szeptember 4.
Picasso érdeklődése elsősorban a kis infánsnő, Margit felé fordul. Boncolgatja, szétbontja, újra összerakja, minden eszközt felhasznál újraértelmezéséhez. Teljes alakot, mellképet készít róla, egyedül és az udvarhölgyek társaságában mutatja be.
Margit infánsnő
Margit infánsnő
Margit infánsnő
De a bal oldali udvarhölgyről is több képet is fest.
María Agustina Sarmiento de Sotomayor Velázqueznél és Picassónál
Ugyanígy, a Margit jobbján elhelyezkedő udvarhölgyről.
Isabel de Velasco Velázqueznél és Picassónál
Az alábbi festményen Picasso azokat a szereplőket festi meg, akik Velázquez festményén a jobb oldalon helyezkednek el.
Isabel de Velasco, Maria Barbola, Nicolascico Pertusato és a kutya Velazqueznél és Picassónál
______________________________________________________
Hozzászólások