Apokaliptikus szürrealizmus • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Apokaliptikus szürrealizmus

 

„Ne hisztizz!

Vedd tudomásul, hogy egyedül vagy!

Ne kívánd, hogy bárki is folyton veled legyen!
Nem akarhatod, hogy „mindenki” veled foglalkozzon!
Nárcisztikus vagy!
Végy példát másokról!
Ott van a Zoli, a Pisti, a Mari, meg mindenki más!
Ők is egyedül vannak, mégis boldogok!
Pedig a Zoli egyszer már kiugrott az ablakon, de aztán észhez tért!
Minden „normális ember” képes erre, csak te nem!
Azt hiszed, hogy körülötted forog a világ?

A doki is megmondta, hogy benned van a hiba.
Vedd be a nyugtatóidat, meg a pánikszeredet, ha rosszul vagy, és kész.

Más is ezt teszi, ha kell neki, bár te nagyon különc alak vagy!
Én például olyankor a csigalépcsőn rohangálok és kurjongatok
Vagy éppen illatos kispárnákat simogatok

Ki a francnak van ma ideje arra, hogy veled például irodalomról beszéljen?
Épp elég bajuk van az embereknek! Nem kell őket nyüstölni effélékkel
Ott vannak a Krahácsék is. Majdnem mindenki meghalt náluk
Csak az Eszti néni maradt meg a nyolcvan évével
Mégsem hisztizik: tudomásul veszi és kész!
Ő például azzal foglalja el magát, hogy fülzsírral tömi be a kulcslyukakat
De nem unatkozik! Nem ám!

Bezzeg te! Akkor is össze zuhansz, ha valakivel valami baj történik!
Az az ő baja, ne vedd magadra, inkább törődj magaddal!
Sétálj egyedül, hiszen megteheted! Vagy nézz filmeket!
Ott vannak a sorozatok egész napra!
Thrillerek, krimik, vígjátékok. Válogathatsz!
A Murdoch, a Maigret, a Sherlock Holmes – meg a többi


Miért nem vagy képes elfoglalni magadat?
Nem kell folyton különcködni!
Ma ilyen világ van, mindenki egyedül van!
Meg kell tanulni egyedül élni.
Kompromisszumot kötni magaddal!

Miért akarsz folyton szeretni, meg szeretve lenni?
Jógázzál!
Az aztán hatásos! Testet, lelket gyógyít!
Nem kell hozzá senki más, csak te magad.
Felfogtad?
Szóval: nincs miért hisztizned!
A hűtőd is tele van!

Kapcsold be a rádiódat. Nem baj, ha bömböl egész nap
Legalább nem hallod, hogy beszél hozzád a boylered
Szegény Lajos abban a nagy csöndben azt hitte
Cipőit a füleire húzta, aztán elesett és vége lett

Érthetetlen, hogy miért nem vagy boldog és elégedett!
Minden nap felkel a Nap! Milyen nagy boldogság ez!
Ha éppen köd van, az se érdekes, mert az is lehet szép
Gondold el, hogy éppen szivárványt látsz és kész!

Aztán tarthatnál macskákat, de kutyát is
Egész napon át gügyöghetnél velük, vagy vele
Pisi, kaki, etetés, simogatás
Ők lehetnének az unokák!
Hát nem szuper ez a világ?
De, ha neked papagáj kell, vegyél papagájt!
Beszélgess velük, ha valami nagyon fáj!

Vagy gyűjts valamit!
Bélyegeket, vagy például szalvétát
A Joli például állatos szájmaszkokat gyűjt
Nézegeti magát a tükörben, és jókat röhög!
Milyen jó elfoglaltság!
A Pali meg nyakkendőket vesz és lesegeti őket
A tükör előtt állva magával beszélget

Az élet csupa vidámság és lehetőség!
Hülye gondolatok és pirulák helyett!
Végre megjöhetne az eszed!

Na most leteszem, nem érek rá tovább
A héten többet ne zavarj! Próbálj uralkodni magadon!
Nézz magadba, és telefonálj másoknak!
De senkit se untass lelki bajaiddal,
És ne beszélj hülyeségeket, mert a kutyát se érdeklik a nyavalyáid!
Térj észhez, gondolkodj józanul, és légy végre felnőtt!
Na pá! És főleg ne hisztizz!”

Epilógus

Már éppen úgy éreztem, hogy belebolondulok ezekbe a badar tanácsokba, és alaposan leszentségelem ezt a kéretlen önjelölt lélektanász barmot, amikor csöngettek! A kagylót lehet, hogy előbb én tettem le.

Nicsak! Nagy meglepetésemre négy császárpingvin álldogált az ajtóm előtt.
Hát ti? Hogy kerültetek ide?
A helyzet az, hogy egy leszakadt jégdarabra kerültünk álmunkban, és már nem tudunk visszamenni… Elszakadtunk szeretteinktől…
Mit szeretnétek?
Hát, ha lenne egy kis fagyasztott hal a hűtőben… Éhesek vagyunk.
Persze, hoztam nekik, amit kértek. Boldogan, édesen falatoztak. Szemükben megvillant a hála, néha csipogtak. Aztán jeges fürdőt készítettem nekik a kádban. Ők meg úsztak a boldogságban. Azóta nálam laknak, nem vagyok egyedül többé.
Megszakítottam kapcsolataimat embertársaimmal, azok úgysem értek semmit… A telefont meg leszereltettem. Azóta boldog vagyok, nem vagyok soha többé egyedül.


(Szerző „Apokaliptikus szürrealizmus” című tanulmánya az ECTOPOLIS hasábjain jelent meg, 2022. január 24-én.)


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS