ŐRÜLTSÉGEKKEL és komolyságokkal…
Hírportálok – Here port állok – Féktelen, fake és fuck-nyúzok
„Rémes hír a katasztrófaturistáknak: február 19-től bezárják a csernobili zónát.”
Állítólag ott még a Covid is megdöglik…
„Idegőrlő szétlövés…”
Nászút Ukrajnában…
„Az egész internetet lázban tartja a legfinomabb pirítóstrükk.”
Szétrágja a készüléket…
„Felzabálja a klímaváltozás az európai partokat”
Jégszekrényekben dugnak a jegesmedvék…
„Nehezen azonosítható holttestet találtak a Dunában.”
Beindulhatott a „Részeges helyszínelők” sorozat…
„Lezuhant a szikláról egy nagykövet.”
Sokat dobálózhatott a szavakkal…
„Szendvicsben csempésztek ki atomtitkokat.”
Cipőtalpakon meg lábbeliket…
„Sztrájk jöhet, ha ezt nem kapják meg a mozdonyvezetők.”
És, ha azt se?
„Ezért hízol akkor is, amikor fogyózol.”
Azért meg fogysz, amikor hízókúrázol…
„Híres emberek, akik bitang sokat fogytak.”
Miután elbitangolt kutyáikat kergették hegyen völgyön át…
„Trükköznek a poharakkal a mozikban.”
A politikában meg az igazságokkal…
„Ezekkel a számokkal lehet nyerni az ötös lottón.”
Azokkal meg nem…
„Ne a bürokraták mondják meg…”
Hol pisiltesse kutyáját a miniszter…
„A koronavírus elbújhat a herékben.”
Miután kitört a vese kanyarulatos csatornáiból, ahol nem bírta a húgyszagot, berohant a szennyvízbe, de ott nem tudott megbújni, majd megfulladt, így aztán valami csoda folytán a hallójáratokba keveredett, ahol halláskárosodás érte, így nem volt mit tenni, mint a vérárammal zuhanva a herecsatornákba keveredni, ahol végre kifogott egy impotens nyugalmat…
„Sz. Á. gólja után kilyukadt kézzel folytatta a játékot.”
Stigmatizált szent jelent meg a pályán…
„Ha sokat puffad a hasad, nagy baj lehet a májaddal: ezek a jelek is erre utalnak.”
Például a váratlanul megjelenő zöld foltok, a frissen fehérre festett ablakkereteken…
„Elítélték a pizzázóban késelő férfit.”
Lefütyülték róla a gatyáját…
WC-szünet időjárásjelentéssel – az okostelefonról…
Itt-ott Északon meg délen lehet pár csepp eső, máshol, így például amott, meg nagy széllökések várhatók észak-nyugat-dél felől, de mediterrán ciklon is beköszönhet
és letarolhatja a háztetőcserepeket, meg a learatott kukoricaszárakat.
„Na, csak sikerül végre megszülnöm…”
Vörös riasztás lesz érvényben az erősen huzatos szerelőcsarnokokban, meg a parlamenti bizottságokban, tekintettel a várhatóan viharos kormánypárti és ellenzéki szelekre.
„Hűűűű… Ezt nem gondoltam volna…Van itt ablak?”
Velőt szaggató és torokgyulladást is előidézhető hótornádó csaphat le március idusán az éppen ünneplő tömegekre – jelentették az EO IPSO Intézet munkatársai. Mindezt cáfolta ugyan az IL DE FONSO Társaság, de nem zárta ki a pralinéosztás elmaradását.
„Na ezt kapd ki!…”
Időközben, a napos periódusokat felhőátvonulások zavarhatják meg, melyekből helyenként,
némelykor, elszórtan, máshol meg csak hébe-hóba alakulhatnak ki futó záporok, de a magasabb helyeken megfagyhat a légkör is. Előbb-utóbb aztán, egy időre, nagy valószínűséggel, sokfelé felszakadozhat a felhőzet, és több órára is kisüthet a nap, de másutt, többnyire csak foszladozások várhatók.
„Micsoda öröm! Végre! Kijöttek a foszlányok is…”
Az orvos meta-urológiai jelentések szerint, ahol citromsárga, vagy vörös figyelmeztetéseket adtak ki, gyakrabban előfordulhatnak idegrohamok (például, váratlanul feltörő szentségelések, családi veszekedések, verekedések), görcsös panaszok, így például migrének, de lesántulások, allergiával is összefügghető tüsszögés-rohamok is kitörhetnek, ugyanakkor gyakoribbakká válhatnak az inkontinenciák és intoleranciák is, különösen az ezekre érzékenyebbeknél.
„A vizeletállási jelentéseket már nincs időm meghallgatni… Végre kinyomtam, végeztem… Csak bele ne ejtsem a telómat… De ki lopta el a lehúzót?”
A véletlen értelem szövegeiből… Hírkatyvaszok…
A pletyka-katyvasz-mondatok mindig úgy kezdődnek, hogy:
„Hallottad?”
„Halhatatlan tetemeket találtak egy kávézó hűtőszekrényében.”
„Több coviddal ment bulizni az ismert nimfomán influencer.”
„A Lajos, itt a szomszédban azt mondja, hogy megtanult egy másik mátrixban élni!”
„A jósnőm szerint, olyan erős egyéniség vagyok, hogy ha belenézek a varázsgömbjébe, összezavarodnak a gondolatai, és elönti az agyát valami gerjedelem.”
„Ne is próbálj lefogyni a fényevéssel, ha felhős az idő! Veszélyes lehet!”
„Igenis elhiszem, hogy a házimacskák átvesznek betegségeket az emberektől, hogy feláldozzák magukat értünk. Ez a karmájuk része!”
„A covid nem csak úgy terjed, hanem elektromos izékkel is el lehet kapni. Teleszórták vele a levegőt, meg a fődet is!”
Nosztalgia (?)-hírek (?) innen-onnan – előre-hátra, össze-vissza…
„Az öreg Zichy Károly egy konyhalánya szerelmes levelet kapott Pestről a következő címzéssel: ’Őexcellenciája nemzetes gróf Zichy Károly, az Aranygyapjas rend lovagja, a Szent István-Rend nagykeresztjének tulajdonosa etc., etc., Főispán Úrnak’. – Mindez a legnagyobb akkurátussággal felcirkalmazva, és mélyen alatta egészen apró írással: ’Náninak a konyhában leadni.’” (Széchenyi István Naplójából, 1814.)
„Emlékszem, hogyan éreztem magam kisfiú koromban, amikor szilveszter este lebontották, lecsupaszítottál és eltakarították a karácsonyfát, és minden ugyanolyan prózai lett, mint előtte. Egész éjjel sírtam az ágyamban, olyan, de olyan hosszú és vigasztalan volt az év a következő karácsonyig. Ma az nyomaszt, hogy ebben az évszázadban kell léteznem. Mindent, ami kultúra, ami szépség és szín, lebontanak, lecsupaszítanak.” (Oswald Spengler naplójából, 1913 szilveszterén.)
„Az államrend megköveteli az egyforma viselkedést, a vallás szükséges a nép számára, s a bölcs fel kell, hogy áldozza függetlenségének egy részét a társadalmi nyugalom kedvéért.” (Bizonyos Saint-Savin úr kinyilatkoztatása 1629-ből, Umberto Eco: „A tegnap szigete” című regényében.)
„A Long Island-i Freeportból jelenti: a nap ma reggel hat óra harminckét perckor fölkelt. Az örvendetes tényt Mrs. Dorothy Stetson Long Island-Freeport-i lakos észlelte. Nyomban megtelefonálta a polgármesternek. A Világvégét Hitelesítő Társaság haladéktalanul rendkívüli ülést tartott, és ezek után a nagy esemény bekövetkezését huszonnégy órával elhalasztotta.” (1942, Thornton Wilder: „Hajszál híján.”)
„C. Pompeius Trimalchio a nagy maecenas nyugszik e sírkő alatt, a hattagú hivatali testület tagságát távollétében kapta meg, Rómában minden szavazókerületben megválasztották volna, de ő nem tartott rá igényt, kötelességtudó, megbízható, bátor ember volt, senkiből lett valakivé, s harmincmillió sestertiust hagyott maga után, bár tudománnyal sohasem foglalkozott. Isten veled – veled is.” (Trimalchio vágyott sírfelirata, melyet egy lakomán tett közzé. Petronius: „Satyricon”.)
__________EGY Elhagyott t a n y á n
____________napról-napra súlyosabb
______________Mona Lisa mosolya
(André Breton egyik híre: „A szürrealista varázsművészet titkai” című művéből. 1924.)
„A civilizációk nem azért pusztulnak el, mert elpusztulnak az emberek, hanem azért, mert elpusztulnak magyarázataik.” (Mondta egy Jonatan nevű pasas, Manuela Gretkowska: „Metafizikai kabaré” című regényében. 1999.)
„A hírhedt GULAG munkatáboraiban legalább nyolcszázezer honfitársunk sínylődött gyötrelmes haláláig, a túlélők pedig sokévi szenvedés után térhettek haza fasisztaként megbélyegezve, mély hallgatásra kényszerítve.” (Rózsás János: „Ködbevesző múlt.” 2017.)
„Az oroszok elfoglalták Csernobilt.” (2022. február)
Felszabadították a radionuklidokat és a covidokat, mint 1945-ben Európát…
Több újság főcímében az állt: „6 sebesült, 14 letartóztatás: tömegverekedésbe fulladt a tüntetés a sorozóbizottság előtt.” (USA, 1969 – Vietnami háború – Stephen King: „Atlantisz gyermekei.”)
Hírtelenjében…
„Amikor valaki meghal az ember a múltra gondol”
Falevél kacskaringós hullásával szerelmeket rombol
A tűzben vakítóan ég el a fény
Szürke hamutengert fúj tovább a szél
„Ha fánk vagy örülj, hogy élsz!”
De ha gyűlölet-élesztővel nevelték szét életedet
Akkor egyszer lehet lőni gyilkolni fogsz
Ellanyhult akaratod elvetemült kézzé fogy
Amivel anyádba kapaszkodtál szerelmednek rózsát vittél
Egykoron – Valahol…
„Megvakultam, ezt üvöltötte. Ő, Jézusom, bassza meg, magvakultam!”
Ő Willie volt réges régen, még Vietnamban…
Arcokra holt-tenger – merevség ül szappanbuborékokkal
A nagyika meg csak ült a teraszon és ránc-mosollyal bámulta
Ahogyan Csimbi a kis papagáj kiröppen a nagyvilágba
Kis tarka ártatlan öngyilkos…
A pad rácsos ülőkéjén a napsugár-csóva árnyékfoltokba futott
„Mi Atyánk ki vagy a mennyekben!” – mormolta öntudatlan-halkan
„Ő ott vár minket is – tudod?”
Aztán egyszer csak „leereszkednek az éjszaka rolói”
Charon ladikján megy új szerető után a remény
Sors sodorta himbálódzásaival vértócsákba torkoll
De élet-partokat többé sohasem ér…
Senki sem tudhatja már meg hol nyugszik sok szétfoszlott szív
S merre barangol merengve milliárdnyi elveszejtett év…
„Gyere te fattyú, gyere haza.”
De hova?
Hozzászólások