Első rész: Picasso vetélytársa, Bernard Buffet (1928–1999)
Bernard Buffet nálunk kevéssé ismert festő, annak ellenére, hogy fiatal korában Picassóval emlegették egy szinten, és a legismertebb francia expresszionista festő. Mielőtt cirkuszi festményeit megismernénk, tekintsük át röviden a cirkusz történetét.
A Circus Maximustól a modern cirkuszig
A cirkusz szó a latin circus (porond, kör), illetve a görög kirkosz (körtér, kör) szóból ered. Érdekes módon az első cirkuszok nem kör, hanem ovális vagy négyszög alakúak voltak. A cirkusz legrégebbi elődjeiről Kínában időszámításunk előtt 4500 évvel készült rajzokat találtak, amik akrobatákat, állatidomítókat és egyensúlyozókat ábrázoltak. A krétai Knossos palotában található ötpaneles kompozíció körülbelül i. e. 1600-1450-ben készült. A Toreador Fresco című panelen rohanó bika hátán mutatja be produkcióját egy akrobata. A bika előtt és mögötte további két mutatványos látható.
Toreador Fresco
Panem et circenses. A Circus Maximus
Decimus Iunius Iuvenalis, röviden Juvenalis római szatíraíró időszámításunk után ötven körül azt mondta, hogy a múltban a rómaiak törődtek azzal, hogyan irányítják országukat. Ma, amíg kenyeret és cirkuszt (panem et circenses) kapnak, nem törődnek vele. A cirkusz utalt a Circus Maximusra. Az Aventinus és a Palatinus dombok közti völgyben elhelyezkedő Circus Maximus, ókori aréna szórakoztatásra használt hely volt Rómában. Az i. e. 4. századtól 549-ig tartottak itt különböző játékokat, versenyeket. A legelső megrendezett játékok az ún. római játékok voltak. Julius Caesar, figyelembe véve a római polgárok igényeit, kibővítette az arénát, ami ekkor már 600 méter hosszú és 225 méter széles volt 150 000 ülőhellyel.
A Circus Maximus
A lelátókon a nézők lovas és kocsiversenyeket, atléták küzdelmeit, tengeri csatákat és állatok viadalát nézhettek végig. Fogadásokat is kötöttek, miközben szórakoztak.
A cirkusz a középkorban
A középkorban egyik városból a másikba vándorló komédiások szórakoztatták a népet vásárokon és piacokon, artistamutatványokkal, bábszínházzal, színi előadásokkal. Egyik legismertebb irodalmi megjelenítése ezeknek a mutatványoknak Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regénye, amelyben a szép Esmeralda kecskéje kíséretében táncával bűvöli el a szájtátókat a székesegyház előtt.
Esmeralda. Illusztráció
A modern cirkusz
A cirkusz mostani fogalma Philip Astley angol katonatiszt nevéhez fűződik. Miután 1769-ben leszerelt a katonaságtól, Astley római mintára köralakú porondot készített egy bérelt épületben, amiben lovasprodukcióit bemutatta. Cirkusza nagy sikert aratott, így hamarosan bővíteni kezdte a repertoárt; egyre több artistát, erőművészt, bohócot zenekart szerződtetett, majd díszes épületet emeltetett a játéktér fölé. 1784-ben megnyílt az első cirkuszszínház „Astley’s Amphitheatre of Arts” néven. Díszes páholyok, csillárok fogadták a közönséget, és még a királyi család tagjai is látogatták az előadásokat.
Philip Astley cirkusza
Picasso vetélytársa, Bernard Buffet
Bernard Buffet munka közben
A Magyarországon kevéssé ismert, világhírű expresszionista festő, Bernard Buffet 1928-ban született Párizsban. Alig múlt tizenöt éves, amikor beiratkozott az École National des Beaux-Arts nevű művészeti főiskolára. Húszévesen már elnyerte a Kritikusok Díját. Több mint nyolcezer festményt, akvarellt, metszetet és szobrot készített. A portrék és csendéletek után az ötvenes évek elejétől a cirkusz világa felé fordul, és szomorú arcú bohócok egész sorát festi meg. A nyolcvanas években ér pályája csúcsára, amikor műveit csillagászati árakon vásárolják meg. A művészettörténészek Goya utódjának és Matisse, valamint Picasso méltó társának tartják. Ez utóbbi irigyelte kortársát sikereiért. Parkinson kórja miatt abba kellett hagynia a festést, ezért 1999-ben öngyilkos lett.
Első képe, amely felhívta magára a kritikusok és a közönség figyelmét, a Bohócfej.
Bohócfej
A vidám bohóctól a szomorúig, a porond kedvencének, a bohócnak számtalan mimikáját örökítette meg Buffet.
A vidám bohóc
____________________________________________________________________
A szomorú bohóc
Több művészettörténész szerint Buffet szomorú bohócai saját önarcképei.
Önarckép
Bernard Buffet Az én cirkuszom (Mon Cirque) címmel 1968-ban 44 szignált és számozott litográfiát tartalmazó könyvet jelentet meg.
Az én cirkuszom
A Csillagcirkusz című képen minden szereplő szomorú. Talán átveszik a jobb oldalon álló porondmester komorságát. A ceremónia karnagyának portréja felett Buffet ezt a szöveget helyezte el: „Monsieur Loyal a Főnök, sohasem nevet, kövér, mindent ő irányít. Erős és rendíthetetlen. Szégyenteljes mosolyt erőltetnek rá. Olyant, mint a rendőröké.”
A Csillagcirkusz
Az alábbi oldalon a trombitáló bohóc mellett ez áll: „Mindig trombitált. Gyerekként, katonaként, most a cirkuszban – Azt hiszi, mindent ő irányít − Magabiztos − De ez nem igaz” A labdázó akrobata lány melletti szöveg: „X kisasszony egy gyermek. Számára a Föld egy Labda” A dobos mellett ez olvasható: „A dobos a cirkusz mindenese. Ő a Bolond, az Idióta. Kigúnyolják. Szerencsétlen”. Végül a sápadt bohóchoz ezt írta Buffet: „Gonosz ábrázatom van. Egy fehér bohóc vagyok. De mit látsz a smink alatt? Ez egyedül az én titkom”.
A Csilllagcirkusz egyik lapja
Bernard Buffet csodálta Rembrandt, Courbet és Delacroix technikai bravúrját, kedvenc festője viszont Vincent van Gogh volt. Saját magát „antiabsztrakt figuratív” festőnek tartotta.
Bernard Buffet és Japán
Buffet munkásságáról szólva nem maradhat említés nélkül az, hogy már életében múzeumot alapítottak a tiszteletére. És nem Franciaországban, hanem Japánban. Buffet kapcsolata Japánnal egyedülálló a festészet történetében. Különös vonzalmat érzett a japán festészet iránt. Többször is járt a felkelő nap országában, és számos japán témájú képet festett.
Szumó
1963-ban Kyotóban és Tokyóban Buffet-nek retrospektív kiállításai voltak. Ekkor látta műveit egy gazdag japán bankár, Kiichiro Okano. Személyesen is találkozott a művésszel, és azonnal kölcsönös szimpátia alakult ki közöttük. A bankár Surugadaire-ben kizárólag Buffet festményei számára egy múzeumot hozott létre, amelyet 1973. november 25-én avattak fel látványos külsőségek mellett. Maga Buffet rejtélyes okok miatt nem vett részt a megnyitón, amit később megbánt. A Japánban lévő múzeumban kb. kétezer Buffet-festményt őriznek. A művész vonzalmát Japánhoz mi sem jelzi jobban, mint hogy hamvait a múzeum kertjében szórták szét.
A Bernard Buffet Múzeum
A múzeumban természetesen Buffet cirkuszi képei is megtekinthetők.
A múzeum egyik terme
___________________________________________________________
Hozzászólások